Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Derült
Szerda
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

Akarva vagy akaratlanul?

Központ március 24, 2011 Egyéb

Akarva vagy akaratlanul?

 Mindenkit váratlanul ért a közvetlenül Japánt, közvetve pedig az egész világot beárnyékoló tragédia-sorozat. A rekordméretű földrengést egy hasonló, hihetetlen méreteket öltő szökőár, majd egy szintén előzmény nélkülinek mondható atomkatasztrófa követte. A kezdeti, sokkoló híreket újabb, még megrázóbb tudósítások követték, és máig sem lehet tudni, mikor fog véget érni ez a természeti csapásokból eredő sorozatos szerencsétlenség. Az életünk során megfogalmazott számtalan megválaszolatlan kérdés mellé most egy újabbat teszünk fel, kétségbeesetten: miért kell ilyen kegyetlen csapások sújtsák az emberiséget?

Kinek a hibájából pusztult el több tízezer ember, és miért kell rettegésben élniük az ártatlanul, rosszkor rossz helyen tartózkodó embertársainknak? Felelősségre vonhatók-e azok a tudósok és mérnökök, akik nem mérték fel a valószínűsíthető földrengésnek és az ebből eredő szökőárnak az atomreaktorra leselkedő veszélyeit? Kinek tulajdonítható a tragédia: a gyarló emberi kezeknek, amelyek az olcsó energiatermelés reményében kompromisszumra vetemedtek, vagy a rajtunk – földieken – kívül álló felsőbb hatalomnak?
Mielőtt a fenti kérdést mindenki a saját hite és meggyőződése szerint megválaszolta volna, mielőtt a japán katasztrófát lelkileg feldolgoztuk volna, egy újabb bombahír került a képernyőkre: a nagyhatalmak támadást intéztek egy diktatórikus afrikai országra. Igaz, hogy ez a megtorlás egy tarthatatlan helyzet és egy hajthatatlan diktátor ellen irányul, de az is igaz, hogy komoly gazdasági érdekek állnak a beavatkozás mögött. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy olyan „gombóc” a több „felszabadított” afrikai állam után, amely fennakadt a nagyhatalmak torkán. Szóval többféleképpen értelmezhető háborús helyzet jogossága, hitelessége, létjogosultsága. Ez a háborús állapot felülírta a japán katasztrófával kapcsolatos közhangulatot, és újabb problémák felé irányította a közvélemény figyelmét.
A Japánra nehezedő többmilliárd dolláros kár enyhítésére számtalan országban közös imát és segélyakciót szerveztek, de mi lesz a líbiai beavatkozás anyagi és emberi áldozatainak a megsegítésével? Ha a felfegyverkezéssel és a háborúval járó pénzösszegeket Japánnak adták volna, nagymértékben enyhíteni lehetett volna az elszenvedett károkat. Így azonban, a gyarló emberi mivoltunknak köszönhetően (mivel egy konfliktushoz, köztudottan, legalább két félre van szükség) most egy újabb tragédia éri a Földet, kétségbevonhatatlanul az EMBER hibájából. Itt nincs mentség, „nem írhatók más számlájára” ezek a veszteségek, csak és kizárólag az emberi tényezők okolhatók bekövetkezésük miatt.
Sajnos, az erdélyi magyar közélet is komoly károkat volt kénytelen elszenvedni a „természeti csapások” (például a Trianon, külső megtorlások, vagy akár az ellenzéki pártok március 16-i pálfordulása) miatt, és úgyszintén, az elöljáróink gyarlósága (például a korrupciós vádakra okot adó kézdivásárhelyi polgármester, vagy a magyar–magyar széthúzás) miatt. Van bőven okunk az imádkozásra.


Share Button
Ennyien olvasták: 71

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.