Központ
2017. július 23. vasárnap, Lenke
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Zivatar valószínű
Kedd
Zivatar valószínű

Kiábrándult a helyi fociból: ,,Engem már nem vonz ez az ASA…”

Czimbalmos Ferenc-Attila június 15, 2017 Sport

Beszélgetés Varró Sándorral, az ASA egykori kiváló kapusával

– Követte a csapat 2016–2017-es idénybeli teljesítményét?
– Csak hébe-hóba néztem az ASA mérkőzéseit, ugyanis kiábrándultam belőlük, mivel a tavaly még a bajnoki címért küzdöttek, aztán egy gólon elbuktak. Úgy érzem, hogy akkor a sereghajtó galaci Oțelul ellen mindenképpen győzniük kellett volna. Azt viszont nem tudom, hogy valóban ők vesztették el a bajnoki címet, vagy el kellett veszítsék azt a találkozót…

– Ezt miért mondja?
– Egy sorsdöntő, utolsó fordulóbeli ASA-Oțelul találkozón szerintem az akkori kapus, Stăncioiu, a két kapott gól közül az egyikben nagyot hibázott, s azután is itt tartották őt a vezetők. Vajon miért szerződött utána a FCSB-hez? Ebből arra lehet következtetni, hogy a FCSB megnyerte a bajnokságot, mi meg elvesztettük az ő hibájából. Szerintem Stăncioiu egy minden hájjal megkent, szemfényvesztő figura volt. A másik dolog, ami zavar, hogy a vásárhelyi foci egy ideje visszafele halad, nem előre. Engem már nem vonz ez az ASA, de a közönséget sem, legalábbis nem annyira, mint két évvel korábban.

Gyengének véli az ASA idei teljesítményét

– Ön szerint milyen volt az együttes évadbeli teljesítménye?
– Gyenge, aminek több oka volt. Melyek azok? Egy csapatot nem lehet összeállítani egy hónap alatt, mivel széthull az együttes, hiszen minden edzőnek más elképzelése van, amit meg szeretne valósítani, azaz bizonyítani akar rövid időn belül, ami lehetetlen. Egyik edző például 4-4-2-es felállítást használ, a másik 4-2-3-1-et, vagy 4-3-3-at akar játszani, így zavarba hozza a játékosokat. Egy csapatjátékot már a bajnokság előtt kell gyakorolni az edzőmérkőzéseken, és egy edző két év alatt tud kompetens együttest kialakítani.

– A hazai meg a külföldi játékosok teljesítményéről mi a véleménye?
– Fájdalmas dolog, hogy a helyi, ügyesebb labdarúgók bizonyos okok miatt szinte mind mellőzve voltak, a vezetők nem tudták értékelni a helyi, saját nevelésű játékosokat, akik kénytelenek voltak máshova szerződni. Sajnos érdemtelenül jól fogadják a külföldieket. A hetvenes, nyolcvanas években az ASA játékosainak zöme Maros megyei volt, néhány kivételével, akik Bukarestből kerültek ide (Ispir, Gligore és Paslaru).

– Mi a véleménye önnek mint egykori hálóőrnek, Papról, aki az együttes talán legbiztosabb teljesítményét nyújtotta az elmúlt idényben?
– Papról csak hallottam, hogy ügyes, nem láttam őt élőben védeni, csak a televízióban. Tapasztalatra van szüksége, nevelni, bíztatni kell őt. Ha távozik is a csapattól, biztos olyan helyre megy, ahol megbecsülik és megfizetik.

– Mit kellene tennie a vezetőségnek, hogy mielőbb visszakerüljön az élvonalba az ASA?
– Nagyon nehéz lesz visszakerülni. Tehetségkutatásra lenne szükség, biztos találnának 3-5 ügyesebb játékost, akiket a 2. ligában kipróbálnának és idővel használnának a felnőtt csapatban, így nem kellene külföldieket igazolni, akik egyik nap itt, másik nap ott fociznak. Szerintem sokkal olcsóbb lenne a klubnak. Tévedésbe ne essünk, én nem vagyok az ellen, hogy ne hozzanak külföldi játékosokat, de akkor olyanokat szerződtessenek, akik legalább kétszer, háromszor tehetségesebbek a hazaiaknál.

– Ön bízik abban, hogy jövőben visszakerül az élvonalba a csapat?
– Nem tudom, hogy jelenleg milyen anyagi körülmények állnak a rendelkezésükre. Márpedig minden attól függ, a pénztől.

