Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Búzásbesenyő

Központ július 15, 2011 Egyéb

Ünnepelt Búzásbesenyő  

b1Az összefogás, összetartozás gyümölcsei

 Tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Búzásbesenyői Falunapokat, felüdülést, kikapcsolódást nyújtva a dolgos helybelieknek, hazacsalogatva a máshol boldogulást keresőket. A július 9–10-én sorra került eseményről nem hiányoztak a sportvetélkedők, kulturális rendezvények, valamint a késő éjszakába nyúló koncertek sem.

 

 

b5

A rendezvénysorozat szombaton a focipályán kezdődött, ahol a Maros Kerelő és Radnót 1998-ban született gyerekekből álló csapat, majd a Hirschmann Románia és a Testvériség Búzásbesenyő együttese mérte össze tudását. A hagyományossá vált meccsek mellett újdonságnak számított az ASA egykori játékosai alkotta Old Boys csapatának jelenléte, a nagynevű sportolók az All Stars Besenyő csapata ellen léptek pályára.

b2

 

Vasárnap rekkenő hőségben folytatódtak az események. A római katolikus templomban az ünnepi misét követően nyújtották át a Pro Búzásbesenyő díjakat. Idén hét közéleti személyiségnek köszönték meg a település fellendítésében játszott szerepét. Dr. Szendrey Gábor debreceni fogszak-főorvos a Nyárádmagyaróson született édesapja emlékére a rendszerváltozás után alapítványt hozott létre, amelynek anyagi hátterét túlnyomórészt magánrendelője biztosítja. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel együttműködve megalkotta a négy fokozatban (vas, bronz, ezüst, arany) adományozható „Mákvirág” érdemrendet kiváló erdélyi magyar tanulók részére.

b4

A kiemelten közhasznú alapítvány vezetőjeként, mint a külügyminiszter megbízottja folyamatosan gondoskodik erdélyi iskolák és kórházak felszereléséről – a búzásbesenyői iskola támogatása isérdekképviseleti munkájának köszönhető.

b3

b7

Kitüntetésben részesítették Pál Antal Sándor történészt, levéltárost, a besenyői falumonográfia szerzőjét, Bölöni Domokos írót, a település barátját, Kedei Pál Előd iskolaigazgató-helyettest, az RMDSZ községi elnökét, valamint Szabó Árpád, Masek Antal és Kádár Sámuel búzásbesenyői helyi tanácsosokat.

b12

Az ünnepi műsor a zsúfolásig telt Rátoni János Művelődési Otthonban folytatódott. „21 év alatt 1,8 millió hektár erdőt, 2 millió hektár földet, közel 2000 világi ingatlant szereztünk vissza magyar kézbe. Hogy ez sok, vagy kevés, azt mindenki maga döntse el” – mutatott rá köszöntő beszédében Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke. Pozitívumként említette, hogy a megyében 39 polgármestert, 51 alpolgármestert és ötszáz tanácsost állított az RMDSZ, „csak az a fájó, hogy nem mindenik polgármester olyan, mint Simon István. Valamennyiünkben tudatosodni kellene, hogy amint a származás nem jogosít semmire, csak kötelez, úgy a funkció sem jogosít, mindössze kötelez”, fűzte hozzá.

b9

– Mint ahogy szükség van a családon belüli ünneplésre, megállni, megpihenni a nehéz hétköznapok után, úgy szükség van a szívünk-lelkünk megpihentetésére, ünneplőbe öltöztetésére – mutatott rá a falunapok rendeltetésére Simon István polgármester. „Napjaink Búzásbesenyőjét az összefogás, összetartozás jellemzi, s ennek gyümölcsei érezhetőek”, emelte ki felszólalásában Kedei Pál Előd.

