Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Ma
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Akarva vagy akaratlanul?

Központ március 24, 2011 Egyéb

Akarva vagy akaratlanul?

 Mindenkit váratlanul ért a közvetlenül Japánt, közvetve pedig az egész világot beárnyékoló tragédia-sorozat. A rekordméretű földrengést egy hasonló, hihetetlen méreteket öltő szökőár, majd egy szintén előzmény nélkülinek mondható atomkatasztrófa követte. A kezdeti, sokkoló híreket újabb, még megrázóbb tudósítások követték, és máig sem lehet tudni, mikor fog véget érni ez a természeti csapásokból eredő sorozatos szerencsétlenség. Az életünk során megfogalmazott számtalan megválaszolatlan kérdés mellé most egy újabbat teszünk fel, kétségbeesetten: miért kell ilyen kegyetlen csapások sújtsák az emberiséget?

Kinek a hibájából pusztult el több tízezer ember, és miért kell rettegésben élniük az ártatlanul, rosszkor rossz helyen tartózkodó embertársainknak? Felelősségre vonhatók-e azok a tudósok és mérnökök, akik nem mérték fel a valószínűsíthető földrengésnek és az ebből eredő szökőárnak az atomreaktorra leselkedő veszélyeit? Kinek tulajdonítható a tragédia: a gyarló emberi kezeknek, amelyek az olcsó energiatermelés reményében kompromisszumra vetemedtek, vagy a rajtunk – földieken – kívül álló felsőbb hatalomnak?
Mielőtt a fenti kérdést mindenki a saját hite és meggyőződése szerint megválaszolta volna, mielőtt a japán katasztrófát lelkileg feldolgoztuk volna, egy újabb bombahír került a képernyőkre: a nagyhatalmak támadást intéztek egy diktatórikus afrikai országra. Igaz, hogy ez a megtorlás egy tarthatatlan helyzet és egy hajthatatlan diktátor ellen irányul, de az is igaz, hogy komoly gazdasági érdekek állnak a beavatkozás mögött. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy olyan „gombóc” a több „felszabadított” afrikai állam után, amely fennakadt a nagyhatalmak torkán. Szóval többféleképpen értelmezhető háborús helyzet jogossága, hitelessége, létjogosultsága. Ez a háborús állapot felülírta a japán katasztrófával kapcsolatos közhangulatot, és újabb problémák felé irányította a közvélemény figyelmét.
A Japánra nehezedő többmilliárd dolláros kár enyhítésére számtalan országban közös imát és segélyakciót szerveztek, de mi lesz a líbiai beavatkozás anyagi és emberi áldozatainak a megsegítésével? Ha a felfegyverkezéssel és a háborúval járó pénzösszegeket Japánnak adták volna, nagymértékben enyhíteni lehetett volna az elszenvedett károkat. Így azonban, a gyarló emberi mivoltunknak köszönhetően (mivel egy konfliktushoz, köztudottan, legalább két félre van szükség) most egy újabb tragédia éri a Földet, kétségbevonhatatlanul az EMBER hibájából. Itt nincs mentség, „nem írhatók más számlájára” ezek a veszteségek, csak és kizárólag az emberi tényezők okolhatók bekövetkezésük miatt.
Sajnos, az erdélyi magyar közélet is komoly károkat volt kénytelen elszenvedni a „természeti csapások” (például a Trianon, külső megtorlások, vagy akár az ellenzéki pártok március 16-i pálfordulása) miatt, és úgyszintén, az elöljáróink gyarlósága (például a korrupciós vádakra okot adó kézdivásárhelyi polgármester, vagy a magyar–magyar széthúzás) miatt. Van bőven okunk az imádkozásra.


Share Button
Ennyien olvasták: 118

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.