Központ
2019. május 26. vasárnap, Evelin, Fülöp

Vásárhelyi labdarúgók az égi pályákon

Czimbalmos Ferenc-Attila május 6, 2019 Sport

Az ASA csapata az 1978–1979-es idényben. Felső sor, balról: Unchiaş, Ispir, Vunvulea, Bíró II. Levente, Sólyom, Körtési, Bölöni. Középső sor balról: Both II., Karda, Bíró I. Imre, Gál, Bozeşan, Sipos, Fazakas. Alsó sor balról: Bóné Tibor vezetőedző, Pâslaru, Varodi, Hajnal, Onuţan, Fanici András és Ördögh Attila másodedző.

Bóné Tibor 90 éves lenne, Fanici 64

Bármennyire is hihetetlen, a marosvásárhelyi ASA hetvenes és nyolcvanas évekbeli időszakából már többen nincsenek közöttünk.
Bóné Tibor (1929-1983), az együttes hajdani vezetőedzője volt az első, aki távozott az élők sorából, őt a rendszerváltás után Ioan Mureșan (1944-1991) követte, majd néhány év múlva Nagy Miki (1942-1996), Gál Dezső (1958-1998), Laurenţiu Bozeşan (1959–1998), aztán Fanici András (1955-2008), Dorin Naste (1955–2009), Vasile Pâslaru (1951–2011) és Kiss Madocsa (1944–2017) is elhunyt, akár hajdanán Bay György, Tóth Feri, Bartók, Pavlovici, Balázs Imre, Lukács Ede is.
Mind olyan emberek voltak, akiknek a marosvásárhelyi labdarúgás igencsak sokat köszönhet.
A fent említettek közül két kiváló sportember a minap ünnepelte volna születésnapját. Ebből az alkalomból idézzük fel pályájuk fontosabb mozzanatait.

Bóné Tibor / Fotó: FourFourTwo.hu

Bóné Tibor

Bóné a vásárhelyi labdarúgás legkiválóbb edzőjeként írt sporttörténelmet. 1929. április 13-án született,17 évesen már a Jiul játékosa volt, majd 1950-ben a Steaua elődjéhez, az egykori CCA-hoz igazolt, ahol hat bajnoki címet (1951, 1952, 1953, 1956, 1960, 1961) és négy Románia-kupát (1950, 1951, 1952, 1955) nyert.
Az első ligában 270 találkozón 10 gólt szerzett, a román válogatottban 12-szer volt eredményes.
1962–1964 között a Steaua ifjúsági edzőjeként dolgozott, majd 1964–1979 között az ASA együttesét irányította (közben az 1969–1970-es bajnoki idényben a Steauát, míg az 1973–1974-es bajnoki évadban a Székelyudvarhelyi Textilát edzte). Az ASA-nak az 1966–1967-es labdarúgó-bajnokságban, a Bóné Tibor–Vakarcs Domokos párossal sikerült feljutnia az A-osztályba, ahol az 1974–1975-ös idényben az ASA második, a Románia-kupában pedig elődöntőbe jutott.
Az ASA akkori felállítása a következő volt: Sólyom és Stănescu – kapusok; Bartók, Balázs, Czakó, Tâmpănaru, Dodu, Csutak, Lungu C., Pavlovici, Dumitriu III., Sikó, Tóth, Părvulescu, Dragomir, Publik Antal, Végh J. és Lukács Ede – mezőnyjátékosok.
Bóné az ASA vezetőedzőjeként 1967. augusztus 20-án hazai pályán, a Kolozsvári Universitatea ellen mutatkozott be az A-osztályban, akkor a csapat 3-2-re győzött, míg utoljára 1979. június 24-én ült az ASA kispadján, amikor a vásárhelyi alakulat 3-1 arányban győzte le a Bákói SC alakulatát.
Bóné Tibor 1983. március 22-én hunyt el, 54 évesen.

Bóné Tibor sírján a marosszentgyörgyi városi köztemetőben egy futballabda díszeleg, ami az egykori kiváló edzőre emlékeztet

Fanici András

Fanici, az ASA egykori kiváló csatára, 1955. április 14-én Maroshévízen született, és itt is kezdte a labdarúgást a helyi Mureşul, akkor C- osztályos együttesénél, amelyben 1971-től 1973 elejéig játszott. 1973-ban a Brassói Steagul Roşuhoz került, majd 1974-ben az akkori B-osztályos Unirea Focşani igazolta le. Focşaniból 1975-ben a Marosvásárhelyi ASA-hoz szerződött, ahol 1987-ig szerepelt, pályafutását aktív labdarúgóként 1988-ban az Elektromarosnál fejezte be.
Ezután sem távolodott el kedvenc sportjától, évekig bíráskodott, majd harmadik ligás szövetségi megfigyelőként is tevékenykedett, ezzel párhuzamosan karbantartóként dolgozott a helyi gázelosztó vállalatnál.
Az ASA mezében 310 élvonalbeli mérkőzésen 82 gólt szerzett.
Játszott az ifjúsági, olimpiai és felnőttválogatottban is.
1977. szeptember 14-én, a Ligetben rendezett UEFA-kupatalálkozó első összecsapásán az ASA az ő 81. percben szerzett találatával nyert mintegy 15 ezer néző előtt. Ez volt a marosvásárhelyi együttes legnagyobb nemzetközi sikere.
2008. szeptember 2-án hunyt el, 53 évesen.