 „Megtartani, megbecsülni fiataljainkat”

 Rövidesen mintegy 34–36 házépítésre alkalmas telket utalnak ki ingyen fiataloknak, amelyet az önkormányzat közművesít is. „Ezzel az itthon maradást, a szülőföldünkön való boldogulást szolgáljuk”, mondta Simon István polgármester. A szülőföldön maradáshoz azonban munkahely is szükséges: míg 2000-ben a községben 68 munkahely volt, idénre ez 2000-re gyarapodott. Mindössze az ipari parkban Búzásbesenyőből 168-an dolgoznak.

b8

– 12 év alatt kicseréltük a gázvezetéket, kiépítettük az ivóvíz- és csatornahálózatot, valamint Sapard-alapokból 2007-ben leaszfaltoztuk a besenyői utat. A beruházás értéke 856.000 euró volt. 2008-ban sportcsarnok épült a faluban, egy évvel később adtuk át a futballpályát és sportbázist, 500 férőhelyes lelátóval – sorolja a harmadik polgármesteri mandátuma végéhez közeledő Simon István.

 Iskolát a magyar gyerekeknek

 – A besenyői tanításnak évszázados hagyománya van. A 250 évvel ezelőtt Dósa Dániel építette kúriában 1970-ig működött az iskola, az épület jelenleg az óvodának ad otthont. 1976-ban épült az egyszintes iskola, ezt bővítettük 2007-ben, valamint kazánházzal, illemhelyekkel láttuk el – mondja Kedei Pál Előd igazgató-helyettes. Saját erőből, valamint kormányalapokból a négy osztálytermet 16-ra és 2 laboratóriumra bővítették, az épületet emelettel látták el. Elengedhetetlen volt a 18 milliárd régi lej értékű beruházás, ellenkező esetben magyar iskola nélkül maradt volna a vidék Radnóttól Maroskeresztúrig. Marosugrán és a községközponti iskolában már csak I–IV. osztály működik, a felső tagozatosok a besenyői iskolában tanulnak. Ide járnak a csapói magyar gyerekek is, s a jövő tanévtől a radnóti V–VIII. osztályosokat is átveszik. Két iskolabusz szállítja a tanulókat. Az I–VIII. osztályba 171 gyerek járt, az új tanévre már 13-an iratkoztak első osztályba, közülük tízen helybeliek, három ugrai.

b6

2006. szeptember elsején vonták össze a szentpálival az addig önálló besenyői iskolát. Az új tanügyi törvény szerint lehetséges a jogi személyiség visszaszerzése, ami elsősorban a pályázások terén jelentene előrelépést.

b10

A budapesti Controll Training a Teleki Oktatási Központ révén 14, CD-DVD-lejátszóval, internet-hozzáféréssel ellátott számítógépet adományozott a tanintézetnek, amelyen a tanítók, tanárok szemléltető anyagokat mutathatnak be az órák alatt. Az adomány mintegy kiegészítése a meglévő informatikalabornak, a 15 komputert 2008-ban kormányprogram megpályázásával szerezte be az iskola.

 Gyöngybe fűzött hagyomány

Öt éve a falunapok színfoltjai Péter Szidónia üveggyöngyből készült nyakékei. A gyergyói születésű tanítónő besenyői származású férje révén szeretett bele a faluba. Kilenc éve laknak és tanítanak mindketten Besenyő testvértelepülésén, Tápiószőlősön, a nyári szünidőt azonban szülőföldjükön töltik. „1996 óta foglalkozom hobbiszinten gyöngyfűzéssel, aztán megszereztem a Budapesti Hagyományok Háza oklevelét.

 

b11

Többször voltam Kalotaszegen gyűjtőúton, az itt talált mintákat dolgozom fel. A hagyományos népi mintákat a mai viselethez átalakítom, a nyakékek hétfőtől péntekig hordhatók, nem csak ünnepnapokon. Az üveggyöngyből készült népies darabokat szeretném becsempészni az emberek lelkébe a műanyag helyett”, mutatja remekműveit a fiatal nő. Csángó, kalotaszegi, máramarosi minták köszönnek vissza az erdélyi, orosz, ukrán, észt, japán, amerikai motívumok pedig a külföldi hagyományokat képviselő darabokról. Alkotásai múzeumi boltokban vásárolhatók meg, de Németországba is került belőlük, tovább éltetve a néphagyományokat.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 675

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.