Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

A megegyezés a versenyképesség, a túlélés feltétele

Központ február 9, 2011 Egyéb

A megegyezés a versenyképesség, a túlélés feltétele

 olosz_gergely„A szalonképesség kérdése ma már a versenyképesség kérdéséhez kapcsolódik. Nem önállónak nevezett kisebbségi játszmákra van szükség, hanem együttműkö­dési képességre. Szerintem ez a probléma lényege.”  – Beszélgetés Olosz Gergellyel.

 – Képviselő úr, Ön ugyan elsőként tette le a jelöltséghez szükséges dokumentációt, de előzőleg egyetlen területi szervezet támogatását sikerült megszereznie, s az nem a sajátja volt. Önként adódik a kérdés: ezek után valóban úgy gondolja, hogy lehet esélye a Markó által kiszemelt utóddal, Kelemen Hunorrral szemben?


– A területi szervezetek támogatási eljárása akkor lett volna korrekt és demokratikus, ha ezeket az összejöveteleket a jelölések lezárulta után szervezik, ha minden ülésre minden jelöltet meghívtak volna, s ha az egyes Állandó Tanácsok bizonyos tagjai nem gyakoroltak volna nyomást a testületi döntésekre. Sajnos, nem így történt. Az elnökjelöltek valós esélyeit nem érdemes csak ebből levezetni. Egyébként a választói körzetemben három nap alatt közel hétezer támogató aláírást gyűjtöttem, ez is tény, nem csak a  megszervezett testületi döntés. Olyan programmal jelentkezem, amely jóval többről szól, mint az utódlásról, olyan váltást szorgalmazok, amelyet nem nagyon lehet, nem nagyon érdemes megkerülni. A programoknak kell esélyt biztosítani, nem a személyeknek.

– A jelek szerint nem biztosítják az esélyegyenlőséget a jelöltek számára, az RMDSZ apparátusa egyértelműen Kelement részesíti előnyben. Ezt Eckstein Kovács Péter és Ön is szóvá tette. Tudnak-e, személy szerint Ön tud-e ez ellen valamit tenni?

– Ha egy játszmában a másik fél nem szabályosan játszik, az még nem jelenti azt, hogy mi magunk is felrúghatjuk a szabályokat. Az RMDSZ nevében szerepel a „demokrata” szó, ki kell követelni annak tartalmi érvényesítését. A politika hatalomról is szól, a megszerzett hatalommal vissza is lehet élni. De az is igaz, hogy akik tiszta játékszabályokat szeretnének, azok nem mondhatnak le arról, hogy ezt követeljék. Válaszom az, hogy kötelességem megtenni mindent a tiszta játékszabályok érdekében. Azt gondolom, aki nem így gondolkodik és nem így cselekszik, annak nincsen morális alapja arra, hogy vezető szerepre pályázzon.

– Mára egyértelművé vált, legalábbis a kívülállók számára, hogy a tisztújítás után az RMDSZ nem folytathatja ott, ahol a Markó-csapat abbahagyta. Magyarán: megújulásra van szükség, ha a szövetség meg akarja őrizni parlamenti jelenlétét. Megítélése szerint hol és mit kellene változtatni az eddigi politikai vonalvezetésen?

– Azt hiszem, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a probléma súlya és nagysága. A dolgot nem lehet helyreütni a politikai vonalvezetés ilyen vagy olyan módosítgatásával, a szervezet kisebb-nagyobb kozmetikázásával. Újra létre kell hozni azt az össztársadalmi konszenzust és bizalmat, amely a romániai magyar közösséget 1990 után jellemezte. Azzal a nagyon nagy különbséggel, hogy most nem a dolgok kimondásával kell foglalkozni, hanem a cselekvéssel. Az egységet – a társadalomban és politikában egyaránt – nem hangoztatni kell, hanem létrehozni. Józan helyzetismerettel, világos célokkal és sok-sok tárgyalással, egyeztetéssel, a társadalmi és közéleti érdekek egymáshoz idomításával. Aki ma ennél kevesebbet tervez, az vagy nincs tisztában a romániai magyar közösség mai helyzetével, vagy csak magán-, illetve klikk-érdekekben gondolkodik. Nagyon mély, átfogó szemléleti és gyakorlati váltás előtt állunk. A nemrég beindult összmagyar integrációs folyamatban nem a vidékies politikai acsarkodásokra, egymás kiütésére kell koncentrálni. Egy csapat vagyunk, és akkor érünk el eredményt, ha egymás helyzetbe hozására játszunk. Aki nem csapatjátékos, az jobb, ha hagyja a politikát, az váltson foglalkozást.

– Az erdélyi magyar politikai élet alakulását figyelemmel kísérők számára világosnak tűnik, hogy Markó döntése mögött, azaz hogy nem jelölteti magát egy újabb mandátumra, az a felismerés áll, hogy személye akadályt jelent a magyarországi kormányoldallal való jó kapcsolat kialakításában. Ön nemrég találkozott Orbán Viktorral, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy Kelemen Hunort sem tartják szalonképesnek a Fidesz–KDNP-nél. Ön hogyan vélekedik erről?

– Nem nevekről érdemes beszélni, hanem arról, hogy milyen szemléletet képviselnek a vezetők, s milyen esélyük van arra, hogy választ adjanak a közösség előtt álló kihívásokra. Én azt gondolom, hogy az az 1989 előttről örökölt közéleti-értelmiségi habitus, amelyet a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés képvisel, nem jól definiálja a feladatokat, s ezért a hatékonynak ígérkező megoldásokat nem is nagyon láthatja. Hogy csak egy példát mondjak: nem lehet csak a többség árnyékában élni, mindent ahhoz viszonyítani. Persze tudom, hogy az ilyen elit szerep egy autoriter világban hasznos volt, kis hatalmat teremtett a nagy hatalmon belül, s hol sikeres, hol sikertelen alkukkal élni lehetett valahogy. A többség tapsolt a többségi hatalomnak, a kisebbség – ha engedték tapsolni – tapsolt a kisebbségi hatalomnak, vagy legalábbis azonosult vele. Ideje abbahagyni ezeket az autoriter szerepjátékokat.  
A szalonképesség kérdése ma már a versenyképesség kérdéséhez kapcsolódik. Nem önállónak nevezett kisebbségi játszmákra van szükség, hanem együttműködési képességre. Szerintem ez a probléma lényege.

– Megválasztása esetén hogyan alakítaná az RMDSZ viszonyát a már meglévő politikai vetélytárssal, az MPP-vel, illetve a megalakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárttal? Hát a nemzeti tanácsokkal, az SZNT-vel és az EMNT-vel?

– Azt hiszem, a fentiekben mondottak már részben választ adtak erre. Nem a név, nem a csoportosulás számít, hanem az, hogy ki milyen mértékben csapatjátékos, mennyire hajlandó azért dolgozni, hogy helyzetbe hozzon másokat. S nem csak a romániai magyar közösség szintjén, hanem összmagyar léptékben is! Mindenkivel meg kell egyezni, aki ebben partner. Nézzünk szét Európában! A megegyezés képessége a versenyképesség feltétele, vagy rosszabb esetben a túlélés feltétele. Ez ránk is érvényes.


Share Button
Ennyien olvasták: 110

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.