Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Csütörtök
Köd
Köd
Holnap
Köd
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Borbély kezében Verespatak sorsa

Központ augusztus 4, 2011 Egyéb

Borbély kezében Verespatak sorsa

 Verespatak_2Úgy tűnik, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román bányavállalat hajlandó mindent megtenni annak érdekében, hogy kitermelje Verespatak arany- és ezüstkészletét, azaz 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházó ciántechnológiát alkalmazna, amivel sem a hazai, sem a határon túli környezetvédők nem értenek egyet, kockázatosnak tartván a bányatervet.

Ennek ellenére az RMGC-nek már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie és hozzáláthat a munkálatokhoz. Míg az Országos Műemlékvédelmi Bizottság évek óta Verespatak világörökséggé nyilvánításáért harcol, addig Kelemen Hunor úgy véli, az UNESCO-listára való felkerülés nem hoz pénzt a beruházáshoz. A környezetvédő szervezetek által végzett kutatások értelmében a bánya megnyitása nagymértékben érintené és rombolná a környék kulturális örökségét, nem beszélve a több tonna hulladék felhalmozásáról.

Kibocsátották a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatát

Július 12-én a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság jóváhagyta a Kirnyik-hegységen az RMGC örökségmentési tervét, majd kibocsátotta a régészeti mentesítési bizonylatot, annak ellenére, hogy körülbelül fél évvel ezelőtt jelent meg az a minisztériumi rendelet, melyben a Kirnyik-hegység A-kategóriás műemlékként szerepelt.

Mint az kiderült, a kulturális minisztérium egy olyan megállapodást kötött a beruházó céggel, melynek értelmében a vállalat 140 millió dollárt fog költeni romániai műemlékek felújítására, restaurálására. Kelemen Hunor kulturális miniszter a sajtó képviselőinek elmondta, a mentesítési bizonylat biztosítja a verespataki régészeti és építészeti örökség 80 százalékának megmentését, valamint azt, hogy az RMGC 70 millió dollárt kizárólag a verespataki örökségvédelemre fordít.

Eckstein Kovács Péter: „A Verespatak-projekt káros, káros, káros!”

Eckstein Kovács Péter államelnöki tanácsos nem ért egyet Kelemen Hunor döntésével, és véleménye szerint rossz irányba halad az ügy. Eckstein a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta: a kibocsátott engedély és az RGMC-vel megkötött megállapodás következményeképp Kelemen a verespataki régészeti és építészeti örökség húsz százalékát feláldozta, és csak 80 százalékát mentette meg, holott száz százalékot kellett volna. A hotnews.ro hírportálnak adott interjúban az államelnöki tanácsos kifejtette, a Verespatak-projektet egyenesen károsnak tartja, a beígért pénzösszeg elfogadása pedig azt vetíti elő, hogy zöld utat adnak a projektnek.

Mint ismeretes, a verespataki aranybánya megnyitásához két engedély szükséges: egyik a környezetvédelmi minisztérium, a másik pedig a kulturális minisztérium részéről. Eckstein szerint a kulturális miniszter által tett lépést követően Borbély László kezében maradt a végleges döntés. Abban az esetben, ha a környezetvédelmi tárca rábólint a beruházásra, kezdetét veszi az arany kitermelése és a Nyugati Szigethegység zaggyal való elöntése.

A Román Tudományos Akadémia is ellenzi a beruházást

– tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Az akadémia arra kérte fel a hatóságokat, hogy akkurátusan elemezzék a beruházási terv negatív és pozitív hatásait, oly módon, hogy az ország érdekei ne sérüljenek. A testület a terv közép- és hosszú távú következményei és kockázatai miatt aggódik, és mindenáron a népszavazást szorgalmazza. Az akadémia két évvel ezelőtt kifejtette, a beruházást nem tartja közérdekűnek, és emiatt nem indokolhatók a kitermeléssel együtt járó negatív hatások.


Verespatak – környezetvédő és civil szemmel

Véleményem szerint a Roşia Montana Gold Corporation bányaprojektje iskolapéldája a profit maximalizálását egyetlen elérendő célként meghatározó gazdasági rendszer és a való világ kapcsolatának. Az anyacég Föld túloldalán élő részvényeseinek egyetlen érdeke, hogy a cég részvényeinek árfolyama növekedjék. Ehhez a gyakorlatban az szükséges, hogy a lehető legrövidebb időn belül jó sok, aranyat tartalmazó, Verespatak alatti kőzetet robbantsanak ki, őröljenek le és mossanak át cianidokkal. A cég szerint körülbelül másfél évtizedig lenne kifizetődő ez a folyamat. Addig jónéhány környékbeli személy bérmunkásként dolgozhatna a kitermelésben, így néhány család megélhetése helyben megoldódna. 16 év múlva bezárnák a bányát, a munkások újra munkanélküliekké válnának. Verespatak falu viszont már nem létezne. De létezne sok százezer tonna mérgező meddő és az egyik völgy helyett több száz hektáros cianidos zagytározó. Tehát két út létezik: vagy a környék nagyjából kihasználatlan adottságainak (pl. turisztikai potenciál és az ismertség) sok munkával való hasznosítása, továbbéltetve ezáltal az évezredes települést, életben hagyva a kaszálók, erdők és tavak élővilágát, vagy a másik lehetőség, hogy 16 évnyi pénzügyi juttatásokért cserébe örökre eltüntetni egy települést és környékét, és több ezer kilométernyi folyórendszert veszélyeztetni. Én azt hiszem, maradnék az első lehetőségnél…

