Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Rákóczi Gergő lett az országos fogathajtó bajnok

Czimbalmos Ferenc-Attila szeptember 15, 2016 Sport

rakoczi-gergo

A Román Lovassport Szakszövetség fogathajtó szakosztálya hagyományosan szeptember második hétvégéjén (9 – 11. között) tartotta meg az országos fogathajtó-bajnokság döntő fordulóját az 1982-ben épült marosvásárhelyi méntelepen. A versenynek nemzetközi jellege is volt, hiszen külföldi fogathajtók (egy magyar és három horvát fogat) is részt vettek az eseményen, emellett komoly nemzetközi – magyar, cseh, lengyel, osztrák és német – bírók teljesítettek szolgálatot.

l2

A fogathajtók közül a hazai pontgyűjtő fordulók (a bajnokság májusban Marosvásárhelyen kezdődött, a második forduló Beszterce-Naszód megyében, a harmadik pedig újításként a magyarországi Mezőhegyesen volt) eredményeit is összesítve, a Marosvásárhelyen kialakult végső sorrendet figyelembe véve avattak országos bajnokot a minősítések alapján (díjhajtás, maratonverseny és akadályhajtás).
Érdekességként említhető, hogy a rendezvény legsikeresebb résztvevője az érköbölkúti illetőségű (Bihar megye), sportmesteri címmel is büszkélkedhető, az idén a Román Erdészeti Igazgatóság csapatát erősítő Rákóczi Gergő volt, aki az összetettbeli bajnoki címével hatra növelte már a bajnoki aranyérmei számát, így 2017-ben Romániát képviselheti a világbajnokságon.
Azért is értékes a Gergő 2016-os aranyérme, mivel az ígéretes fogathajtó az idén fogatépítéssel foglalkozott. Egyébként Gergő egyidős az idén 30. évfordulóját ünneplő romániai fogathajtással.
Az összetett versenyben a második helyen Pál Attila, a gyergyóalfalvi Salina Equines hajtója végzett, a harmadikon pedig a kisiratosi (Arad megye) Varga Roland lett (Lipicai SK), míg őket az aradi Milorad Mima (Romsilva) és a besztercei Paul Pop (Lipicai SK) követte.

l1

A díjugratásnak is sokan hódolnak hazánkban, akik között több fiatal is van. Példa erre a 15 éves marosvásárhelyi Kovács Tímea (Macó), aki az egyik legígéretesebb helyi díjugrató. A Romsilva versenyzője zsenge kora ellenére tavaly korosztályos bajnoki címet ért el lovastusában, azaz militaryban. A lovak iránt való szeretetéről a következőket mondta el a Központnak:
– Nyolcéves koromban kezdtem megszeretni a lovakat, könnyen megbarátkoztam velük, aztán 10 éves koromtól kezdődően már versenyszerűen lovagoltam. Nem befolyásolt senki a sportág kiválasztásában, szüleim az elején félve engedtek el edzésekre. Eddig a legjelentősebb eredményem a korcsoportos országos military bajnoki címének elnyerése volt, amelyre Marosvásárhelyen került sor. A versenyt a 21 éves Yavrum ménnel nyertem, amellyel edzőm, Mădălina Henteș is egykoron sikeresen versenyzett, mi több, kétszer is Balkán-bajnok lett. Tudatában vagyok annak, hogy ha továbbra is komolyan és versenyszerűen akarom űzni ezt a szép sportágat, akkor az egész életem fel kell áldozzam erre.
Kovács Ildikó, Tímea édesanyja így vélekedett nagylányáról: – Neki ez életforma már, hiszen lányunk rendkívül elszánt és odaadó minden téren, de főleg a lovaglásban. A vakáció minden napján reggel 8 órakor lehoztam a méntelepre, majd délután 16 órakor könyörögtem neki, hogy már ideje hazamenni. Nagyon sokat köszönhet Mădălinának, aki bízik benne és mindent megtesz azért, hogy Tímea sikeres versenyzővé váljon. Biztos vagyok abban, hogy az edző látta a lányunk elszántságát, ezért is karolta fel. Nekünk, szülőknek nagyon sokat jelent az, hogy Tímea a boldogságát leli ebben a sportágban, ezért mindent elkövetünk annak érdekében, hogy maximálisan támogassuk őt. Naponta edz, hiszen ezeket a lovakat naponta kell mozgatni, ápolni kell őket, de sajnos az eredmények nagyon lassan jönnek. Mindezeknek is köszönhetően alakult ki Yavrum és Tímea között egy harmonikus kapcsolat.

