Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Az edző veterán úszó, de nem öreglány…

Czimbalmos Ferenc-Attila október 26, 2017 Sport, Uncategorized

Szeghalmi Andrea Montreálban / Adrian Magherusan felvétele

A 42 éves marosvásárhelyi úszóedző, veterán úszó Szeghalmi Andrea (a válogatott vízilabdázó, Szeghalmi Krisztina édesanyja) – a helyi ISK edzője, emellett a Torpi sportklub alelnöke és edzője – , augusztus 14–20. között Budapesten vett részt a 17. FINA Masters Világbajnokságon, miután 2014-ben sikeresen szerepelt a montreáli világversenyen, aztán 2016-ban a londoni Masters úszó EB-n is. Andrea budapesti úszóélményeiről mesélt a Központnak.

Nagybányai színekben a masters úszó-vébén

– Újabb világversenyen vett részt, ezúttal Budapesten. Milyen volt a verseny?
– 800 méter gyorson, 50 és 100 méter mellúszásban, 4X50 vegyesváltóban és 4X50 méteres gyorsváltóban versenyeztem. Egy csapatot alkottunk egy kolozsvári, egy nagybányai és egy bukaresti lánnyal, aki Amerikában él, a vébén állt össze ez a váltó. A legjobb eredményem váltóban egy 15. és egy 16. helyezés, az 50 mellúszásban 25. lettem. Számomra a jelenlét volt a fontos, hiszen nekem csak ez a hobbim van, amire költök, azaz részt veszek a versenyeken. A veterán vébén is a Goldstar Nagybánya színeiben voltam jelen.

– Kik képviselték Marosvásárhelyt a veterán világversenyen?
– Nagyon sok, mintegy 60 versenyző volt Romániából, akik Bukarestet, Aradot, Nagybányát, Brassót, Galacot, Kolozsvárt képviselték, viszont Marosvásárhelyről rajtam kívül többek közt Szikszai Brúnó, Molnár József, Molnár Péter, Balázsi Lóránd, Nagy Júlia is versenyzett, többségük nyílt vízi versenyen, azaz a Balatonban úsztak. Amúgy a mi versenyeinkre két medencében került sor, de úsztam a Duna Arénában is.

Volt vásárhelyi úszókkal is találkozott

– Milyen élményekkel lett gazdagabb egy ilyen rangos világverseny után?
– Kedves emberekkel találkoztam, kitűnő volt a szervezés, hihetetlen élményekben volt részem.

– Példát is említene?
– Persze. Többek közt azzal az újságíróval is találkoztam a stafétaváltó után, aki négy évvel korábban írt lányunkról, Krisztináról, amikor bedobta az első gólt a női válogatottban vízilabda-mérkőzésen. Így a budapesti Dobos Sándornak megköszöntem az akkori cikket. Amikor időnk engedte, Dobos Sándor bemutatta a Duna Arénát, amely egy csodálatos létesítmény. Mi több, a versenyeinken Simon László marosvásárhelyi birkózó barátunkkal is találkoztunk, aki a tribünben szurkolt nekünk. Ő egyébként azon időszakban pihenőszabadságát töltötte Budapesten. Mellette évek óta nem látott ismerősökkel, régi barátokkal találkoztam ott, ami nagyon jól esett.

– Egykori vásárhelyi úszókkal is összefutott?
– Igen. Egykori sportiskolásbeli csapattársaimmal, Almásiné Nagy Annamáriával, Gergelyfy Mariettával is találkoztam, jelenleg mindketten a Budapesti Delfinek Szenior Úszóklub színeiben járnak veterán versenyekre. Mint köztudott, én 1981 – 1993 között versenyszerűen úsztam Vásárhelyen, aztán abbahagytam, majd 2010-ben, 35 évesen fogtam neki újra úszni és versenyekre járni, miután a világhálón bejelöltem az egyik volt hajdani úszótársam, akit gyerekkoromban csodáltam és mindig felnéztem rá. Őt Szigyártó Andreának hívják, aki egy nagybányai úszólány, jelenleg San Franciscóban lakik. Neki köszönhetően mentem el az első, majd a következő masters úszó vébére is.

Felkészülése a gyerekek felkészítésén alapszik

Szeghalmi_Andrea_s_Krisztina

Szeghalmi Andrea lányával, Krisztinával

– Hogyan sikerült felkészülnie a világbajnokságra?
– Szinte sehogy, hiszen a nap nagyrészében a gyerekek oktatásával vagyok elfoglalva, ha nem edzem, akkor az irodai teendőket végzem, nem utolsó sorban a családomra is kellő figyelmet kell fordítsak. Amúgy egy masters vébén teljesen más a hangulat, mint egy úszó világbajnokságon, ott mindenki boldog, nevet, jól érzi magát. Nekem nincs edzőm, nem vesz elő senki az eredményeimért, ezért nincs is stressz számomra. Például a spanyolok, a mexikóiak edzővel jöttek, ők ebből élnek meg, de jobban állnak anyagilag, mint mi.
A távokon való részvétel kellő fizikai felkészülést igényel. A montreali vb-re jobban sikerült fel készülnöm, mint az Eb-re. Annak idején Peteley tanár úr nem igazán engedte a hosszú távok leúszását, most pedig kiélem ezt a gyerekkori vágyam. Amikor megnyitották a nevezési listát, 24 óra múlva be is zárták, így nagyon sokan fellebbeztek, ezért újra megnyitották. Így csak a második körben sikerült neveznem, ezért rövid időm volt a felkészülésre.

– Apropó gyerekek. Hogy megy a gyerekek edzése?
– Kicsi gyerekeket edzek, akik az idén először vettek részt az országos bajnokságon, ők 10 évesek, eddig barátságos versenyeken vettek részt. Mintegy 30 gyerek van ott a heti 5-6 edzésen, őket viszem versenyekre is.
A Torpinál a legkisebb tanítványom még nincs 4 éves, ő játékos úszásra jár, ahol megszokja a vizet, utána idővel tanul meg úszni. Ebben a korban még nem bukkan elő bennük a tehetség. Ha kiskorukra halomszámra nyerik az érmeket, akkor idővel kiéghetnek, már nem lesz számukra motiváció az úszás. Én is 12 éves koromban léptem fel először a pódiumra, akkor Peteley Attila volt az edzőm…

Szeghalmi Andrea korábban a következőket mondta egykori úszósikereiről a helyi sajtóban:
– Van két ezüstöm, az elsőt 1987-ben nyertem, a Kárpát-kupán, a másodikat az országos bajnokságon, az ifi II-es korosztályban. Bronzérmet 1987-ben, ugyancsak a Kárpát-kupán, 1988-ban az országos bajnokságon, illetve 1989-ben egy a Kárpát-kupán és egy az országos bajnokságon szereztem. Ezenkívül van még kb. 50-60 oklevelem olyan versenyekről, amelyeken nem osztottak érmet – mondta el Szeghalmi Andrea, akinek édesapja nem más, mint az Aranycsapat egykori csatára, Fazakas Árpád.

Share Button
Ennyien olvasták: 497

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.