Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős
Borús
Szombat
Borús
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

A marosvásárhelyi Kőtemplom (3. rész)

Nagy-Bodó Tibor július 30, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK, Uncategorized

(Folytatás az előző lapszámunkból. Befejező rész)

E műemlékobjektum ikonjai, vagyis a kereszténység szentképei sajátos előírások szerint ábrázolják Krisztust, Szűz Máriát, a szenteket és azok életének jeleneteit, melyeket fára, üvegre temperával, olajfestékkel festettek aranyozott vagy ezüst rámákba helyezve, egyeseket ikonborítóval ellátva. A torony kiképzése az ácsmesterség külön figyelemreméltó teljesítménye. A templomhajó kialakítása is barokk. Mégis a belépő elé a keleti világra jellemző misztikus templomi kép és hangulat tárul.

kotemplom 3 1

A templombelsőt világító lámpatestek és gyertyatartók a belső misztikus hatást növelik. 1750-től egy görög katolikus iskola is működött Marosvásárhelyen, azonban téves az a felfogás, miszerint ennek a kőtemplom mellett jelenleg is álló épület adott volna otthont. Jegyzőkönyvek tanúsága szerint, ez a mára már átalakított ingatlan sokkal később, a XIX. század közepén épült, jelentős költségek árán. Iratok és számadási regiszterek is bizonyítják ezt.

A toronysisak kialakítása az akkor divatos barokk templomok mintájára készül

kotemplom 3 2
Keresztes Gyula Marosvásárhely régi épületei című könyvében szakvéleményezi ezt a műemlékobjektumot.
A kelet-nyugati elhelyezésű egyhajós templom szentélye félköríves záródású. Bejárata a nyugati homlokzat alá emelt magas torony földszinti előterén át vezet.
A háromszintes, négyzetes alaprajzú torony lizénákkal szegélyezett falai, az övpárkány feletti oválablak ívelt zárópárkánya, a harmadik szinten pedig félkör­íves záródású ablakok és felette az óra számlapjának megfelelően ívesen kialakított főpárkány, valamint a toronysisak kialakítása az akkor divatos barokk templomok mintájára készült.

A gumó alakú tetővel ellátott torony

A tervrajz egyszerű: egy négyzet alakú torony a nyugati oldalon, egy téglalapalakú tágas hajó és az oltár félkör alakú apszisa. A hajót erősített, kettős boltív fedi, míg az apszis esetén a félsüveg-boltozat rendszerét alkalmazzák. A falakat a négyszögletes, ión oszlopfőjű falpillér hangsúlyozza, melyek masszív szerkezetükkel a boltívek tartására is hivatottak.
A gumó alakú tetővel ellátott torony az erdélyi barokk művészet nyomát viseli, akárcsak nagyon sok más erdélyi román kultuszhely. Más, díszítő céllal csatolt elemek például a sarokba helyezett négyszögletű falpillérek, a közvetlenül a torony tetőzete alatt levő párkányzat, a tojás alakú stukatúrából készült formák és a félkörnyílású ablakok domborművű díszkerete – mindezt világosabb színű vakolattal jelölve. A bejárat fölött egy virágfüzérrel díszített tábla áll, a város címerét ábrázolva és Ioan Bob alapítói minőségét igazoló feliratot tartalmazva.

A belépő elé a keleti világra jellemző misztikus templomi kép és hangulat tárul

kotemplom fresko

A torony kiképzése az ácsmesterség külön figyelemre méltó teljesítménye. A templomhajó kialakítása is barokk. Főpárkánya, ablaknyílásainak formái, belsőben a falisávokra támaszkodó boltívek és azok közötti csehsüveg boltozatos mennyezet, mind a barokk jegyeit tükrözik. Mégis a belépő elé a keleti világra jellemző misztikus templomi kép és hangulat tárul. A templom oltárterét a hívektől az ikonosztáz – vagyis az ikonokból álló oltárfal – mint a látható és a láthatatlan világ között húzódó „határfal” választja el.

Amit a kereszténység szentképei ábrázolnak

kotemplom 3 3

Az ikonok, vagyis a kereszténység szentképei sajátos előírások szerint ábrázolják Krisztust, Szűz Máriát, a szenteket és azok életének jeleneteit, melyeket fára, üvegre temperával, olajfestékkel festettek aranyozott vagy ezüst rámákba helyezve, egyeseket ikonborítóval ellátva. Ugyancsak Keresztes Gyula szerint, az ikonborítók az ikon ünnepélyes hatását növelik, és az ábrázolt szent iránti tiszteletet is kifejezik.

A téves felfogás. A jegyzőkönyvek tanúsága igazol

1750-től, tehát még Grigore Maior idejéből (nevét már említettük), egy görög katolikus iskola is működött Marosvásárhelyen, de téves az a felfogás, miszerint ennek a kőtemplom mellett jelenleg is álló épület adott volna otthont.
Jegyzőkönyvek tanúsága szerint, ez a mára már átalakított ingatlan sokkal később, a XIX. század közepén épült, jelentős költségek árán. Iratok és számadási regiszterek is bizonyítják ezt.
Ugyanakkor pedig azt mondják, hogy a diákok hazajártak a docens, vagyis a tanító házába, vagy a parókiára. Ortodox és görög katolikus gyermekek egyaránt jártak ebbe az iskolába, mert ez volt akkor az egyetlen román tanoda Marosvásárhelyen.

A világító lámpatestek növelik a belső misztikus hatást

A sírokkal körülvett templomot és temetőt az elmúlt század elején a gyorsan növekvő város utcái vették körbe, így a templom ma a városbelsőben áll, csendes környezetben.
A második világháború után a görög-katolikusok templomát a görögkeletiek – vagyis az ortodoxok – használják, és anyagi lehetőségük szerint a templomot mind külsőben, mind belsőben felújították.
A felújítás a belsőben jelent nagy változást.
A templom korabeli bútorzatát – fenyőfából készített padszékeit és az ikonosztáz faszerkezetét – kicserélték keményfából készítettekkel, me­lyeknek látható felületeit nagyon gazdagon díszítették faragott motívumokkal. Az új ikonosztáz falára a régi festett ikonokat tették vissza. A templom belső falainak díszítő festése és a festett alsecco képek művészi értékűek. A templombelsőt világító lámpatestek és gyertyatartók a belső misztikus hatást növelik.

Végszó – összegzés

A XVIII. század közepéig a marosvásárhelyi román közösségnek tehát nem volt saját temploma, így a szomszédos kultuszhelyekre kellett zarándokolniuk. Marosvásárhely első román templomai az egymás szomszédságában levő Kő- és a Fatemplom, az egykori Thököly Imre (mai Andrei Şaguna) utca kilenc illetve tizenhárom szám alatt állnak.
1750-ben Balogh József jezsuita szerzetes és a városi tanács közbenjárása következtében a románok megkapják a telket.
Andrei Grecu kereskedő saját költségen épít ezen a telken egy fatemplomot, amelyet kezdetben a város teljes román lakossága használ, azonban rövid időn belül megváltozik a helyzet az ortodoxok tiltásával, miszerint nem szabad az újonnan épült templomba járniuk.
Egy görög-katolikus esperesség alapítása Marosvásárhelyen annak bizonyítéka, hogy a város az új felekezet egyik fontos központjává vált…


Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó, Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 1119

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.