Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Jórészt felhős
Csütörtök
Jórészt felhős
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Eszközembernek alkalmatlan

Központ január 13, 2011 Egyéb

Eszközembernek alkalmatlan

Beszélgetés prof. dr. Benedek Imre kardiológussal

Benedek_Imre_web
A közismert orvosprofesszor, bár egy ideje kiszorult, pontosabban mondva kiszorították a politikai életből, változatlanul élénk érdeklődéssel figyeli a közélet történéseit, s meg is van mindenről a maga határozott, karakteres véleménye. Azt mondják róla, erős egyéniség – egyeseknek túlzottan is az –, pedig csak azon ritka emberek egyike, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek. Mindezekből kitűnik: nem alkalmas a manapság kedvelt, előnyben részesített eszközember sze­repére. A két ünnep között folytatott beszélgetésünk során arról faggattuk, milyennek látta az elmúlt esztendőt, s mit vár az épp elkezdődöttől.



–-  Professzor úr, az elmúlt esztendőben szakmáját, hivatását helyezte előtérbe, arra összpontosított elsősorban. Hogyan értékeli, milyen évet zárt? Benedek_karikatura


– Úgy vélem, s ezt mások is alátámaszthatják, hogy egyértelműen jó évet zártam, zártunk. Szerénytelenség nélkül állíthatom, az általam vezetett kardiológiai klinika pillanatnyilag az egyik legsikeresebb az országban. Ezt a szakminisztérium által is elismert eredményeink bizonyítják a legjobban. Úgy látszik, iskolát teremtettünk, ami igen nagy elégtétel számomra. Ott, ahol az utóbbi időben jelen vagyunk, jelentős mértékben csökkent – pillanatnyilag úgy 35 százaléknyi – az infarktusos betegek elhalálozási arányszáma. Az Intervencionális Kardiológiai Klinikán van egy olyan hatfős szakembergárda, amely mindent képes elvégezni, amit másutt. Az általunk beindított projekt sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy a szaktárca is felkarolta, azaz az egészségügyi kormányzat is magáénak vallja, a hivatalos egészségpolitika részeként kezeli.  

– Úgy tudom, a kutatásban is jeleskedtek…

– A modern orvosképzésben, amiként a gyógyításban is – s ez fokozottan érvényes a kardiológiára – gyakorlat, oktatás és kutatás kéz a kézben jár, egymástól elválaszthatatlan. Nyolc olyan jelentős projekt kivitelezésében jeleskedtünk, amelyek mindenikét jegyzik a nemzetközi porondon. Tanulmányaink jeles szakfolyóiratokban, tudományos lapokban jelentek meg, a szakma elitjéhez tartozó kiválóságok tudományos közleményei mellett.

– Megkapta a tanügyi és kutatási tárca és a Román Akadémia díját is…

– Ez nagy-nagy elégtétel számomra. Különösen, hogy ez az első hasonló elismerés, amelyben a MOGYE valamely professzorának része lehetett. Mindez megerősít abban a hitemben, hogy a megkezdett úton tovább kell haladnunk.

– Viszont a MOGYE fennállásának 65. évfordulója alkalmából osztogatott elismerésekből már nem jutott önnek. Mivel magyarázza ezt?

– Azt kell mondanom, valószínűleg más, a tudományos életben alkalmazott kritériumoktól eltérő megfontolások alapján ítélték azokat oda…   

– Az egészségügyi kormányzat legutóbb úgy döntött: megszünteti a hírneves Kardiológiai Intézet önállóságát és a Megyei Kórház fennhatósága alá utalja. Miként vélekedik erről?

– A Szív-érrendszeri és Transzplantációs Intézet beolvasztása a Megyei Sürgősségi Kórházba igen nagy hiba, különösen, hogy a mi érdekvédelmi képviseletünk nevéhez is fűződik.  Mondhat bárki bármit, hivatkozhat pénzügyi nehézségekre, akármire: a döntés gyakorlatilag az intézet visszaminősítését jelenti. Ahelyett, hogy intézményeket alapítsunk, hogy szakembereket képezzünk, Vásárhelyen tartsunk, inkább a rövidlátó haszonelvűség szerint cselekedve leromboljuk azt is, ami van, ami működőképes. Ez megbocsáthatatlan bűn.  

– Az elmúlt esztendőben igen aktívnak bizonyult társadalmi téren is… Miben látja eme munkának a hasznát, vagy csupán – a politika helyett – amolyan pótcselekvésként űzi?

– Vallom, akinek a sors kegye folytán lehetősége van rá, annak kötelessége e téren is hasznára lenni szűkebb vagy tágabb közösségének. A Cardio-Med Egyesületet azért hoztuk létre, hogy általa a fiatalok társadalmi beilleszkedését, tájékozódását, nemzeti öntudatának erősítését, illetve az idősebb korú rászorulókat támogassuk, segítsük. 2010. március 15-én a Bolyai Líceum tanulóival a Nyerges-tetőn ünnepeltünk, ahol kopjafát is állíttattunk. Ma is meghatódva emlékszem vissza az eseményre, amely felemelő élmény volt fiatalok és idősebbek számára egyaránt. Anyagilag is támogattuk a Bolyai gólyabálját, továbbá mi indítottuk útjára az Ép testben ép lélek nevű programot, amelynek során az iskola tanulói úszótanfolyamon vehettek részt, közülük olyanok is kikerültek már, akik versenyszerűen űzik a sportot.

