Központ
2017. október 16. hétfő, Gál
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szerda
Derült
Derült
Csütörtök
Derült

Gazdasági elemzés – Marosvásárhely és környéke

Központ február 9, 2011 Egyéb

Gazdasági elemzés – Marosvásárhely és környéke

 gazdasagAz 1990-es évek elején bekövetkezett általános ipari és mezőgazdasági hanyatlás a mi vidékünket sem kerülte el. Egymás után zártak be a gyárak, sorban szűntek meg a mezőgazdasági szövetkezetek, folyamatosan nőtt a munkanélküliség. Ez a visszaesés tovább fokozódott az utóbbi évek válságainak köszönhetően, és továbbra is bizonytalan Erdély gazdasági fejlődése. Ennek bizonyítékaként, a magyar állampolgárságot főképpen azért akarják megszerezni a fiatalok, mert ezáltal könnyebben elérhetőnek tartják a külföldi munkavállalást, a kivándorlást, a menekülést. A székelyföldi önkormányzatok (főleg Hargita és Kovászna megyéből) komoly erőfeszítéseket tesznek a gazdasági régió fejlesztéséért, külön figyelmet fordítanak a helyi termelőknek, a turisztikai szolgáltató egységeknek a bukaresti vagy a budapesti kiállításokon való bemutatására. Mindemellett Maros megyének még nagyon sokat kell fejlődnie a gazdasági potenciál elfogadható szintű kihasználása érdekében.

 De addig is amíg a helyi hatóságok megadják azt a támogatást, amely elősegítené a gazdasági élet szereplőit a sikeres helyi, országos és nemzetközi piaci megmérettetéshez, lássuk, milyen jó és rossz tulajdonságokkal rendelkezik Maros megye.

A vegyipar egyetlen komoly képviselőjeként mára már csak a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát maradt fenn, amely szinte a csodával határos módon, minden „krízist” túlélt. Az „ami nem pusztít el, az megerősít” elv alapján, figyelembe véve a hatóságok engedékeny hozzáállását a környezetszennyezéssel szemben, és tekintettel a jó gazdasági eredményeikre, valószínűleg sok éven keresztül kell még szívjuk a sárga füstöt itt, Marosvásárhelyen. Ezáltal továbbra is megélhetéshez jutnak az ottani dolgozók és további jövedelmekhez a műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város nagy többsége azonban nehezen tudna nyereséghez jutni ennek a gyárnak a tevékenységéből.

A bútoripar valamikor szintén több, nagy hírnevű gyárral büszkélkedhetett, de azok vagy bezártak, vagy a túlélési szint határára sodródtak. Ennek ellenére még mindig van néhány sikeres vállalkozás, amely többnyire különösen drága, egyedi bútordarabokat gyárt nyugati megrendelők részére. A román piacnak való termelésre nincs esély, mert léteznek óriási kapacitással rendelkező gyártók (főleg az olcsó bútorok piacán), amelyekkel lehetetlen felvenni a harcot. Maradna tehát az értékes vagy egyedi bútorok gyártása. Érdemes lenne ezeket a cégeket felkarolni és támogatni a helyi önkormányzatok által. Ugyancsak ebben az iparágban, a környék bútoripari hagyományainak is köszönhetően, több sikeres bútoralkatrész-kereskedelmi vállalatunk is van, ezeket is érdemes lenne támogatni, az országos forgalom növeléséért. Hasonló a helyzet a hangszergyártókkal is, mert a következetes munka által megszerzett világsiker és -hírnév ellenére sincsenek kellőképpen megbecsülve és támogatva.

A gyógyszeriparra nem a visszaesés, hanem a fejlődés volt a jellemző, mert ha 20 évvel ezelőtt csak egyetlen gyógyszergyártó cég volt Marosvásárhelyen, ma már több ilyennel is büszkélkedhet a város. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ebben az időszakban hányszorosára növekedett Románia gyógyszerfogyasztása, és milyen mértékben növelte a többi gyógyszergyár a termelését, milyen új gyárak épültek azóta országszerte, akkor mégis azt kell mondanunk, hogy nagyobb mértékű is lehetett volna a fejlődés. Itt is sokat segített volna, ha a helyi önkormányzatok hatékonyabban felkarolják a befektetőket, az ország többi gyógyszergyártójával és -forgalmazójával szemben. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek köszönhetően, ma könnyen többletforráshoz juthatna a város, ha megtalálná az eredményes támogatás formáját az orvosi szolgáltatások és a gyógyszeripar területén.

