Központ
2017. május 25. csütörtök, Orbán
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős
Derült
Vasárnap
Derült

Születésnapját ünnepli a vásárhelyi sportélet két hajdani csillaga

Czimbalmos Ferenc-Attila február 2, 2017 Sport

Február elején két sikeres városunkbeli sportoló ünnepel kerek évfordulót: február 1-jén a kézilabdázó Soós Rozália 70., illetve február 5-én a labdarúgó Gierling György 90. életévét tölti. Egykoron mindketten hosszú évekig előbb sportolóként, majd edzőként tevékenykedtek Marosvásárhelyen, adott időszakokban meghatározó játékosai voltak az együtteseiknek, ahol kiváló csapattársakkal űzték együtt az említett két labdasportot. Hol, mikor és milyen csapatokban játszottak és milyen eredményeket értek el? A következő összeállításban mindkettejük sportpályafutásáról olvashatnak.

Soós Rozália

 

Soós Rozália a félkörön

Hajdan még nagypályán is játszott

A 2-es számot viselő Soós Rozália először gyepes nagypályán kezdett kézilabdázni (akkor még 11-en álltak fel), azután kisméretű salakpályán, majd a szintén kisméretű bitumenes pályán játszott, végül a finom deszkapadlókon, majd parkettán is sportolt.
1959-ben kezdett el kézilabdázni a helyi Maros Sportklubnál, ahol 1968-ig dobta a gólokat, aztán 1968-1970 között a Kolozsvári Universitatea beállósa lett. 1970-ben visszatért anyaegyesületéhez, ahol 1978-ban hagyta abba a kézilabdát. Időközben, 1966-1978 között oszlopos tagja volt a román válogatottnak, mely színeiben 196 mérkőzésen összesen 527 gólt dobott, klubcsapataiban mintegy 560 élvonalbeli találkozón játszott.
Ifjúsági világbajnok és gólkirály volt

1967-ben már tagja volt annak a román ifjúsági válogatottnak, amely Hollandiában ifi világbajnoki címet nyert, mi több, ő lett az együttes gólkirálya 21 találattal.
A román felnőtt női kézilabda-válogatott színeiben 1973-ban Jugoszláviában ezüstérmet szerzett a világbajnokságon, míg 1971-ben Hollandiában, aztán 1975-ben Szovjetunióban negyedik lett a csapat a vébén, melynek ő is tagja volt. Soós Rozália az 1976-os montreáli Olimpiai Játékokon is szerepelt Románia színeiben, amelynek gólkirálya lett.

Férje is sportolt egykoron

Játékos karrierének befejezése után még évekig edzősködött, aztán beválasztották a megyei sporttanács végrehajtó és az országos sporttanács végrehajtó bizottságába, így évekig részt vett ezeknek a fórumoknak a beszámoló gyűlésein, a konferenciákon és más protokolláris tevékenységeken. Ezzel párhuzamosan a marosvásárhelyi Készruhagyárban dolgozott a műszaki rajzoló egységnél, jelenleg nyugdíjas.
Az akkor sikeres kézilabdázó Soós Árpáddal, hajdani vízilabdázóval, majd bíróval alapított családot.
A valamikori játékostársai közül Klimovski-Nagy Irén, a csodakapus, az udvarhelyi Miklós Magda és a marosvásárhelyi Angela Bloj kapus és Maria Dorgó összekötő voltak a legjobb barátnői.

Így vélekedett akkor a kézilabdáról

Rád Sándor – Jubileumok, sorsok, emberek című, 1996-ban kiadott könyvéből tallózva, Soós Rozália így vélekedett a kézilabdáról: ,,…Taktikailag már az én időmben is magas szinten játszottunk. Erős és jó képességű fiúk és lányok űzték ezt a sportágat a múltban is és most is. Volt egy időszak, amikor mindenáron a magas játékosban keresték a megújhodást, és a játék, az eredményesség ahelyett, hogy javult volna, egyre romlott, lassult, mert nem minden magas játékos rendelkezett azokkal a képességekkel, ami a kézilabdázáshoz szükséges. Elsősorban a labdabiztonság, a mozgékonyság és a fordulékonyság fontos. Nagy előny, ha a kézilabdázó magas, de nem minden magas sportolóból lesz jó kézilabdás… – mondta régen Soós, aki sportolóként 170 centi magas volt.

Gierling György

 

Focizott a magyar  világban is!

