Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Hiába vár Kossuthra Petőfi. Marad a Călăraşilor utca

Központ március 31, 2011 Egyéb

Hiába vár Kossuthra Petőfi.
Marad a Călăraşilor utca

kossuthJogerős bírósági döntés született a Kossuth Lajos utca versus Călăraşilor perben. A Craiovai Táblabíróságra áthelyezett tárgyaláson elutasították a Marosvásárhelyi Tanács ügyvédje által benyújtott fellebbezést. Ez azt is jelenti, hogy egyelőre hiába vár Kossuthra Petőfi, a város folya­matosan fogyatkozó magyarságának pedig azt üzeni, hogy akárcsak emlékművei és utcanevei, legfennebb csak megtűrt lehet ősei városában, az egykori Székelyvásárhelyen.

 „Vásárhelynek lelke van, s ez a lélek sugárzik” – írta egykoron Márai Sándor. Érezzük-e ma eme sugárzást, mi vásárhelyiek és főként érezheti-e egy ide látogató mindezt? Miközben szélmalomharcot vívunk a Bethlen Gábor sétány és a Gecse Dániel utca fáiért, a város képe folyamatosan változik körülöttünk. Trianon után Marosvásárhely főteréről sorra tűnt el a Bodor-kút, a Petőfi-emlékoszlop, a Kossuth-szobor, valamint a Bem-szobor. Helyettük emeltek két katedrálist is, a görögkeletit és a görög katolikust, az Ismeretlen katona szobrát és a Bălcescu-büsztöt. Az egykori Széchényi térről eltűnt a ferencesek temploma, aztán Avram Iancu lovasszobrával folytatódott a „honfoglalás”. A folyamatnak sajnos nem tudott gátat szabni az 1989-es fordulat sem. A hajdani Deák Ferenc téren ma a Latinitás emlékművét, illetve Emil Dandea szobrát láthatjuk. A magyarság nagyjainak emelt emlékművek választási években menetrend szerint megjelentek ugyan, de a főteret már egyikük sem tudta „bevenni”. Bernády, Petőfi, Borsos Tamás, II. Rákóczi Ferenc mind kiszorultak a központból a román nacionalisták ellenállása miatt. Nincs ez másként az utcanevekkel sem, hiszen egy-egy külvárosi kis utca, ma már akár magyar vonatkozású nevet is viselhet, de a város történelmi megnevezései közül esélytelen még a Kossuth utca visszakeresztelésére tett kísérlet is.

A város egyik legrégebbi és legforgalmasabb utcáját emlegetik még ma is a vásárhelyi magyarok Kossuth utcaként. 1893 novemberében, dr. Bernády György javaslatára kapta a Kossuth Lajos nevét. A két világháború közötti időben Călăraşilorra keresztelik át, de 1941-ben visszakaphatta a Kossuth nevet. Ez aztán jó volt a háborút követően, még a kommunista diktatúra idején is, egészen 1985-ig. Akkor a diktátor beteges nacionalizmusának újabb fázisa következik, és ezzel már nem tud dacolni Kossuth sem. Az utca neve ismét Călăraşilor lesz. A fordulatot követően aztán tizenöt évnek kell eltelnie, hogy a Marosvásárhelyi Városi Tanács meghozza azt a döntést, melynek értelmében visszakeresztelik az utcát. 1995 decemberében kényelmes többséggel szavazta meg a városi tanács a névmódosítást.

Innen kezdve viszont egy újabb fejezet következett. A határozatnak a mai napig nem lehetett érvényt szerezni, mivel az „Avram Iancu” hazafias egyesület, a Nagyrománia Párt és a Vatra Românească szervezet, továbbá Sita Ioan magánszemélyként a Közigazgatási Bíróságon óvta meg azt. Érvrendszerük, mely szerint nem lehet Kossuthról utcát elnevezni, igen gazdag. Attól kezdve, hogy a magyar szabadságharc szimbolikus alakja románok százainak legyilkolásáért felel, továbbá, hogy Románia területi egységét fenyegeti az utcanév, illetve, hogy Kossuth sosem járt Marosvásárhelyen, mindent kitaláltak. Ezek után érdekes lenne, ha magyar részről is azzal kérdőjeleznék meg a Ştefan cel Mare utcanév jogosságát, hogy a moldvai fejedelem nem járt városunkban, mint ahogy elgondolkodhatunk azon is, milyen ürüggyel kapcsolódott be menet közben a perbe, például egy olyan civil „hazafias” szervezet, mint a Mócok Hangja Kulturális Egyesület. Közben a Maros Megyei Bíróság 2006-ban, majd 2008-ban helyt adva a panaszosok kérésének, határozatot hozott, és semmisnek nyilvánította az utca nevének megváltoztatására vonatkozó tanácsi határozatot. Igaz 2006-ban még a román hazafias szervezetek érvrendszerét elfogadva, majd az újabb tárgyalássorozatot követően 2008-ban már „csak” eljárási hibákra hivatkozva. Tehát maradt a Călăraşilor. A városi tanács ügyvédjeként Kerekes Károly képviselő fellebbezést nyújtott be, majd a Marosvásárhelyi Táblabíróságról a per áthelyezését kérette, objektívebb bíráskodás reményében. A Craiován lezajlott tárgyalás után az ügyvéd még optimistán nyilatkozott, mondván, ott nem észlelte a Marosvásárhelyre jellemző elfogult, nacionalista hangulatot. A bíró csakis a jogi kérdésekre koncentrált – fogalmazott Kerekes Károly. Ennek ellenére, a március 28-i ítélethirdetés kedvezőtlen eredményt hozott. A Craiovai Fellebbviteli Bíróság jogerősen elutasította a fellebbezést. Kerekes Károly szerint „igazságtalan és törvénytelen döntés született, de megszoktuk, hiszen korábban is igazságtalan és törvénytelen döntések sorozata született ebben a perben”. Az ügyvéd szerint most meg kell várni az indoklást, de amennyiben az a 2008-as marosvásárhelyi döntés érvrendszerét követi, igen veszélyes precedens teremtődik, hiszen ez azt is jelenti, hogy Romániában bármikor beleszólhat a bíróság egy önkormányzat munkájába, ez pedig ellentmond a helyi önkormányzatiságnak, a helyi autonómiáknak – összegzett Kerekes Károly. 2011-ben pont kerülhet egy hosszú folyamat végére, ami viszont azt is jelenti, hogy Petőfi nem csak a főtérről tiltatott ki, de, egyelőre beláthatatlan ideig, hiába vár Kossuthra a Călăraşilor utcában. A város folyamatosan fogyatkozó magyarsága pedig kénytelen ismételten tudomásul venni, hogy akárcsak emlékművei és utcanevei, legfennebb csak megtűrt lehet ősei városában.

 


Share Button
Ennyien olvasták: 95

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.