Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

34 éven keresztül gyúrta, masszírozta a labdarúgókat

Központ június 30, 2011 Egyéb

34 éven keresztül gyúrta, masszírozta a labdarúgókat

 MasszorInterjú Gaál Györggyel, a banktisztviselőből lett gyúróval, aki a hajdani ASA legrégebbi aktív tagja volt, harmincnégy évig gondoskodott a játékosok frissességéről és, amikor a futballsors úgy hozta, a sérülésből való mielőbbi felépülésről. Tevékenysége, amely komoly erőnléti felkészültséget igényelt, több mint nehéz testi munka volt. A masszírozás szellemi kötődést is feltételez, az egykori ASA játékosainak  megadatott, hogy – a szó mindkét értelmében – saját bőrükön érzékeljék ezt.

 – Hogyan is lett önből gyúró?

 – 1954-ben felvételiztem az orvosira, de nem vettek fel, majd Zsibóra kerültem, ahol a Nemzeti Bank afféle másodkönyvelőnek alkalmazott, majd idővel a Mezőgazdasági Bankba kerültem, ahol inspektori szerepet töltöttem be. Idővel beiratkoztam a technikumba, itt elvégeztem a balneo-fizioterápia szakot és Szovátára kerültem, ahol tíz évet dolgoztam. Én gyógytornász akartam lenni, de oda fontos volt a sportegyetem. Szovátán öt lány meg két fiú voltunk, de engem az iszappakoláshoz akartak küldeni, amit én nem vállaltam el, mivel azt kint kellett végezni, sőt ott büdösség is volt. Erre a vezetőség hat hónapra masszőrnek küldött, én meg ott ragadtam. Annak idején inkább a nemlátók gyakorolták ezt a szakmát, de idővel engem nagyon megszerettek.

– Hogyan került kapcsolatba az egykori ASA-val?

 – Az ASA-hoz szinte a megalakulásakor kerültem. Egy ASA–Craiova meccs alkalmával a 80. perc körül a bíró egy vitatott büntetőt ítélt javunkra, de összetűzés kerekedett a pályán, amelybe bekerült a csapat akkori orvosa meg gyúrója, Péterfi doktor és Bodoni Árpád is. Idővel őket a fegyelmi bizottság véglegesen kitiltotta a sportéletből, így kerültem az utóbbi helyébe, amely egyesületnél több mint három évtizeden keresztül szolgáltam, szinte az egyesület feloszlásáig, s mintegy hét–nyolc generációnyi labdarúgót kezeltem.

 – A mai játékosok mintha sérülékenyebbek lennének, mint hajdanán. Mi ennek az oka?

 – Az egyik oka az, hogy manapság sok olyan ételt fogyasztanak, ami mű táplálékot tartalmaz, mindez hat a szövetek meg az izmok fejlődésére. Több alkoholt is fogyasztanak, ami károsan hat a szervezetükre. Ne gondolja azt senki, hogy régebb nem volt egy-egy görbe éjszakájuk a focistáknak, de azt mértékkel tették. Másik fontos tényező a felkészülésükkel, az edzésekkel kapcsolatos, innen is a sok sérülés.

 – Melyek voltak azok a testrészek, amelyek masszázst igényeltek?

 – Hajdanán a comb részeit kellett gyakrabban masszírozni, de a far izmai, melyek a rúgó technikát képezik, is masszást igényeltek. Nagy megerőltetések során ezek sérültek, húzódtak meg a leggyakrabban, de izomhúzódás, külső és bokaszalagok húzódásait is kezeltem. Annak idején én egész normás voltam a Poliklinikánál és fél normás az ASA-nál, így a sportolókon fizioterápiát, ionizálást, galvanizálást is végeztem, sőt kezeltem őket ultrahang és rövidhullámok segítségével is.

 – Kik azok az egykori labdarúgók, akiket gyakran kezelt és szívesen emlékszik vissza rájuk?

 – A több mint három évtized alatt szinte mindegyik hajdani ASA-s futballistát masszíroztam, gyúrtam, vagy kezeltem. Szívesen emlékszem vissza Ráksira, Pavlovicira, Titi Dumitriura, Mureşanra, továbbá Tóth Ferire, Sikóra, akik állandóan igényelték a masszírozást. Aztán Hajnal, Pâslaru, Ispir, Gligore, Bölöni is szerette, ha gyúrom. Kezeltem Lukács Edét, Kanyaró Attilát is…

– Az edzők, játékosok, vezetők idővel mind kicserélődtek, ön meg Halmágyi doktor szilárdan maradtak a helyükön. Ez milyen érzés volt?

 – Szögezzem le, hogy a Dokival kiváló kapcsolatom volt, jó összhangban dolgoztunk több mint három évtizeden keresztül. Nagyon jó érzés, hogy alkalmam adódott végignézni, amint egy-egy tehetséges gyermek biztos kerettaggá válik, felnőtt labdarúgóvá, akár ifi vagy felnőtt válogatottá. Én úgy voltam, akár a kertész, aki elülteti a növényt és nézi, miként bújik ki a földből, fejlődik és virágzik. Jó érzés találkozni a mai napig velük az utcán és felidézni a régi szép időket.

 – Gyuri bácsi, ön idén tölti 75. életévét és még mindig tevékenyen dolgozik, naponta több kilométert gyalogol és kezeli, masszírozza betegeit. Honnan ez az erő ebben a korban is?

 – Mindig is erőt adott nekem  az, hogy kezelni, gyógyítani tudtam az embereket. Józan beállítottságú lévén, nyugodt, kiegyensúlyozott életet éltem, élek, a családom mindig is kitartott mellettem. Hosszú évekig jóban-rosszban az ASA mellett voltam, ahol rendkívüli emberek vettek körül. Azt is meg kell említenem, hogy az együttessel a régi rendszerben bejárhattam a fél világot, így eljutottam többek közt Jordániába, Egyiptomba, Szíriába, a volt Szovjetunióba, Nyugat-Európa néhány államába, amiről más akkor még csak nem is álmodhatott. Mindezekből erőt, munkabírást merítettem, ami kitart életem végéig…

 

Share Button
Ennyien olvasták: 133

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.