Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű

Városunkban jártak a magyar labdarúgás vezetői

Központ április 25, 2013 Sport

mezeyVárosunkban jártak
a magyar labdarúgás vezetői

A marosvásárhelyi Demokrácia Központ igazgatójának, Kirsch Attilának mint házigazdának, és a Maros Megyei Labdarúgó Egyesületen belül működő bírói komisszió alelnökének, Cseh Gábornak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete újonnan választott elnökének köszönhetően, az elmúlt hétvégén egy tapasztalatcsere erejéig Marosvásárhelyre is ellátogattak a Magyar Labdarúgó Szövetség amatőr futballért felelős szakemberei. Balázs András, Bencsik István, Jakab Gábor, Réfi Gábor az erdélyi amatőr futball rendszerét jöttek megismerni, feltérképezni az utánpótlás bajnokságokat, az itteni képzéseket, továbbá ismerkedtek a női futball és a teremfoci helyzetével, s egyúttal építő jellegű tanácsokkal látták el a helyieket.

Több tehetséges fiatal labdarúgóra van szükség    

A meghívottak között volt a 72 éves dr. Mezey György mesteredző, egykori szövetségi kapitány is, aki a Puskás Akadémia vezetője is volt. A neves szakember 1991-ben egyetemi docens oklevelet is szerzett a Testnevelési Főiskolán.

A magyar edzőképzés talán legkiválóbb képviselője készségesen válaszolt az újságírói kérdésekre:


– Itt tartózkodásuk során az amatőr futball rendszerét próbálták megismerni. Mit tapasztaltak, tetszett-e önöknek a Víkendtelep, ahová kilátogattak?

– A női futballban és a futsalban tetten érhetőek a pozitív változások, ezen a téren Románia előbbre van, mint Magyarország. Erdélyben is remek sportbázisokat láttunk. A Víkendtelep egyenesen csodálatos, lenyűgöztek minket a látottak. Magyarországon NB I-es csapatoknál alig van ilyen sportbázis, mint Marosvásárhelyen, nem beszélve a szomszédságában lévő szabadidőközpontról.


– Nemrégiben a Magyarország-Románia világbajnoki selejtező mérkőzés alkalmával Budapesten járt Gheorghe Hagi, aki dicsérte a Puskás Akadémiát és azt hangoztatta, hogy Magyarország lényegesen előbbre áll az ifjúsági nevelés terén. Ön is találkozott Hagival, miről beszélgettek?

–Találkoztunk, persze, és természetesen inkább szakmai dolgokról beszéltünk.


– Dr. Mezey György 72 évesen is igen tevékeny…

– Jelenleg az UEFA Edzőképzésért Felelős Bizottságának tagja vagyok. Ezen minőségemben 23 országban – köztük Romániában is – megfordultam az edzőképzést ellenőrizni, az UEFA-nál van még egy szakmai csoport, amely a különböző mérkőzéseket elemzi. Ezáltal az utóbbi 20 évben valamennyi világ- és Európa-bajnokságon ott voltam.

Legutoljára a Dortmund-Manchester City, illetve a Galatasaray-Real Madrid BL-mérkőzéseken, meg a Steaua-Ajax Európa Liga-találkozón voltam megfigyelőként jelen, ahol fontos tanácsokkal, észrevételekkel láttam el az UEFA szakmai csoportját.

A magyar edzőképzést egészen ez év januárjáig vezettem, onnan jöttem nyugdíjba.


– Hogyan vélekedik az amatőr mozgalomról?

– Az amatőr futballt a labdarúgás alapjaként kell kezelni, ami nélkül nem haladhatunk előre. Fontos, hogy növelni kell az összlakossághoz számított focisták arányát. Magyarországon 6–8 olyan akadémia működik, amely a nyugatiakkal vetekszik, viszont kevés a gyerek, a jobbakért komoly verseny zajlik. Hatvanezer gyerek szerepel a nyilvántartásunkban, holott Puskásék idején kétszázezren voltak, és akkoriban a 12 éven aluliakat nem is regisztrálták. Ha ezt a munkát folytatni tudjuk, akkor néhány év múlva csodálatos magyar futball lesz. E most folyó Bozsik-program az utánpótlást támogatja, ha meglesz a kellő türelem és háttértámogatás az MLSZ részéről, akkor csak nyer ebből a magyar futball.


– Minek tudható be az, hogy épp az MTK az a klub Magyarországon, amely a legtöbb tehetséges fiatalt neveli, holott az MTK nem tartozik Magyarország legkedveltebb csapatai közé?