A tejfeldolgozás és a húsfeldolgozás szintén jó irányú fejlődést mutatott, ha figyelembe vesszük, hogy van ma néhány modern hús- és tejfeldolgozó üzem a megyében, amely kiváló minőségű termékeket állít elő. Itt azonban komoly gondok vannak az eladás területén, mert szinte egyáltalán nem tudnak ezek a termelők az országos üzletláncokhoz bekerülni. Emiatt kénytelenek vagyunk külföldi, vagy más romániai termelőtől származó tejet, húst vagy egyéb élelmiszert vásárolni. Van-e valamilyen megyei gazdasági stratégia a helyi termelők támogatására? A megyében található termelőegységek össze kellene fogjanak, közös fellépéssel és márkanévvel vegyék fel a harcot a nagy termelőkkel és forgalmazókkal szemben.

A mezőgazdasági termelés óriási visszaesést mutatott az utóbbi években, ennek ellenére még ma is találunk sikeres vállalkozásokat. Egyes virágkertészetek, kisebb-nagyobb borászatok vagy pálinkafőzdék, erdeigyümölcs-forgalmazók, vagy akár a hagyományos zöldség- és gyümölcstermesztők még mindig eredményesnek mondhatják munkájukat. A megyében működik egy cukorgyár is, amely a cukorrépa-termelést kellene elősegítse. De találunk a megyében jól működő teafű-gyártó céget és exportra termelő gyümölcskoncentrátumot előállító vállalatot is. Ugyancsak gazdaságos lehet a biotermékek előállítása, a különleges gyógynövények termesztése, vagy a valamikori híres vásárhelyi konzervgyártás kisebb méretekben való újjáélesztése, amennyiben találunk ezeknek megfelelő külföldi vagy belföldi felvevőpiacot.

A gépgyártás mai helyzete össze sem hasonlítható a 20 évvel ezelőttivel. Akkoriban olyan nagynevű vállalatok működtek a városban, mint a Prodcomplex, az Imatex vagy a Metalotehnica. Ezek mára mind felbomlottak, és az ott dolgozó szakemberek közül néhányan kisebb gép- vagy alkatrészgyártó vállalatokat hoztak létre. A múlt rendszerben a gyárak általában nemzetközi megegyezések által meghatározott gazdasági célkitűzéseknek tettek eleget, de a kapitalista rendszerben szinte lehetetlenné vált a külföldi (vagy akár a belföldi) piacok megszerzése. Emiatt ma sokkal fontosabbá vált a marketing, a tervezés és a fejlesztés, amely piacképes, eladható termékek előállítását teszi lehetővé. Enélkül csak a bérmunka (az összeszerelés) marad az egyetlen alternatíva.

A bőripar és a textilipar főleg a kínai termékeknek és a használtruha-kereskedelemnek köszönhette a hanyatlását. A nagy gyárak megszűnése mellett kisebb cégek és műhelyek jöttek létre, ahol ma már inkább az egyedi kivitelezésű, drágább termékek gyártásával foglalkoznak. A bőrfeldolgozó vállalatok többnyire nagynevű cégeknek, külföldre szállítják a kesztyűt, a táskát, vagy a kabátot. A textil­iparban, a nagy mennyiségben legyártott termékek helyett nagyobb szerepet kapott a divattervezés vagy a különleges és egyedi termékek gyártása. Ez az egyetlen járható út.

A kereskedelem és a szolgáltatások az igazi győztesei az elmúlt két évtizednek. Erre többen rájöttek (kényszerből vagy ráérzésből), és különböző szakterületeken országos eladási hálózatot hoztak létre, vagy szolgáltatói tevékenységet indítottak. Amennyiben jó cégvezetési politikát folytattak (és nem jutottak a „híres” Paneuro cégcsoport csőddel végződő szerencsétlen sorsára), sikerült évről évre növelni a forgalmat és a piaci részesedést, és akár az országos első helyet is kivívni maguknak. Több ilyen gazdasági területet is felfedezhetünk, ahol városunkbeli cégek uralják a hazai piacot (például a munkavédelmi felszerelések, az orvosi műszerek, vagy a kozmetikai cikkek forgalmazásában), de remélhetőleg – önkormányzati támogatással vagy anélkül – tovább fognak gyarapodni a sikeres helyi vállalkozások.


Share Button
Ennyien olvasták: 225

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.