Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

élet-módi amelyben a záher száser marad

Központ március 17, 2011 Egyéb

élet-módi

amelyben a záher száser marad

 Tudják, Dzsesszikának van egy receptes könyve, ami az egyszerű, de sokatmondó Édességek címet viseli. A történet pontosságához még annyit kell hozzátenni, hogy miután hősnőnk a múltkor ugyanezen a helyen elsírta, hogy mi minden akadályozza őt az igazi nővé válásban (mixer, varrócérna, horgolótű – ezek hiánya), nos erre válaszként a Nők Nemzetközi Napja és az ezzel párhuzamosan tartott Névnap alkalmából szervezett első családi találkozón ezeket mind megkapta. Ezentúl nincs pardon, sütni kell, sokat!

 

Nos, az első családi találkozót követte a második, majd ezt követően Dzsessz még betervezett egy nő- és névnapi akciót. Amikor minden szervezési kérdés lebonyolódott és a társaság megállapodott a hétvégi, este kilenc óra utáni találkozóban, természetesen valami közbejött, amit a munkaadói-munkavállalói viszony folytán lehetetlen volt visszautasítani.
Szerencsére ekkor Dzsessz már végignyálazta kétszer az Édességek című könyvet és végül a száser (sic!) torta mellett döntött. Zb, amikor meghallotta, hogy mi is készül hétvégére, szemberöhögte Dzsesszt, aki erre értetlenül állt az események előtt. Az nem száser, hanem záher torta, fitogtatta meg munkahelyi tudását, amiből az Olvasó érezheti, hogy hősnőnk az újlatin, hősünk pedig a germán nyelvek felé vonzódik. Ugyan a Sacher tortának nevezett sütemény receptjéhez még oda is volt írva, hogy osztrák specialitás, de valahogy a franciás kiejtés jobban esett, a szóvégi r-t finoman gurgulázva.
„Csak nehogy úgy járjunk, hogy majd a szemétben turkálók eszik meg a száser tortádat”, jegyezte meg egyik este Zb félig komolyan, s másik feléig viccesen. Erre Dzsesszikának kisebbfajta gombóc nőtt a gyomrába, mert eszébe jutott az Egyszeri Pörkölt, ami a kukában landolt, mert evése közben evőjének az az érzése támadt, hogy kavicsot eszik. Azóta Dzsessz sokáig főzi a pörköltnekvalót, de most nem is a hús volt a kérdés, hanem a torta. Azt ugye, mi nők, mindannyian tudjuk, hogy vendégváráskor elég rizikós új étellel próbálkozni, de ettől Dzsessz vakmerő módon soha nem hátrál meg. Ennek folyományaként ettek már nálunk vendégek száraz lasagnét, színtelen és kicsit ízetlen almatortát stb.
A száser torta a Zöld Pikkelyes Palotában két napig készült. Első este Zb feladata volt a vízbe áztatott mandulák héjának leszedése, ami hősünk tempójában körülbelül két és fél óráig, éjjel negyed tizenkettőig zajlott. Másnap minden olajozottan ment. Vagyis majdnem. A recept írója ugyanis azt ajánlja, hogy a tortaformát kivajazás után prézlivel is ajánlott megszórni. Ugyan még soha nem hallott vagy látott a gyakorlatban ilyesmit, Dzsessz fogta magát s úgy tett. Aminek a végeredménye az lett, hogy késsel, néhol kézzel kellett a prézlit lekaparni, lemorzsolni a torta oldaláról. S még egy kicsit oda is sült, pedig percre pontosan minden utasítást betartott. Úgy látszik, a 45 perc sütési idő csak szamárvezető, és a kellő idő megsejtéséhez orr, gyakorlat, érzék kell. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az előbb felsoroltak közül hősnőnkből csak a középső tényező hiányzik (s a vele összefüggésben lévő első is egy kicsit, de hát nem tiporhatjuk teljesen a sárba önérzetünket). Különösen minekutána a száser tortáról levakartatott az odakozmált rész, majd összeállíttatott, a torta a háziak részéről egyre nagyobb bizalomnak örvendhetett. S a vendégek közül Kabinosz is megjegyezte, hogy a torta érdekes és ennek egyik oka abban áll, hogy  „nem erdélyi íze van”.


Share Button
Ennyien olvasták: 126

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.