– Nagyon okosan építették fel utánpótlásnevelő rendszerüket, 32 megfigyelőt foglalkoztattak, elsőként csaptak le a tehetséges gyerekekre az országban, akiket viszonylag olcsón szerződtettek. Azokról a gyerekekről van szó, akik kikerülnek az általános iskolából és a középiskolába íratják be őket. Ők aztán formálódtak, cseperedtek, majd a felsőbb osztályú csapatokban is bemutatkoztak.

Több akadémia is ezen az úton jár, sőt a Puskás Akadémia már kisebb gyerekeket is igazol.


– Mikorra érnek be ezen akadémiák neveltjei, illetve a nemzeti válogatott teljesítményében mikorra várható a javulás?

– Remélem, már most, hiszen még csatázni fogunk egyet Bukarestben (a szeptemberi Románia-Magyarország világbajnoki selejtező – sz.m.). A folyamat beindult, az eredmények is következni fognak.


– Tagadhatatlan, hogy a fiatal korosztály terén nagy lépést tett előre Magyarország, de miért olyan sivár a magyar labdarúgó bajnokság, a válogatott utóbbi években való szerepléséhez képest is?

– Határozottan állítom, hogy javulóban van a magyar bajnokság színvonala, fordulóként mindig van olyan mérkőzés, amely megüti az európai középszínvonal fölötti szintet.


– A magyar futballba egyre több külföldi szakember „szivárog” be. Jobbak a vendégmunkás trénerek, mint a hazaiak? Hová üljenek majd le a kiképzett magyar edzők?

– Kijelentem, hogy nem jobbak és nem tudnak többet, mint a hazaiak. De nincs mit tenni! Az unióban szabad a munkavállalás, a tulajdonosok, vagy a munkáltatók azt szerződtetnek, akit akarnak, és akkor rúgnak ki valakit, amikor csak akarnak. Én úgy gondolom, hogy a magyar edzők képzettsége kifogástalan, persze nem mindenkiből lehet Guardiola, vagy Sir Alex Ferguson. A vezetők viszont azt mondják, hogy a magyar futball gyenge, a magyar edzők meg képzetlenek.


– Ön egy 2012-es nyilatkozatában azt mondta, hogy a magyar labdarúgás katasztrofális állapotban van. Ha valaki, akkor ön tudja, hogy mit beszél! Ezt mégis hogyan, miként lehet értelmezni?

– Köszönöm ezt a kérdést, hiszen talán ez a kijelentésem okozott a legnagyobb sajtóvisszhangot. Borsodban voltunk egy összejövetelen, ott én mint vezető szakember az edzőket kritizáltam, nem a magyar foci helyzetét, de ezt félreértette a sajtó. Az edző hibája, ha valaki nem tudja rendesen levenni a labdát, vagy tíz passzból nyolcat elveszít a középpályás, hisz azt meg kell, meg lehet tanítani. Egy Messi sem szégyelli, ha tíz esetből, amikor támadják, kilencszer visszafelé passzolja a labdát üresben lévő csapattársának, nem?


– 1981. szeptember 23-án világbajnoki selejtezőre jött Bukarestbe a magyar válogatott. A kispadon Mészöly Kálmán mellett dr. Mezey György volt a pályaedző. Emlékszik még a mérkőzésre?

– Persze, mintha magam előtt látnám a meccs minden mozzanatát. Úgy érkeztünk Bukarestbe, hogy nekünk egy gólnélküli döntetlen is elég, ezért a kezdő tizenegyben hat védő is helyet kapott, köztük egy újonc is, Sallai Sanyi személyében. Őt sokat játszattuk az U21-es válogatottban. Sallainak semmi más feladata nem volt, mint a román válogatott agyát, motorját, játékmesterét, Anghel Iordănescut kikapcsolni a játékból. És hiba nélkül megtette. Sikerült gólnélküli döntetlenre játszanunk, s ki is juthattunk az 1982-es világbajnokságra.

Ugyanilyen tét vár szeptemberben is a magyar válogatottra, habár most nincs egy Iordănescu, vagy egy Hagi sem a román válogatottban…


– Hosszú és sikeres edzői, vezetői karrierje során kimagasló eredményeket ért el Magyarországon és külföldön is. Ön az utolsó magyar szövetségi kapitány, aki 1986-ban a mexikói labdarúgó világbajnokságra vezényelte a magyar válogatottat. Hogyan látja a nemzeti csapat jelenlegi esélyeit a csoportban?

– Reális esélyünk van, pontokat kell szerezni mind Bukarestben, mind Amszterdamban. Ha ez sikerül, és a hátralévő két hazai mérkőzést is megnyerjük Észtország és Andorra ellen, akkor nagy esély van eljutni a pótselejtezőre.  


– Képes erre jelenleg a magyar válogatott?

– Igen, képes, ha az egyéni védekezési hibákat sikerül kiküszöbölni, és tanulni belőlük, akkor minden esély megvan erre.


Share Button
Ennyien olvasták: 164

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.