– Nem feledkeztek meg az egyetemistákról sem.

– Az orvosi egyetem diákjainak kardiológiai diákkört szerveztünk, ezek révén Erdély számos városában tartottunk diákköri illetve tudománynépszerűsítő előadásokat. A Magyar Kardio­lógus Társaság révén mintegy 40 fiatal orvosnak és egyetemi hallgatónak biztosítottuk egy európai kardiológiai kongresszuson való részvétel lehetőségét, ezáltal megtapasztalhatták, milyen légkörben folyik a szakmai elit tudományos munkája. Ilyen irányú tevékenységünket jelentősen megkönnyíti, hogy beválasztottak az MKT vezetőségébe, továbbá én vagyok a frissen megalakult Határon Túli Munkacsoport elnöke is.

– Szó szerinti szociális munkát is végeztek…

– A szegény sorsú rászorulók anyagi támogatását is felvállaltuk, számukra különböző tartalmú segélycsomagokat szoktunk összeállítani… De az egyházakat is segítjük, amiben lehet…

– Köztudomású, perben áll a Központi Választási Irodával (BEC), amiért az megfosztotta attól a parlamenti képviselői mandátumtól, amely, legalábbis véleménye szerint, önt illetné meg. Mikorra várható végső döntés az ügyben?

– A per egyelőre folyamatban van. A végső, jogerős ítéletre, remélem, rövidesen sor kerülhet. Hogy így elhúzódott, talán annak tudható be, hogy valakik a politikai nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodtak. Egyébként eltökélt szándékom, hogy szükség esetén, a Hágai Nemzetközi Bíróságon folytatom. Fordulatnak számít, hogy két esztendő után a választásokat követően nyomtalanul felszívódni látszó Központi Választási Iroda (BEC) is megjelent a színen, amely intézménnyel én tulajdonképpen pereskedem. Elsősorban abban bízom, hogy igazságot szolgáltatnak nekem, ez erkölcsi jóvátételt jelenthet majd számomra. A többit majd meglátjuk…

– A jelek szerint gyökeres változás előtt áll az erdélyi magyar politikai élet, úgy tűnik, átrendeződőben vannak a különböző „aktorok” közötti erőviszonyok is. Hogyan ítéli meg a helyzetet?


– Változásra, méghozzá gyökeres változásra van szükség mind az RMDSZ-ben, mind azon kívül. Meggyőződésem, hogy az országos választásokon egyetlen magyar szervezetnek, szövetségnek, választási pártnak kellene indulnia, mert csak ily módon őrizhető meg a parlamenti képviselet. Amire pedig szerintem elengedhetetlen szükségünk lesz, ha legfőbb célkitűzésünket, az autonómiát meg akarjuk valósítani. Márpedig a különböző autonómiaformák nélkül elképzelhetetlen az erdélyi, székelyföldi magyarság megmaradása.
Ami az RMDSZ-t illeti, legfőbb ideje a változtatásnak. A jelenlegi struktúra túl monolitikusnak, túl pártszerűnek bizonyult, ez pedig egy nemzeti kisebbségi szervezet esetében nemcsak célszerűtlen, hanem fenntarthatatlan is. A változás reményeim szerint hamarosan bekövetkezik. Ha nem, akkor elkerülhetetlen a bukás. Volt már erre példa a Kárpát-medencében. Szerintem sürgősen el kell vetni az „aki nincs velünk, az ellenünk van” alapállást! El kell fogadni végre, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, s attól, hogy valaki nem a szövetség tagjaként akarja szolgálni közösségét, még lehet becsületes, tisztességes magyar ember. Ugye milyen szépen hangzik, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”? Én hiszek ebben, s abban is, hogy eszerint cselekedve elérhetjük céljainkat.

– Professzor úr, önként adódik a kérdés: vállalna-e újra aktív politikai szerepet?


– Amióta, nyilvánvaló jogtalanságot elkövetve, kizártak az RMDSZ-ből, azóta sokan kérdezték ezt. Azt kell mondanom önnek: kettőn áll a vásár.  Pillanatnyilag, az ismert okok folytán, a partvonalon kívülről figyelem a történéseket, a dolgok alakulását. Meggyőződésem, hogy hamarosan új szelek fújnak majd az erdélyi magyar politikai prérin, lényegi változások, átrendeződések következnek be minden téren, ami által új lehetőségek tárulhatnak fel majd előttem is… Olyanok, amelyekkel a nemzeti, keresztény, konzervatív értékeket követő emberként élni tudok majd, élnem érdemes.
Addig is, engedje meg, hogy boldog új évet kívánjak a lap minden olvasójának.



Share Button
Ennyien olvasták: 142

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.