Az egykori legjobbakról

A következőkben az ASA legismertebb egykori labdarúgóit mutatjuk be az olvasóknak, akik már egy ideje a mennyei ligába igazoltak:

Nagy Miklós (1942–1996)

A marosvásárhelyi labdarúgás történetének egyik legjobb labdarúgója kétségkívül a néhai Nagy Miklós (Miki) volt.
A Tatiként becézett egykori kiváló futballista az MTE-nél kezdte pályafutását (ahol együtt focizott bátyjával, Jánossal), aztán a bukaresti Pompierulnál folytatta (1962–1964), onnan a Pitești-i Dinamóhoz (1964–1967) került, de a fővárosi Dinamónál is játszott az 1967–1968-es idényben. 1969-ben igazolt az ASA-hoz, ahol pályafutása legszebb időszakát töltötte. A búcsúmérkőzésére – amely egyben a 300. volt az A-osztályban 1977. június 30-án került sor (ASA–Galaci Oțelul 3-0).
Nagy Miki Pitești-en négy egymást követő évben volt gólkirály, összesen 58 gólt ért el.
1996. november 25-én hunyt el. Az idén lenne 77 éves.
Ioan Mureșan (1944–1991)
Muri, a vásárhelyi labdarúgóélet egyik kedvelt alakja volt, aki nemcsak képességeinek köszönhetően vált ismertté, hanem kicsapongó életmódja révén is.
Mureșan 1944. január 6-án született Fehér megyében, de az ASA együttesében vált ismert élvonalbeli labdarúgóvá, ahol az 1971/1972-es bajnoki évadban mutatkozott be. Olyan egykori csapattagok mellett lépett pályára annak idején, mint Nágel, Bay, Szöllősi, Tóth Feri, Ispir, Varodi, Bölöni, Czakó, Hajnal, Nagy Miki, Lukács Ede. A csapat akkori edzője a nagy „mágus”, Bóné Tibor volt.
Az egykori társak által Rókának becézett hajdani labdarúgóra az edzők mint utolérhetetlen szoknyavadászra, a piapartik bajnokára emlékeznek vissza, aki az éjszakázások ellenére a meccsek legfrissebb, legeredményesebb szereplője volt.
Ioan Mureșan 1989-ben, 45 évesen még pályára léphetett az ASA-nak a Ligetben rendezett 25. évfordulóján, viszont 1991-ben 47 évesen távozott az élők sorából. Idén 77 éves lenne.

Gáll Dezső (1958–1998)

1958. augusztus 10-én született Ákosfalván, és már gyerekkorában Jenő bátyjával együtt a falusi bajnokságban szerepelt a település csapatával. Őt 14 évesen fedezte fel a Lemnarul akkori edzője, Kóbori János, majd 16 évesen felkerült a felnőttcsapatba. Tehetségének köszönhetően az ASA ifijeihez került, itt azonban keveset játszott, mivel 17 évesen a felnőttcsapatba hívták, amelynek mezében 362 A-osztályos mérkőzésen lépett pályára, emellett több mint 40 alkalommal volt ifiválogatott.
Csirke az ASA-színeiben 1977. szeptember 14-én mutatkozott be Marosvásárhelyen a híres athéni AEK ellen, az akkori győzelem a mai napig az egyetlen UEFA-kupabeli sikere a vásárhelyi alakulatnak. A visszavágón az Égei-tenger partján 3-0-ás vereséget szenvedett a csapat, viszont Gáll Dezső kezdőként szerepelt a mérkőzés végéig.
Az 1985-ös évad első felében a Szászrégeni Avântult erősítette, majd visszatért anyaegyesületéhez, ahonnan egy évre az akkori B-osztályos Elektromaroshoz szerződött. A Elektrónál ötször volt eredményes, majd ott fejezte be labdarúgó-karrierét 36 évesen.
Gáll Dezső sajnos, túl korán, 1998. július 6-án távozott az élők sorából, szívbetegség következtében alig 40 évesen. Az idén 61 éves lenne.