Fia, Tamás az FK Székelyudvarhely kapusa

– A 20 éves fia, Tamás édesapja nyomdokaiban halad, de egy ideje már nem Marosvásárhelyen bizonyít, hanem a 3. ligás FK Székelyudvarhely együttesében, ahol a csapat biztos kezű hálóőre. Miért nem maradt városunkban?
– Mert nem volt szükség rá az ASA-nál, sem a nagy­csapatnál, sem a második csapatban. Annak ellenére, hogy szerintem a tehetsége, a munkabírása és az elszántsága alapján ott lett volna a helye. Amúgy Tamás Udvarhelyen jól van, folyamatosan véd, és ez a fontos a fejlődése szempontjából. Egyébként is nem azt kell nézni, ki volt az apja, ha megérdemli, játsszon. Úgy érzem, én azért nem kerülhetek fennebb edzőként, mert senki nem tudna „megkenni”, hogy melyik játékost használjam. Csak az juthat játéklehetőséghez, aki bizonyított, aki feltúrja a pályát.

– Ön egy ideje a Maros Megyei Labdarúgó-egyesületnél az edzőképzéssel foglalkozik mint alelnök, Ciorceri pedig az elnök. Emellett hol edzősködött utoljára és hol fog ezután?
– A 4. ligás Ákosfalva edzője voltam, emellett a Speranța egyik gyerekcsoportját is edztem, de a minap kaptam egy ajánlatot Nyárádszeredából, ahol a Puskás Akadémia alegységet szeretne indítani, oda kértek fel edzőnek egy gyerekcsoporthoz.

– Sok sikert!

  • Varró Sándort 1974-ben igazolta le az ASA, aztán a szamárlétrát végigjárva (a megyei bajnokságban kezdte, aztán következett a 3. liga, a 2. liga, majd az 1. liga) 24 éves korában, 1984-ben mutatkozott be a nagycsapatban.
  •  1978–1980 között a Dicsőszentmártoni Chimicánál futballozott a B osztályban, majd 1980-tól volt az ASA felnőttcsapatában, aztán 1988-ban a téli szünidőben Jenei Ferenccel, Adrian Botezan és Cristian Moldovannal az akkor újdonsült B osztályos Elektromaroshoz került. Idővel visszajutott az ASA-hoz, ahol 1995-ig tevékenykedett, azt követően a B osztályos Medgyesi Gaz Metannál folytatta
  •  Az A-osztályban 1980-ban, Brassóban mutatkozott be, mintegy 170 mérkőzésen lépett pályára az élvonalban, majd 2002-ben, 46 évesen védett utoljára tétmérkőzésen, egy Románia Kupa-találkozón, a Gaz Metan–Kolozsvári CFR összecsapáson. Az Apollo Old Boys öregfiúk együttesében is kapuba áll.
  •  Idővel elvégezte az edzőiskolát, majd az A licences edzői képesítést is megszerezte. Medgyesen kezdett el trénerkedni, 1996-2006 között a 2. ligában szereplő együttes segédedzője, kapusedzője, sőt vezetőedzője (2000) is volt, 2006-2008 között az akkor 3. ligában is szerepelt Szováta vezetőedzőjeként tevékenykedett, aztán 2008 óta többek közt a Marosvásárhelyi Gaz Metan és az FCM II. csapatát, a Speranța gyerekcsapatait és Ákosfalvát is edzte.
  • Varró jelenleg a Marosvásárhelyi Gaz Metan vállalat alkalmazottja, reméli, hogy ott dolgozhat nyugdíjba vonulásáig.

Az ASA idénybeli gyenge teljesítményéről az egykori AS Armata Aranycsapatának volt játékosa, Szöllősi László így vélekedett:

,,… Nem kellett volna megengedni, hogy a játékosok uralják az öltözőt, ebből is kifolyólag nem lehetett egységes csapatot kialakítani, emellett a sok edzőcsere sem vált a csapat hasznára, hiszen mindegyiknek más az elképzelése, nem lehetett eredményes csapatjátékot kialakítani. Miriuță után Ilie Stan volt az, aki annyira össze tudta kovácsolni az együttest, hogy az eredmények is megjelentek, de a Petriș-eset után ő is távozásra kényszerült, így a csapat újra szétesett. Ha ő maradt volna, akkor talán most is az élvonalban lenne az ASA” – mondta el Szöllősi.
A jelenleg 68 éves egykori fegyelmezett hátvéd – aki alkalomadtán a Pressing MÚRE, helyi magyar sportújságírók együttesében is kispályázik –, így vélekedett a csapat gólképtelenségéről, ugyanakkor a hátvédek teljesítményéről:
,,A legjobb védekezés a támadás, de ha nincs támadás, nincsenek gólok sem, és a védekezés a csatároktól indul el, hiszen ők kell zónázásokat, területzárásokat kialakítsanak, ha nem, akkor a középpályások és a védők is megsínylik ezt. Egyes játékosok néhány megvillanása az ők elszántságuknak, bizonyítási vágyuknak volt köszönhető, de ők sem tudtak maximális formában játszani a csapat többi tagjának átlagosan gyenge teljesítménye miatt. Sajnos, nem látom, hogy kik hoznák fel újra az élvonalba az együttest”

– fejezte be gondolatát Szöllősi László.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1295

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.