Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső
Ma
Eső
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Huj, huj, hajrá! – avagy mérkőzést látni szurkolói szemmel

Központ április 13, 2012 Sport

bartokkucuHuj, huj, hajrá! –
avagy mérkőzést látni szurkolói szemmel

Ismerős szinte mindenki számára a hajdani bíztatás, mellyel buzdítani szokták a csapatokat, együtteseket. De kik is a szurkolók, akik elszántan drukkolnak kedvenc csapataiknak a mérkőzéseken? Az alábbiakban két ismert, régi marosvásárhelyi szurkolót szólítottunk meg, akik már hosszú évek óta jelen vannak kedvenc csapataik szinte minden mérkőzésén. Bartók Lászlóval és Szabó Andrással (Bandi) való beszélgetésünk során tudtuk meg, milyen is az igazi szurkoló, az ő szemszögükből.

 


– Mit is jelent szurkolónak lenni, azaz hány csoportja ismert?–tettem fel a kérdést Bartók Lászlónak.

– A szurkolók tulajdonképpen azok a személyek, akiknek rendezik a mérkőzéseket rendezik, s akikért a sport intézményrendszerét működtetik.

A szurkolókat különböző csoportokra lehet felosztani. Létezik egy alkalmi közönség, akik ritkán járnak el meccsre, illetve vannak rendszeres látogatók. Az utóbbiakat is fel lehet osztani; vannak huligánok, ultrák és úgymond békés szurkolók, akik általában az oldallelátókon foglalnak helyet.

– Ezek csoportjába tartoztok ti is, gondolom. De ezen belül milyen is az igazi szurkoló?

– Az igazi szurkoló, ha teheti, elkíséri kedvenc csapatát minden mérkőzésre idegenben és hazai pályán egyaránt. Elszántan buzdítja, ismert, azaz betanult, buzdító verseket, énekeket dalolva, harsogva, kiabálva, szurkol a kedvenc együttesének, akár győzelemre, vagy vereségre áll csapata

– Te mióta is vagy szurkoló, azaz kinek is szurkolsz, szurkoltál hajdanán?

–1966. március 12-én születtem, de már öt éves korom óta a néhai édesapám magával vitt az egykori ASA mérkőzéseire, melyet már akkor, a létező buzdító szurkolótáborral végig kiabáltam. Annak idején a hajdani ASA, majd az Elektromaros szurkolótáborának voltam a tagja, ezzel párhuzamosan az egykori Muresul kézilabda együttesének is jártam a mérkőzéseire, emellett az akkori C-osztályos meg tartományi csapatok szurkolótáborainak is voltam a tagja. Jelenleg a BC Maros Kosárlabdaklub minden mérkőzésére eljárok, a Nova Vita A-osztályos kosárlabda mérkőzésein is szurkolok, a FCM labdarúgó–, meg a City’us teremlabdarúgó csapat összes hazai meccsén jelen vagyok, sőt a Medicina A-osztályos együttes mérkőzésein is szurkolok.

– Mindez anyagilag is kimerítő, ehhez megértő család támogatását is kell érezned, amely melletted van.

–Valóban így van. Ha az illető egyesületek biztosítják a szállítást, a mérkőzések után még költesz ennivalóra, egy hűsítőre, sörre, ami megvisel anyagilag. Ami a támogatást illeti, elmondhatom, hogy megértő feleségem van, aki mindig mellettem állt. A fiam is megértő, ő egyébként két évig focizott, két évig kosarazott, de 14 éves korában, akárcsak én, felhagyott a sportolással. Amúgy kereskedelmi alkalmazott vagyok, ahol megértő főnököm, meg kolleganőim vannak, akikkel a mérkőzések függvényében cserélni is tudom a munkanapokat.

– Laci, mint ismeretes, te sportoló családból származol. Kik is voltak az elődeid és hol, milyen sportágat űztek?

–Az édesapám id. Bartók László, három évig az egykori B-osztályos Dinamo Dorohoi csapatánál focizott, majd hosszú évekig a tartományi bajnokságban szereplő vásárhelyi Gloriánál folytatta (Bodó László edzősége alatt), akárcsak testvérei, András és Kucu is. Bartók ,,Kucu” Kálmán a 60-as évek végén az ASA-nál is futballozott, nem is akárhogyan. Idővel mindhárom tekézett is, (apám az A-osztályos Vointánál), sőt volt egy alkalom, amikor egy tartományi tekemérkőzésen a Vointa együttesében öt Bartók, meg egy Szálasi volt a pályán, utóbbi egyik Bartók sógora volt…

– Visszatérve a buzdításokra, milyen dalokkal, versekkel, énekekkel bíztatjátok kedvenceiket? – tettem fel a kérdést Laci jó barátjának, Szabó Bandinak, aki gyerekkora óta szurkoló?

–A buzdító szövegek énekek, modern világunknak köszönhetően, a világhálón is megtalálhatóak. De inkább a mérkőzések alatt tanuljuk meg, amikor több alkalommal, ismételve, többször elkiáltjuk őket. Visszaemlékszem, hogy az egykori ASA , az AEK-Athén elleni, UEFA-kupabeli, hazai mérkőzésén a Huj, huj, hajrá!-t már délelőtt 11-órútól ismételtük a szebb napokat is megélt Ligeti-stadionban, hogy délutánra tökéletes legyen. Pedig csak egysoros bekiabálásról volt szó…

A fontos az, hogy szívből drukkolj, átéld a mérkőzéseket, még akkor is, ha vesztésre áll kedvenc együttesed. Elégtétel számunkra, amikor a mérkőzések után kedvenceink integetnek, megköszönik a bíztatást, nem beszélve arról, ha még találkozunk velük, együtt beszéljük meg a mérkőzések fontosabb mozzanatait. Mint mondják, mi jóban-rosszban kedvenceink mellett vagyunk.

Amúgy, én 17 éven keresztül fociztam a Cukorgyárnál a tartományi bajnokságban és visszaemlékszem, hogy minden együttesnek volt szurkolótábora. Most meg nemcsak, hogy nincs szurkolótábor, de nincsenek megyei együttesek sem, sajnos.

– Laci, kérlek, mesélj el egy-két érdekesebb jelenetet, amióta szurkoló vagy, és buzdítod kedvenceid…

–Visszatérve az ASA aranykorára, visszaemlékszem, hogy édesapámat is mindig megértette édesanyám, amikor a mérkőzésekre vitt engem, ahol én egy hazai varrású, piros-kék zászlót lobogtattam. Nálunk családi hagyomány a drukkolás. Amúgy, édesapám idővel az UJCOOP tartományi labdarúgó csapatának volt az ügyintézője, így szinte mindegyik mérkőzésen ott lehettem, már zsenge korban szurkolhattam. Gyerekkoromban én a Fradival, nagyanyám az Újpesti Dózsával, míg a néhai édesapám a Honvéddal tartott. Akkoriban a rádióban hallgathattuk a közvetítéseket, de mennyire örvendtünk, amikor a kedvencünk nyert!

Érdekes számomra a jelenlegi FCM tavalyi, Dinamo elleni csúfos, 2-6 arányú hazai mérkőzése, melyen a buzdítások, éneklések miatt, a nyolcból csak két gólt láttam „élőben”. Tudod, nekünk, szurkolók mindig is figyelnünk kell a szurkolótábor vezényszavainak bekiabálására…


Share Button
Ennyien olvasták: 314

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.