Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

élet-módi amelyben szép nyugodtan elalszunk

Központ június 30, 2011 Egyéb

élet-módi

 amelyben szép nyugodtan elalszunk

 Az elmúlt hét is rejtegetett meglepetéseket a történetsorozat szereplőinek. Például kiderült, hogy Bese egy falu, igencsak közel. Amikor a Fülbevalós Hölgy és Dzsessz felpattant a 3-as számú autóbuszra, akkor fogalmuk sem volt arról, hogy az nem a kívánt cél felé, hanem pontosan az ellenkező irányba zötyögteti illusztris utazóközönségét.

Mire észbe kaptak, már az egész autóbusz rajtuk vidult, de meg kell jegyezni, hogy a beseiek rendkívül rendes társaság.

A gyanús elemek ellenére sem nyúlt senki a két idegen táskájához, sőt, egy végtelenül kedves és tréfálkozó kedvű rurális közösség képviselőivel volt az eltévelyedetteknek dolga.

És mivel a nyári koradélutáni hőségben leszállni és gyalog visszakutyagolni a városba túlságosan megerőltetőnek tűnt, így történt, hogy elbuszoztak a végállomásig s vissza.

De ezen kívül, akárcsak az azelőtti héten, ismét volt Egy Másik Kedves (és Ismeretlen és Rendkívül Elegáns) Hölgy általi letámadásban részünk, aki egy (Valóban) nemes cél érdekében ültetett le az Aranka György szobra melletti padok egyikére és kérte ki ezzel kapcsolatos véleményünket. (Közben két mozgásból megállapította, hogy gyenge az immunrendszerünk, hogy a hajunkat fel kellene egy kicsit tupírozzuk és ahhoz is ötlettel szolgált, hogyan tehetnénk csinos ruhánkat még elegánsabbá.)

Dzsessz sajnos nem rendelkezik olyan busás anyagiakkal, hogy két oda-vissza repülőjegyet tudott volna venni Budapestig, de szolgált egy-két anyagi forrás irányába mutató ötlettel.

A hétvége sem telt eseménytelenül. Miközben a homogén idő egyre a gyűlölt határidő felé mozdult el, Dzsessznek munka közben a fejében egy szocialista időkre emlékeztető építőtelep-képe és hangvilága rajzolódott ki.

A Maros-parton jókedvű munkások órákon, napokon keresztül valamilyen bádog belsejű autókba köveket dobáltak. (Körülbelül így ülepedett le a hangok nyomán az a kép, amely az értelmetlen jövőt hordozza magában: a Maros-parti biciklis utat.) Dzsessz érezte, hogy a hangok tűrőképességének határait súrolják, és miután sokáig ezt érezte, egyszer csak abbahagyták.

De mielőtt abbahagyták volna, a tömbház előtti diófa alatt elkezdett gyülekezni a vakációzó gyermeksereg, és fülsiketítően kezdtek belekiabálni a rég áhított szabadságba.

És Dzsessz, aki a gyermeki lélek nagy tisztelője, érezte, hogy tényleg nem bírja idegekkel. Ekkor lépett közbe az Öreg, akinek mindenre van receptje. „Gyere, vedd be ezt a növényi nyugtatót, meglátod, megnyugszol, és fogsz tudni dolgozni.” Dzsessz bevette.

Egész délután nyugodtan aludt.


Share Button
Ennyien olvasták: 212

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.