Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős
Derült
Csütörtök
Derült

élet-módi amelyben a Nagy Barna Szekrény kiürül

Központ július 7, 2011 Egyéb

élet-módi

amelyben a Nagy Barna Szekrény kiürül

Dzsesszi, miután megmászta élete fonalának göngyölítésében a legnagyobb akadályt jelentő problémahegyet, majd nagy huppanással – és kisebb-nagyobb lelki sebekkel – földet ért, többet soha az életben semmilyen iskola felé nem kíván nézni. (S hogy ez így legyen, helyzetét bebiztosította: felhatalmazta Zb-t, hogy ha valaha ehhez hasonló gondolatai támadnának, nyugodt szívvel lője le…

– Persze a legeslegteljesebb igazsághoz, és az élet humorához az is hozzátartozik, hogy még véget sem ért a kínszenvedés, hősnőnk máris egy újabb, teljesen más, az eddigi képzettségével összeférhetetlen terület felé kívánt orientálódni, de szerencsére két hét hiszti után már nem akart az lenni.)

Szóval, még langyos volt az enter gomb az elküldött végső dolgozattól, amikor élete új lendületet vett. Új élete első napja azzal kezdődött, hogy az Ötödik Emeleten a Nagy Barna Szekrényből, amelybe a családi mitológia szerint nem költöznek a molyok, kiszuperálta ruhatárát. Az ember nem is gondolná, hogy egy Nagy Barna Szekrényben mennyi ruha fér el… És például egy férfiagy el sem tudná képzelni, hogy az ellentétes nemű megfelelője milyen szempontok szerint képes rendszerezni ruháit: a még használható, de nem a városban címkézéstől egészen a hátha

visszafogyok belé kategóriákig sok egyéb cifraság is megtalálható egy ilyen rendszerezési művelet során. De a legfontosabb vezérlőelv az emlékezet, hisz tudjuk, hogy a tárgyak emlékeket képesek megmozgatni. És egy nő fejében – Dzsesszi legalábbis így gondolja, de mindezt nem az elméleti tudományosság, csak egy útszéli, legjobb esetben és képességei szerint is csak utca hangjáig terjedő tapasztalata mondatja vele – minden ruha egy emléket hordoz. (De a pasasoknak is vannak olyan gyerekkori ruháik vagy cipőik, amelyeket szívesen emlegetnek, például az a bizonyos szvetter, amelybe használat előttbelekölykezett az egér.)

Szóval, ezektől a daraboktól Dzsesszinek nagyon nehéz volt megválnia. Mert a rongyok olyan múltbéli élményeket idéztek meg benne, amelyekről tudja, hogy elajándékozásukkal egyben emlékeitől is egyre messzebb kerül. Volt olyan blúz, amiért könnyet ejtett, és például a török blúzt és a zöld-fehér ruhát vissza kellett tennie a Nagy Barna Szekrénybe, pedig tudta, hogy többet soha sem megy fel rá.

A ruhák odaajándékozásával önmagát győzte le, és veszített is el valamit magából. Persze nem bánja. Ugyanis dolgainak odaajándékozása előtt mindig őszintén vizsgálja meg magában azt, hogy valóban önzetlenül és őszintén ad. (Ezért tette vissza a török blúzt és a zöld-fehér rucit.) Nyolc nejlonzacskó ruha gyűlt össze, amelyekről (ha nem is első nekifutásból), de végül úgy vélte, nincs szüksége rájuk. A ruhák pedig jó helyre kerültek.

És ne aggódjanak: Dzsesszi a rákövetkező napokban újult erővel fogott neki élményei gyűjtögetésének és az ezzel párhuzamosan járó Nagy Barna Szekrény

feltöltésének: két nyári felső Kolozsvárról, másnap pedig Vásárhelyen szerzett be egy jópofa őszi-tavaszit.

Ruhából sosem elég.


Share Button
Ennyien olvasták: 83

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.