Gierling György 14 évesen mutatkozott be a helyi MTE serdülő együttesében, aztán 1943-ban az NMKTE munkáscsapathoz került, melyet a néhai Kiss Árpád edzett.
Az NMKTE akkor a magyar nemzeti bajnokság II-ik ligájában játszott – amikor még magyar világ volt – , olyan csapatok társaságában, mint a SZAC (Szentlőrinci Atlétikai Klub), a KASC (Kábel Sport Klub Budapest), a Hungária Budapest, a Törekvés Budapest, a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), Betlehen GSE Budapest, MÁV (Magyar Állami Vasutak), SZ.MÁV (Székelyföldi Magyar Állami Vasutak), MSE Marosvásárhely, Attila Marosvásárhely, KEAC (Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club), Bástya Kolozsvár és a NSE (Nagybányai Sport Egyesület).
Az 1943-1944-es idényben 8 győzelmet, egy döntetlent és 3 vereséget ért el a Gierlinget is soraiba tudó NMKTE, így az előkelő 3-ik helyen végzett.

Öt évig az Urálba deportálták

Gierling – aki egész labdarúgói pályafutása során hű volt Marosvásárhelyhez –, sportkarrierje azonban egy ideig megtört, hiszen 1945-ben az Urálba deportáltak kényszermunkára, egy kőbányába. Onnan 1949-ben került haza, utólag befejezte a tanulmányait, s folytatta a labdarúgást is. A város emblematikus csapatában játszott – mely az évek során, több néven szerepelt: Locomotiva, Recolta, Avăntul, Energia, s végül, 1963-ban, amikor ő abbahagyta, Mureşul –, amely színeiben 13 évig a csapatkapitányi karszalagot viselte. Mindig olyan poszton állt be, amire a csapatnak éppen szüksége volt.
A Locomotivánál Dobay István volt az edző, a csapat 1955-ig az A- osztályban szerepelt, abban az évben azonban kiesett a B-divízióba. 1956-ban sikerült ismét feljutniuk, de egy év után újra kiestek és Gierling visszavonulásáig, 1963-ig játszott a másodosztályban.
Edzői voltak még Kiss Árpád, Steinbach Péter, Bocsárdi Márton, Stroia Sándor, Lukács Ede és Kiss István is.

Edzősködött a Metalotehnikánál és Nyárádszeredában is

A Locomotivánál és a Recoltánál Gierling csapattársai voltak többek közt Lukács Elek, Stroe, Boroş Titus, Vakarcs I., Nagy F., Crişan, Fülöp, Kajlik, Szász B., Katona, Józsi Dezső, Bocsárdi Márton, Szász K., Vakarcs II. is. Közülük ma csak Gierling György és Józsi Dezső él.
Aktív játékos pályafutásának a befejezése után, két évig az alig megalakult ASA ifjúsági csapatánál volt edző, majd 1965-ben a Metalotehnica kispadjára ült le. Megnyerték a tartományi bajnokságot 1968-ban, de az osztályozón kikaptak Székelyudvarhelytől 2-1 és 1-0 arányban. Ezután Nyárádszeredában edzősködött hat évig, rövid ideig a Cukorgyár csapatánál is megfordult, legutóbb pedig a Gloria Marosvásárhelynél.

Legjobb barátja a 94 éves Józsi Dezső

Gierling György ma is jó egészségnek örvend 84 éves felesége mellett, hetente találkozgat legjobb barátjával, a jelenleg 94 éves Józsi Dezsővel. Őket 66 éves barátság köti össze. A minap erről a barátságról a következőképpen vélekedett e sorok írójának a vásárhelyi labdarúgás egyik ikonja, Józsi Dezső:
– Én az Attila csapatánál játszottam, amikor Gyurit megismertem, de a katonaság után visszakerültem Marosvásárhelyre, ahol az akor NMKTE-együttesében csapattársa lettem. Azóta köt össze minket egy életre szóló barátság, ami a mai napig is tart. Én erre nagyon büszke vagyok! – mondta Józsi, aki a helyi Monopol, Attila SE, Cukorgyár, majd a brassói Metrom csapatánál játszott és a román válogatottban is szerepelt, aztán 39 évesen hagyta abba futballt a város akkori, reprezentatív csapatában.
Egészséget és sok boldogságot nekik!

Share Button
Ennyien olvasták: 167

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.