Klein László, a visszatérő
Az 1. Liga címvédője, a marosvásárhelyi City’us teremlabdarúgó együttese kedden délután Székelyudvarhelyen megnyerte idei második formaellenőrző mérkőzését, 13-8 arányban múlta felül a helyi SK-t, miután egy héttel korábban is győzni tudott hazai pályán 10-7 arányban. A mérkőzés legjobbja ezúttal is Klein László hálóőr volt, aki fél év kihagyás után, 38 évesen visszatért a csapathoz, amelynek színeiben kétszeres román bajnok, valamint kupa – és szuperkupa győztes volt.Visszatérésének titkáról, a futsal EB-ről, a válogatottba való visszatérésről és nem utolsó sorban a rövidesen bővülő családjáról beszélt lapunknak.
– A tavaly nyáron, szerződésed lejárta után távoztál a City’us-tól, majd hazaköltöztél szülővárosodba, Székelykeresztúrra, ahol a negyedik vonalban szereplő együttes elnöke lettél. Fél év után újrakezdted a teremfocit, szinte üstökösként tértél vissza Marosvásárhelyre, a helyi szurkolók nem kis örömére, és azonnal első számú kapus lettél. Mi az oka a visszatérésednek?
–Decemberben egy teremfoci-tornán találkoztam Kacsó Endrével, a City’us edzőjével, aki felajánlotta, hogy térjek vissza, mert az együttesnek szüksége van rám. Akkor már szinte biztosra vehető volt az információ, miszerint Carlao Kínába távozik. Én az utóbbi fél évben otthon, Székelykeresztúron tevékenykedtem, ahol elnöke vagyok a csapatnak és szerződésem lejártáig kapusa is. Ugyanakkor édesapám az edző, akivel kiválóan sikerült együttműködnünk. Ennek ellenére, bevallom, nagyon hiányzott a futsal, figyelemmel kísértem a csapat mérkőzéseit, szerettem volna még folytatni a teremfocit. Időközben tárgyaltam Jakab Zoltánnal, a székelyudvarhelyi SK edzőjével is, de bizonyos okok miatt leigazolásom nem jött létre. Szó nélkül elfogadtam a marosvásárhelyi vezetőség ajánlatát, akikkel mindig kiváló volt a viszonyom. Egyelőre szerződést még nem kötöttem a City’us-szal, de a szóbeli megegyezés velük garancia mindkét félnek.
– Milyen volt a visszatérés, a találkozás a fiúkkal?
– Nagyon jó érzés, hiszen megszoktam velük játszani, megszerettem a várost, éreztem, hogy a szurkolók is szívükbe fogadtak. Ezért is volt nehéz nekem a visszatérés Keresztúrra.
– Laci, te évekig nagypályán fociztál, a székelykeresztúri SK-nál, a hajdani székelyudvarhelyi Budvárnál, a csíkszeredai Rapidnál, majd viszonylag későn, 27 évesen teremfocizni kezdtél Székelyudvarhelyen. 2011-ben, 37 évesen abbahagytad, majd az idén újra kezdted felső szinten. Hogy érzed magad egészségileg, meddig tudod folytatni, hisz a te biológiai órád is ketyeg.
– Minden az egészségi állapotomtól függ. Addig fogok játszani, amíg játékommal segíteni tudom az együttest, és számít rám a vezetőség. Egyébként megéreztem a fél éves kihagyást, de az egészséges életmódnak és a kellő felkészülésnek köszönhetően, a jó úton haladok.
– Visszatérésed után Carlao Kínába szerződött, így első számú kapus lettél. Milyen volt a viszonyod vele?
–Én mindig is nagyon jól egyeztem vele, s gondolom, ez kölcsönös volt. Mindig tudtam, hogy ő a fiatalabb, aki jobb technikai tudással rendelkezik, és nem utolsósorban Brazíliából, a sok tehetséges labdarúgó hazájából származik, amit mindig is elismertem. Miután a két brazil társa, Murilo és Viola Kínába szerződött, ő is követte honfitársait.
– Január 31-én Horvátországban kezdődött a teremlabdarúgó EB, ahová Sito Rivera szövetségi kapitány Iancut és Floreát vitte kapusként…
–Értettem, tudom hová akarsz kitérni. Most, hogy újra kezdtem, valahol titokban reménykedem is, hogy a válogatott kapuja újra nyitott lehet számomra. Sito Rivera már több alkalommal is felvette velem a kapcsolatot a világhálónak köszönhetően, és tudomásomra hozta, számítana rám. Az EB-re egyébként már decemberben le kellett adni a végleges keretet, de akkor én még nem játszottam. Tehát, elképzelhető, ha rendszeresen játszom, és jó formát mutatok, akkor a 129 válogatott mérkőzésem több is követi.
– A nagypályás focit abbahagytad?
–Az utóbbi fél évben a székelykeresztúri SK leigazolt kapusa voltam, azelőtt kölcsönben szerepeltem az Udvarhely körzeti Szentábrahámi Andycom színeiben, ahol hátvédet játszottam. Ez még elválik, még nem döntöttem. A legfontosabb, hogy a teremfutballra, meg a City’us-ra koncentráljak. Kacsó Endrével megegyeztem, hogy ezután is a Székelykeresztúri SK elnöke leszek, és mivel az edzések délelőttönként vannak, így ingázni fogok.
– A tavaly említetted, hogy a teremfoci befejezése után, szeretnétek, ha három személyesre bővülne a családotok. Ilyen téren lesz-e változás 2012-ben?
–Igen, családom legnagyobb örömére gyerekünk születik az év folyamán. Csak épp ne kérdezd, hogy focista lesz-e belőle!… A legfontosabb, hogy egészségesek legyünk!
