Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

A székely ősvár

Nagy-Bodó Tibor március 24, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK, Uncategorized

Bágy Székelyudvarhelytől mintegy húsz kilométerre délkeletre a Bágyi-hegy déli lejtőjén a Dályai-patak – vagy Dá-pataka – mellett fekszik. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik. A falu melletti nyolcszázötvenhat méter magas Várhegyen 1662-ben épült fel a vár a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások ellen. Ostromot nem szenvedett, valószínűleg elhagyatottságában magától omlott össze. Alapfalai is alig látszanak. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

A bágyi vár a környező települések őrszeme volt

A falu mellett emelkedő nyolcszázötvenhat méter magas kopár Várhegy tetején épült a fel bágyi vár.


Tetejéről betekinthető az egész környék, látszik a Fogarasi-havasok láncolata, Hargita csúcsai és az összes környező település.

Az erődítmény a XVII. század török és tatár pusztításai után hat falu egyesült erejével védelmező menedékvárnak épült Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd falvak nemesembereinek támogatásával.


A vár hat bástyája egy-egy külön falu építése és menedékhelye volt. Mindegyik saját faluja irányába nézett, így belőlük megfigyelhették az ellenség mozgását.


A bágyi vár a környező települések őrszeme volt a Hargita környéki várrendszer egyik tagjaként, ahonnan vész idején éjszakai tűzjelekkel üzentek, ha ellenség portyázott a Székelyföldön.
A bágyi vár romjait régészeti rezervátumnak nyilvánították.
Ezekből mára nem sok maradt fenn, köveit a múlt században a falu házainak felépítésére használták.

Következtetések

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy a sánccal övezett külső vár legnagyobb szélessége harminckét méter, hosszúsága pedig nyolcvan méter lehetett.
Bejáratához az árkon átvezető fahídon lehetett eljutni, amelynek utolsó szakasza felvonóhídként működhetett.
A kaputoronytól keleti irányban vezetett a külső vár északi védőfala, és a vár keleti sarkán levő ötszög alaprajzú bástyához csatlakozott.

Innen délnyugati irányban haladt tovább, a belső vár délkeleti szögletén levő kör alakú toronynál megszakadt, és csak a belső vár délnyugati sarkának bástyájától folytatódott egészen a kaputoronyig.

Felépül a várurának és családjának palotája

Szakleírásokból derül ki, hogy az így bezárt külső vár középső részén emelkedett a közel 42 x 35 méter méretű, négyzet alapú belső vár, sarkain egy-egy kör alakú bástyával


A belső várban a szokásoknak megfelelően épülhetett fel a várurának és családjának palotája, a háló-, étkező- és lakószobákkal, a lovagteremmel, az őrség szobáival és a gazdasági épülettel.

Ma már csak a maradványokból lehet következtetni a vár alakjára

A belső vártól keletre és nyugatra egy-egy nagyméretű szabálytalan háromszög alakú várudvart fogtak közre a védőfalak, ahol talán istállók és egyéb épületek lehettek.


Ma már mindezekből alig látható valami, csupán a föld felszínéből itt-ott kiemelkedő alapfal-maradványokból lehet következtetni a vár alakjára.

A székely ősvár

A bágyi várat Orbán és Kőváry is – a csíki krónikára hivatkozva székely ősvárnak tartotta, és annak az 1060-as évek körüli birtokosáról, Sándor Istvánról és leányáról, Druzsináról egy koholt történetet mondanak el.


A kutatások azonban megállapítják, hogy a csíki székely krónika, mint azt Kelemen Lajos mondja:
,,…közönséges hamisítványnak bizonyult. Ma egyetlen szakember sem ül fel a sokszor ravasz, de néhol együgyű koholmánynak…”.

Apafi Mihály fejedelem 1663-ban Radnóton kelt levele

Kiss Gábor, az Erdélyi Várak, várkastélyok című könyvében utal arra, hogy a bágyi vár a török és tatár seregek 1658-1651 között megújuló támadásainak kivédésére a környező hat falu közös erejével épült fel a XVII. században.

