Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Borús
Holnap
Borús
Borús
Vasárnap
Borús
Borús
Hétfő
Borús

Európa meghódítása két keréken

Központ január 14, 2011 Egyéb

Európa meghódítása két keréken

Bringasok31.000 kilométer megtételére, azaz harminc ország bebarangolására vállalkozott két marosvásárhelyi fiatal, akik több hónapnyi szervezkedés után 2010 májusában kerékpárral vágtak neki a nagy útnak. A tervek szerint folyó év augusztusában térnek újra haza, de mint azt Keresszegi Petrás Előd elmondta lapunknak – Nincs sietség. A cél az, hogy minél többet lássunk és tapasztaljunk. Benedek Lehel Csaba és Keresszegi Petrás Előd eddig közel 16.000 kilométert tudnak a hátuk mögött, ami az útvonaluk felét jelenti. Az ünnepek lejártával, január 5-én sikerült Előddel beszélgetnünk, akkor épp Dordrechtben (Hollandia) tartózkodtak. Ezt követte Brüsszel, Luxemburg, Reims, Párizs és London.

– A karácsonyt Hamburgban töltöttük egy olyan családnál, akiket azelőtt nem ismertünk. Az újévet pedig néhány francia és orosz, úgynevezett Couchsurfinges fiatallal köszöntöttük. Szép, különleges és főképp új élmény volt mindezt megélni. Rengeteg turistával találkoztunk, akik hangulatossá tették az ünnepeket – magyarázta Előd.
A fiúk évek óta álmodoztak arról, hogy két keréken bejárják Európát, de mindaddig amíg nem találkoztak egy spanyol fiatalemberrel, aki 2009 szeptemberében érkezett biciklivel Marosvásárhelyre, nem gondolkodtak konkrétumokon: „Ez a spanyol srác volt az, aki sokat mesélt nekünk útjáról, terveiről, arról, hogyan is alakult ki benne, hogy kerékpáron világot lásson. Ezután döntöttük el, hogy bizony mi is útnak indulunk, és nekiláttunk a komolyabb szervezkedésnek. Természetesen nem volt egyszerű mindent aprólékosan átgondolni, támogatókat szerezni, ugyanis álmunkat a lehető leg­olcsóbban szerettük volna megvalósítani. A választás azért esett Európára, mert ha netalán valahol valamiféle gonddal, megoldhatatlan nehézséggel ütközünk, könnyen haza tudunk jönni. Ezenkívül beszéljük a nyelvet (angol, német), és elszórtan ugyan, de egy-két ismerős kerül a nagyobb városokban” – mesélte Előd.

Hazai vs. külföldi kerékpárutak

Amikor arról érdeklődtem, melyik útszakasz bizonyult eddig a legnehezebbnek, habozás nélkül érkezett a válasz: „Nehézkes és lassú volt elhagyni Romániát, elsősorban az autósok miatt, akik egyáltalán nem figyelnek a biciklisekre. Az otthoni mentalitás a kerékpárosokkal szemben felháborító. Ugyanakkor a nem létező bicikliutak is mindvégig nehezítették haladásunkat” – mondta. Mint kiderült, Norvégiában sem volt egyszerű tekerni, hiszen ott október 10-én már beköszöntött a tél.  „Ennek ellenére Norvégia gyönyörű volt. Picit jobban felöltöztünk és haladtunk tovább” – vélekedett Előd.
Előd véleménye és tapasztalata szerint eddig Hollandiának és Dániának van igazán alaposan kiépített biciklirendszere, így értelemszerűen ilyen országokban külön élvezet kerékpározni. – Csak reménykedni tudok abban, hogy nálunk is változni fog a helyzet, és „vezetőink” feleszmélnek, hogy Romániában is szükség, mi több, igény van kerékpárutakra – fogalmazott.

Honvágy?