Kósa István, Fókusz Öko Központ

A Zöldek Mozgalma megdöbbenéssel vette tudomásul a román művelődési minisztérium közleményét, melynek értelmében kiadták a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti bizonylatot, amelyet Kelemen Hunor sietett aláírni. Ezek után újabb akadály hárult el a verespataki aranybányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) elől. Az RMGC projekt rendkívüli politikai támogatása bizonyítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció támogatja a bányászati projektet, annak ellenére, hogy a legtöbb román állampolgár, a civil szervezetek, a helyi közösség, a felelős politikusok ellenzik, sőt az európai politikusok is, akik korábban már szavaztak az Európai Parlamentben az ilyen jellegű bányászat ellen. Felhívjuk a hatalomban és az ellenzékben lévő pártok figyelmét arra, maximális felelősséggel kezeljék ezt a problémát, hogy álljanak ellen a kísértéseknek, a gazdasági nyomásoknak, egy ilyen projektnek, amelynek negatív hatása van az emberekre, a környezetre és az élő örökségre egyaránt. Hisszük, hogy sok más módon lehetne fenntarthatóan fejleszteni a verespataki területet, ami az RMGC miatt jelen pillanatban kizárt. A Zöldek Mozgalma üdvözli az USL (PSD, PNL és PC) koalícióban lévő pártok megismételt állásfoglalásait a verespataki bányaprojekt ellen, és felkéri őket, hogy annak esetében, ha megnyerik a következő parlamenti választásokat, nyilvánosan vállalják, hogy mindent elkövetnek a bányanyitás megakadályozása érdekében. A Zöldek Mozgalma kéri a román jogszabályok módosítását, a ciánalapú bányászat betiltását.

Remus Cernea, Zöldek Mozgalma

A Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektár felületű kráterek maradnának. A bányászati tevékenység közvetlenül 1258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiirtását feltételezi. Az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200.000 tonna cianid felhasználásával(!). Jelenleg évente 1000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianid-felhasználással számol! Mindemellett az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel fogadta el azt az állásfoglalást, amely a cianidos bányászat európai szintű betiltását javasolja.
A technológiai folyamatból kikerülő aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel, valamint ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el. A 360 hektáron elterülő zagytározó alját semmilyen módon nem tervezik szigetelni, így az elhelyezett veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni, a levegő mellett, a felszíni és felszín alatti vizeket is. Ez a völgyzáró gát és a mögötte felhalmozott töméntelen veszélyes hulladék évszázadok múlva is ott lesz és gátszakadás esetén példanélküli katasztrófát okozhat.
Verespatak kétezer éves történelmi, kulturális és építészeti öröksége egyedi és felbecsülhetetlen érték, amelyet szintén megsemmisítenének. A római kori leletek és bányajáratok elpusztítása, a templomok lerombolása, a halottak kiásása és a műemléképületek tönkretétele pénzben megfizethetetlen, erkölcstelen vétek. Ezek megőrzése egy 1258 hektárnyi bányaterület kellős közepén, négy kráter között, ahol napi 10 tonna dinamittal robbantják a kőzettesteket és percenként járnak a 150 tonnás tehergépkocsik, teljesen képtelenség.
A Gabriel Resources Rt., amely  a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, hiszen kifejezetten a merész verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégeken keresztül. Magyarán képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.
Tudjuk, az RMGC fizetett reklámüzenetei a romániai állampolgárok százezreire próbál hatni nap mint nap, hogy lassan elaltassa a közvélemény ellenállását. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha a bányaprojekt annyira tiszta, törvényes, hasznos és jó, mint hirdetik és hitetik, semmi szükség nem lenne dollármilliókat költeni fizetett reklámokra, hiszen nem akarnak eladni semmit az embereknek.
Az itt röviden felsorolt tények ismeretében és tükrében kijelenthetjük, a Verespatakra tervezett aranybánya sohasem valósulhat meg. Nem valósulhat meg, amíg Románia, jogállamhoz illően, biztosítja minden egyes állampolgára számára az Alkotmány által is szavatolt emberi jogainkat a tiszta és egészséges környezethez, a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez és a döntéshozatali részvételhez, a kulturális örökségünkhöz és a magántulajdonhoz.

Kovács Zoltán Csongor, Zöld Erdély Egyesület

Share Button
Ennyien olvasták: 94

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.