Kelemen Lajos erre vonatkozóan közli Apafi Mihály fejedelem 1663-ban Radnóton kelt levelét:
,,…Udvarhely széken Bagj (Bágy), Ege, Dallja (Dálya), Lokod, Patakfalva és Reczenied (Recsenyéd) nevű falukbéli szegény egyházi nemes emberek találának meg minket alázatos könyörgések által, hogy ennek előtte való időkben kezdvén építeni Bagj nevű hegyen egy kastélyt, melyet már jobb részént véghez is vettek volna, úgyannyéra, hogy – kitől Isten oltalmazzon – ha kívántatnék, cselédeket is beléköltöztetének…”.

Minden falu felépíti a saját bástyáját

Kiemelten fontos tudni, hogy a fent említett oklevélből még az is megállapítható, hogy a vár erre az időre már majdnem teljesen készen állt, és feltehetően hat bástyáját is minden falú maga építette fel.


Miután a bágyi vár nem számított különösen nagy erősségnek, építését egy-két év alatt befejezték.
Szintén Kiss Gábor közléséből tudjuk meg, hogy a vár a történelemben nem játszott semmi szerepet, hadi eseménynek sem volt színtere és ostromot sem kellett kiállnia.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük, feltehetően elhagyatottságában, magától omlottak össze falai.

Ezt segítették elő a kincskeresők rombolásai, majd birtokosai, az ábránfalvi Ugronok a még fennálló falait is lebontatták, és anyagának felhasználásával a XVIII. század elején Ábránfalván udvarházukat építették fel.

 


A református templom

A település ma is álló, száz négyzetméter alapterületű, gótikus stílusú, kelet – nyugat irányú templomát a XV. század végén, a XVI. század elején építhették.

A 2006-ban – a padló cseréje alkalmával – végzett ásatás bizonysága szerint a gótikus templom diadalívét az egykori Árpád-kori templom diadalívére építették. Ez viszont azt is jelzi, hogy a település sokkal korábbi annál, mint ahogy nevét írásos források említik.
A szentélyben két gótikus faragvány, az északkeleti falban egy csúcsíves keretbe foglalt, szamárhátíves szentségtartó fülke található. Az északi falban látható a befalazott sekrestyeajtó szemöldökgyámos kerete.

A templomhajót 1804-ben – a torony építésekor – nyugati irányba meghosszabbították. Így ma annak befogadóképessége százhúsz fő.
A szószékkorona 1832-ben készült. Felirata:
„ISTEN HÁZA SZERETETE – ÉS SZENT NEVE TISZTELETE – GERIEDEZETT A SZIVEKBEN – BÁGYI KERESZTYÉN HIVEKBEN – MIDŐN EZEN KORONÁNAK – HOGY LEGYEN ISTEN HÁZÁNAK – ÉKESSÉGE, LÉTELT ADTAK – S EBBEN IS HIVEK MARADTAK.”

A szószékkoronához tartozó festett-faragott szószékmellvéd felirata: „BÁGYI TEK. BACZÓ LÁSZLÓ ÚR ÉS NAGY PÁL B.O. MESTER TSINÁLTATTÁK. 1836.”
Ugyanebből az időszakból származik a gazdagon festett szószékajtó is.
Az 1804-ben épített toronyban két harang van. Az 55 x 65 cm méretű, kisebbik harang felirata: „ÖNTETTE A BÁGYI EV. REF. EKLÉSIA 1887 BE SEGESVÉRI MANCHEN MIHÁLY ÁT”.

Orbán Balázs szerint a régi nagy harangot az első világháború idején vitték el. Helyette, 1920-ban öntette a gyülekezet az új, felirat nélküli, csak az évszámot őrző 54 x 70 cm méretű harangot.
Jelentősebb templomjavításokat végeztek 1792-1804 között (bővítették a hajót, kialakították a mai padlószintet, új szószéket és karzatokat készítettek), 1891-ben (a falakat vonóvasakkal erősítették meg) és 1977-ben (kibővítették a férfiak bejáratát, elkészült a portikus).

A templom 2013-as felújításakor a kőművesek egy, a falba másodlagosan beépített, valószínűleg a XIII. és XVI. század közötti időkből származó követ találtak, melyen egy székely-magyar rovással készült felirat látható.
Legvalószínűbb olvasata:
„URBN/ORBN BNDÓ/BNDK CSNALTA”, azaz „Urbán/Orbán Bandó/Benedek csinálta”.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a képeket és az illusztrációkat Csedő Attila fotográfus küldte be szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1783

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.