Gáll Dezső sírja az ákosfalvi temetőben

Laurențiu Augustin Bozeșan (1959–1998)

1959. november 22-én született Dicsőszentmártonban, ahol gyermekként futballozni kezdett, majd 1978-ban 19 évesen az ASA-hoz igazolt. Két évet játszott az élvonalban, 60 A-osztályos mérkőzésen 7 gólt szerzett. 1980–1982 és 1985–1988 között a fővárosi Sportul Studențesc (mely csapattal az UEFA-kupában szerepelt), 1982–1984 között a Temesvári Politehnica játékosa volt, viszont 1987–1989 között a bukaresti Rapid, 1989–1990 között a temesvári Progresul együttesét erősítette. Az 1990–1991-es idényben a német alacsonyabb ligás FC 05 Schweinfurth légiósa volt.
222 élvonalbeli mérkőzésén 33 gólt szerzett, négy alkalommal volt olimpiai, három alkalommal nagyválogatott is.
1998. október 8-án hunyt el egy németországi autópályán 39 éves korában. Idén töltené be a 60. életévét.

Sportul Studentesc 1987-1988 Bozesan a felso sorban jobbról az első Hagi az alsó sorban balról a harmadik

Dorin Naste (1955–2009)

A jászvásári születésű Naste 17 évesen mutatkozott be az A-osztályban a helyi Politehnica színeiben egy FC Argeş elleni mérkőzésen, majd játszott a Petrozsényi Jiulnál is, utóbbival a Kupagyőztesek Európa-kupájában is szerepelt. Egy Vasluiban sorra került mérkőzésen az ellenfél csatárával óvatlan módon ütközött, aminek következtében a fél veséjét ki kellett műtsék, de idővel folytatta labdarúgó karrierét. A marosvásárhelyi együttesben 1982-ben mutatkozott be, ahonnan 1988-ban, 33 évesen vonult vissza.
2004-től megfigyelőként tevékenykedett a hazai másodosztályban és harmadosztályban, 2009-ben nevezték ki a City’us teremlabdarúgó-csapat sportigazgatójának.
2009. október 5-én szívinfarktus következtében hunyt el 54 éves korában. Az idén ünnepelné a 64. születésnapját.
Vasile Pâslaru (1951–2011)
Sile a Suceava megyei Rădăuți-on született, majd 1972-ben került az ASA-hoz a fővárosi Progresultol, előtte a Steuánál is megfordult.
Megrögzött römi- és kártyajátékos volt, viszont tehetséges futballistaként ismerték a szurkolók.
Labdarúgói karrierjének derekán sárgaságos lett, gyógyulása után már nem lelt egykori önmagára. Az ASA-tól a dicsőszentmártoni Chimicához, onnan pedig Botoșaniba került, ahonnan az akkor Tică Varodi által edzett szászrégeni Avântul 30 pár cipőért és 10 labdáért vásárolta vissza. Az Avântulnál három bajnoki idényben sepregetőként játszott, majd a Metalotehnicánál akasztotta szögre a csukát. Mezőbergenyében élte le élete utolsó éveit.
2011. augusztus 5-én hunyt el, az idén lenne a 68 éves.

AS Armata 1981-1982 Fanici a középső sorban balról a harmadik, Naste az alsó sorban második

Kiss Madocsa (1944–2017)

A hajdani ASA aranycsapatának egykori kiváló hátvédje, a vásárhelyi labdarúgósport egyik legismertebb, legsportszerűbb képviselője volt, 1944. március 9-én született Nagyercsén. Labdarúgó pályafutását a Hargita Iskolás Klubnál kezdte – első edzője Bocsárdi Márton volt –, onnan került a Mureşulhoz, amely 1961-ben feljutott a B-osztályba. 1962-ben az akkor megalakult Bukaresti Viitorul játékosa lett a szászrégeni Pozsonyival, a néhai Nagy Mikivel és Hajdú Jánossal együtt. 1963-ban visszaigazolt a Mureşulhoz, ahol egy bajnoki évadot futballozott. 1964. január 8-án berukkolt katonának Nagy Mikivel együtt, Szászrégenbe került az akkor még megyei szinten működő együtteshez, amely feljutott a C-osztályba.
1966–1972 között bákói Dinamo csapatában játszott, ezzel párhuzamosan elvégezte a Testnevelési Főiskolát.
Ez idő alatt többször volt utánpótlás-válogatott, egy alkalommal, 1968-ban, a nagycsapatban is pályára lépett, de pechére akkor Románia éppen a magyar válogatott ellen veszített 6-0-ra Budapesten.
Bákóból 1972-ben került az ASA-hoz, ahol 1976-ban hagyta abba a labdarúgást.
A klub ifjúsági és gyerekközpontjában Czakó Jánossal dolgozott együtt, 1982-ben lett először az ASA másodedzője.
Az ASA-tól ment nyugdíjba az együttes feloszlásakor, 2004-ban.
2017. augusztus 23-án hunyt el, az idén lenne 75.

Kiss Madocsa egykori csapattársaival: Kanyaró Attilával és Bölöni Lászlóval

Share Button
Ennyien olvasták: 1096

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.