Beilleszkedés segítséggel
Néhány tömbháznyira tőlem lakik egy férfi, aki még mindig édesanyja kezét fogja, ha kilép az utcára. A Down-kóros férfi és idősödő édesanyja egymást segítik a mindennapi teendőkben. A fiatalember édesanyjának fizikai erejét „kölcsönzi” vásárláskor, az anya pedig segíti gyerekének a társadalomba való beilleszkedést, ami ennél a betegségnél nem éppen egyszerű. Ebben az asszimilációban nyújt segítséget a marosvásárhelyi Alpha Transilvană Alapítvány, közel húsz éve.
A szervezet keretén belül működő Atrium program pályaorientáció és munkaközvetítő központot létesített a sérült személyek számára. Július 11-én tartották évzáró ünnepélyüket a marosvásárhelyi Nyári Kertben. A rendezvényt Andreea Moraru, az alapítvány igazgatója nyitotta meg, akinek feltett szándéka a sérült emberek szocio-professzionális beilleszkedésének segítése. Az előadás első felében a program által nyújtott szolgáltatásokkal ismerkedhettünk meg, amelyek magukba foglalják a pályaválasztási tanácsadást, a munkaorientációt, a munkaadókkal való kapcsolatfelvételt, és a munkahely elfoglalásában való segítést is.
„A hozzánk forduló sérülttel együtt törekszünk olyan kompetenciákat feltárni, valamint elsajátíttatni, amelyek hasznosak lehetnek a társadalmi, a munkahelyi és munkaköri beilleszkedés során egyaránt. Fontosnak tartjuk azon munkahelyek feltárását, amelyek megfelelőek illetve elvégezhetőek az adott sérült személy által” – mondta Banga Erzsébet, az Atrium program koordinátora.
A pályaválasztási tanácsadás mellett az Atrium műhely nappali programot is működtet, olyan 18 év fölötti személyeknek, akik sérültségük miatt segítségre szorulnak.
A szervezet segíti önálló életre nevelni őket, és céljuk, hogy a társadalomba való beilleszkedés feltételeit elsajátítsák.
„Hozzájárulunk a fiatalok készségeinek és képességeinek felfedezéséhez és fejlesztéséhez. Mindemellett célunk a társadalmi elszigeteltség és a diszkrimináció megszüntetése, mindez európai szintű szociálpolitika, valamint külföldi minta adaptálása révén – tette hozzá Gyárfás Erzsébet szociális munkás. A nappali program magába foglalja a mindennapi tanulást (angol nyelv és informatika), a munkaorientációt, a szabadidős tevékenységeket: ritmusérzéküket és mozgáskoordinációjukat fejlesztő táncklub, videoklub, konyhai ismeretek elsajátítása, sőt a kézügyességüket próbára tevő agyagozás is a program része. A sérült személyeknek szükségük van emberi interakciókra, de a társaságban eltöltött, hasznos gyakorlatokkal tarkított szabadidős tevékenységek pozitív hatása sem elhanyagolható.
A foglalkozásokban szakemberek segítenek: pszichopedagógusok, pszichológusok, valamint önkéntesek.
Mindenképp fontos az ilyen alapítványok működése, melyek célja, hogy az értelmi sérült emberek, méltóságuk megtartásával, szükségleteiknek megfelelő, normál munkahelyen, az elvégzett munka értékének megfelelő fizetésért dolgozhassanak.
Az est hangulatát a programban résztvevő gyerekek tánca emelte, amelyet a hozzátartozók és a nézőközönség tapssal hálált meg. Az ünnepély oklevelek kiosztásával, majd a támogatóknak szóló köszönetnyilvánítással zárult.