kovacs-timea-maco

Kovács Tímea

A siker titka: a ló meg a lovas összhangja

A 35 éves marosszentgyörgyi Olasz Levente, a Romsilva volt versenyzője – aki tíz éven keresztül vett részt különböző rangos hazai versenyeken –, a Központnak beszélt a lovas és a ló összhangjának fontosságáról.

olasz-levente-2

– Nagyon fontos, hogy ez az összhang tökéletes legyen, ugyanakkor a lónak is szüksége van a lovas segítségére, de verseny közben a lovas is rá van utalva a ló képzettségére. A lovastusa (military) szakág nagyon sok munkát igényel, nagyon jól idomított és intelligens lovakat használnak versenyzésre. A modern lovassport a ló meg a lovas összhangján alapszik, így egy jól képzett állat tudja a feladatát. A lovassport akár életformát is jelenthet a lovasnak, így nagyon szoros kapcsolat alakulhat ki kettőjük között, ez a lovas elszántságától, tapasztalatától is függ. Egy ló, amely megbízik a lovasában, elég könnyen tud végrehajtani szinte akármilyen feladatot. Igaz, hogy a szülők is félve hagyják sportolni gyerekeiket, de ahhoz, hogy versenyezzenek, kell összhang a ló meg a lovas között, érezni kell őt, hiszen a versenyek vagy edzések közben a ló érzékeli a lovas lelkiállapotát is.
Aki a ló idomítását és kiképzését a ló és lovas közötti összhangra alapozza, ott a határ lehet akár a csillagos ég – mondta Olasz, aki Angliában egy lovasiskolánál is dolgozott.
A lovak versenyképességéről a következőképpen vélekedett:
– A military szakágban használt lovak, mivel több munkát végeznek, mint más szakákban használt társaik, nagyon jó fizikai állapotban kell legyenek, sokkal hosszabb élettartamúak és versenyképesebbek. A military szakágban régebb nagyon jól teljesítettek a telivérek, de jelenleg jól teljesítenek a német tenyésztésű lovak is. A mai modern militaryban a díjlovaglással szinte meg lehet nyerni a versenyt, ugyanis egy nagyon jó mozgású ló sokkal könnyebben lovagolható, így könnyebben pontot szerezhet, hiszen most már a terepverseny nem a nehézségre van összpontosítva, hanem sokkal inkább a technikásabb akadályokra, ami a lovak idomítottságát részesíti előnybe.
A fogathajtásban a hazai fogathajtók nagy szeretettel használják a lipicai lovakat, de újabban, főleg a nemzetközi versenyeken nagy teret nyertek a holland tenyésztésű lovak, ugyanis erősebbek és jobb mozgásúak, mint a lipicai fajták, amelyek jó eredményeket értek el a közelmúltban. Itt, a terepen pörgősebb ló kell, az akadályban illetve a díjlovaglásban egy könnyebb és elegánsabb mozgású, nyugodtabb, jobban kezelhető ló szükséges. A díjugratás a népszerűbb szakág, itt több versenyt is rendeznek, valamivel kevesebb időt is igényel a lovak felkészítése, mint a lovastusa szakágban használt lovaké, amelynek manapság egyre kevesebben hódolnak hazánkban.
Érdekes megemlíteni, hogy külföldön azokat a lovakat, amelyeknek nincs teljesítménye vagy képessége a sportban, nem tenyésztik tovább értékelt – értékelt Olasz, aki egykoron román sportlovakkal és sági arablovakkal versenyezett, majd a lovagló edzések fontosságát is megemlítette:
– Versenyszintű lovaglásban napi szinten szükségesek az edzések, egyik nap idomító lovaglás, a másik nap tereplovaglás van. Amellett még vannak futószárazás, szabadon ugró edzések, tereplovaglás, ugróedzés, kondícióedzés, idomítóedzés stb.
Azzal kapcsolatosan, hogy mennyire költséges sportág a lovaglás, Olasz Levente a következő mondta:
– A fogathajtásban a kocsik karbantartására, a lovak szállítására, amihez egy maratonkocsi szükséges, a díjhajtáshoz meg az akadályhajtáshoz kell egy-egy másik kocsi, emellett kell legalább három ló, hiszen a fogathajtásban lovat szokás cserélni. Van olyan ló, amelyik jobban megy a díjhajtó négyszögben, van, amelyik az akadályban teljesít jobban, így megengedett a versenyzőknek, hogy lovat cseréljenek. Otthon akár 3-5 vagy meg ennél is több lóval is kell dolgozni, edzeni, ahhoz hogy versenyre össze lehessen állítani egy fogatot. Mindezek nagyon sok pénzbe kerülnek, emellett a támogatók elég szűkös tábora áll a lovaglás oldalán, ezért kevesen is hódolhatnak ennek a sportnak – fejezte be Olasz Levente.