Nyolc hónapnyi távollét után nemcsak anya finom főztje, hanem a barátok, a kedvenc kocsmák, a szürke tömbházsorok is hiányozhatnak az otthonuktól ezer kilométerekre lévőknek, ám a fiúk nem panaszkodnak: „Személy szerint nem hiányolok semmit és senkit. Egyértelműen néha jól esne a családdal találkozni, barátokkal sörözni, de ezenkívül abszolút semmire nem vágyom, ami kimondottan hazai. Számos új, szép, egyedülálló dolog történik az úton, és az mindent kárpótol. Ezenkívül számos új barátra tettünk szert az elmúlt néhány hónapban. Egy dolog biztos: hazaérkezés után nehéz lesz visszarázódni a megszokott, mindennapi életünkbe” – összegzett Előd.
Sajnálatos módon Lehellel nem sikerült beszélgetnünk, de biciklis társától megtudtuk, mindketten jól vannak és maximálisan élvezik túrájuk minden másodpercét.


Keresszegi Petrás Előd


1982. szeptember 18-án született Marosvásárhelyen. Az egyetem elvégzése után döntött úgy, hogy Budapesten próbál szerencsét. Annak ellenére, hogy nem sikerült idegenvezetőként állást találnia, több mint négy évig volt távol otthonától. Hazaköltözve biciklifutárként kezdett el dolgozni. A sport, a mozgás mindig fontos szerepet játszott életében.

Benedek Lehel Csaba

1984. július 29-én született Marosvásárhelyen. Mindössze 17 évesen, egy gerinctúra (Fog­arasi­- havasok) alkalmából érezte először, hogy bár a hegyek „megviselik”, cserébe nyugalmat, csendet és békét nyújtanak számára. Ezt követően még többet sportolt, hegyet mászott, kerékpározott. „A kalandvágy bennem lakozik. Nyitott vagyok az újra, az ismeretlenre. Szeretem úgy élni az életem, ahogy én tervezem meg, a saját tempómban.”


Norvégia


A sarki fényt volt szerencsénk Finnországban megtekinteni és már csak egy pár napra voltunk egy újabb gyönyörű látványtól, Nordkapptól. Az érzés, hogy közeledünk a világ vége felé egyre erősebb lett.
(…)Micsoda élmény az emberi szemnek, látni ahogyan a tenger a sziklákkal, hegyekkel ötvöződik, hatalmas párost alkotva. Érezni a levegőben a puszta erő jelenlétét. És ilyen gyönyörű helyen kellett mi feltekerjünk Nordkappig. Európa legészakibb pontja egy nagy szigeten, a Mageroya szigetén található és 7 km-es alagúton kell átmenni ahhoz, hogy az ember a szigetre jusson. Ennek az alagútnak a legmélyebb pontja 212 méterrel a tenger szintje alatt vonul át. 3,5 km-en keresztül az ember csak lefele gurul, majd 3,5 km-t felfele teker. Nagyszerű érzés. Az alagút után már csak 40 km választott el bennünket, hogy elérjük Európa legészakibb pontját.


Arnt Egil barátságos otthona
Egy hetet töltöttünk Nordkapp szigetén, 2 éjszakát Christian Vendler otthonában, 5 éjjelt Arnt Egil barátságos kis kuckójában. Mindkettőt Couchsurfingen keresztül volt szerencsénk megismerni. Arnt otthonában találkoztunk Alain Bezard francia vándorral. Alain jelenleg 56 éves és 23 éves kora óta járja a világot vándorként. Eredetileg egy éjszakát kértünk Arnttól, de minden este csak annyit mondott: talán még kellene maradjunk egy napot. És ezt komolyan mondta és mi meg szívesen maradtunk.
A kérésről és az emberi vendégszeretetről
Kérni és adni nem szégyen. Hogy az emberek segítségét kérjük, az nem egy rossz dolog.Nem egyszerű kérni sem és adni sem, de ha az ember él a lehetőségeivel, akkor azáltal több lesz, sokkal több. Sokszor az járt a fejemben a napokban, hogy vajon mit érezhet az az ember, aki minket visszautasított ilyen időben, és mit az, aki minket befogadott otthonába egy éjszakára. Én úgy gondolom, bár lehet, naiv vagyok, hogy ha még egyszer az életben valaki bekopogtat hozzá, akkor azt befogadja majd.


Forrás: http://ontheroadhu.blogspot.com/



Külön köszönet támogatóinknak, és azon személyeknek, barátoknak, akik segítettek elindulásunkban és utunk során.

Számlaszám: RO 13 RZBR 0000 0600 1255 1668 (EUR account)

Share Button
Ennyien olvasták: 230

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.