Mi a különbség a díjlovaglás, a díjugratás és a fogathajtás között?

bojthe-zsombor-1

Az egykori marosvásárhelyi díjugratótól, Böjthe Zsombortól kérdeztem, hogy mi a különbség a legfontosabb lovasszakágak között:
„A díjlovaglás célja a ló mozgásának, alkatának és képzettségének harmonikus fejlesztése. A díjlovagló versenyeket lovaspályán, vagyis díjlovas négyszögben rendezik, ma díjlovas programok lovaglása nagyon nagy fokú idomítottságot követel a lótól, melynek eléréséhez hosszú évek munkája szükséges. A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, itt a lovak szépségét, kecsességét, technikai gyakorlatait díjazzák.
A díjugratásra egy megszabott pályán kerül sorra, ahol van néhány, rendezett helyen kialakított, egymástól eltérő magasságú akadály, melyeket a ló a lovas irányításával kell leküzdjön, átugorjon hibapont nélkül, azaz a legkevesebb levert akadály nélkül teljesítsék a pályát minél jobb idővel. A lovassporton belül ez a szakág az egyik leglátványosabb, legnépszerűbb.
Maga a fogathajtás három versenyszámból áll. A díjhajtásban figyelik a hajtó és a ló kapcsolatát, a ló ápoltságát, és a hajtóval való összképet is. A maratonhajtás során a fogatoknak általában 6-7 vizes, illetve dombos akadállyal kell megküzdeniük szűk időn belül. A fogatversenyben is van military, ott is terepen kell menni, időre, ahol fontos szerepe van a kísérőnek (aki a hajtó háta mögött foglal helyet), ugyanis az ő ellensúlyozásával tudja a hajtó úgy átvinni az akadályok között a fogatot, hogy az verőhiba nélkül sikeres legyen.
A military versenyben a lovasok terepen ugratnak, akár vízbe is érkezhetnek, meredek lejtőkön, emelkedőn keresztül. A lényeg az, hogy az egész pályát vágtában kell megtenni, így a lónak, meg a lovasnak a nehéz akadályok mellett még a gyorsaságra is kell összpontosítania úgy, hogy minél kevesebb hibaponttal teljesítse a pályát. Ezért szerintem talán a legnehezebb szakág, így nem csoda, hogy egyes pályákat kevesen fejeznek be, sőt nem egyszer halálos balesetek is történnek.
A terepverseny négy szakaszból áll. Az első és harmadik szakasz ösvényeken, utakon keresztül vezet. A második szakasz az akadályverseny-pálya, míg a negyedik szakasz a terepakadálypálya (cross) – foglalta össze a lényeget Böjthe Zsombor testnevelőtanár, aki egykoron 5 éven át lovagolt (díjugratás) Marosvásárhelyen.

img_20160911_120403

img_20160911_114508

Share Button
Ennyien olvasták: 350

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.