Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Hold volt, hold nem volt…

Központ február 2, 2011 Egyéb

Hold volt, hold nem volt… Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek. Vagy inkább hatalmas ugratás?

holdA holdra szállás vitathatatlanul az egész emberi civilizációtörténet egyik legfontosabb momentuma. Mármint az első, az 1969. július 21-i, melyet még öt másik követett az Apolló-program keretében. De vajon tényleg? Egy felmérés szerint az amerikaiak egyharmada véli úgy: sose járt ember a Holdon, az egész egy nagy humbug. „If you can’t make it, fake it!” – hangzik az összeesküvés-elmélet hívők kedvenc mondata, ami nagyjából azt jelenti: ha nem tudod megcsinálni, hamisítsd meg!


Persze, az átlagember véleménye sose mérvadó, csakhogy velük együtt rengeteg neves fizikus, csillagász, űrkutatási szakember állítja: világméretű átveréssel állunk szemben. Érveik összességének felsorolása meghaladná e jegyzet kereteit, de a legfontosabbak is igen elgondolkodtatóak…

Technikai és technológiai korlátok. Sok tudós szerint az Apolló-programot képtelenség lett volna kivitelezni a hatvanas évek technológiai színvonalán. Nem kevesebbet állítanak, minthogy az egészet a nevadai sivatagban filmezték (ahol a domborzat valóban holdbéli tájra emlékeztet, csakhogy a holdbéli táj mindössze attól az, hogy annak véljük…), a hírhedt Area 51 területén, amely azóta is a legtitkosabb és legszigorúbban őrzött katonai támaszpont Amerikában; unzsenír agyonlőnek bárkit, aki a környéken szaglászik, és nem iszkol el villámgyorsan az első felszólításra. Az is figyelemre méltó, hogy 1964–68 között tizenegy asztronauta halt meg különféle gyanús balesetekben a szimulációk során…

Lobogó zászló. A lobogó nem véletlenül a zászló szinonimája nyelvünkben, mivel általában lobog. Akárcsak a Holdba szúrt amerikai zászló a videofelvételeken, amivel csak az a bibi, hogy a Holdon nincs atmoszféra, vagyis se levegő, se légmozgás, se szél, ergo mindmáig elég talányos, hogy akkor mégis mi a radai rosseb lobogtatja a csillagsávost.

Gödörhiány. Ez a szkeptikusok talán legerősebb érve: a fényképeken és a mozgófelvételeken egyaránt kristálytisztán látszik, hogy a holdkomp alatt nincs robbanási kráter, egyik alatt sem a hat közül (ha tényleg kamuk a holdviziták, akkor legalább következetesek NASA-ék, hiszen az még furcsább volna, hogy hol van, hol nincs). Márpedig nagyon kéne legyen, mert nem ejtőernyő segítségével szambáztak le a holdfelszínre, hanem sugárhajtóművel, ami egy kicsit odapörköl, pláné a viszonylag puha, poros talajnak.

Árnyék-gondok. A Holdon az egyedüli fényforrás a Nap, nincs se utcai kivilágítás, se semmi. Ebből következik, hogy a Hold felszínén lévő tárgyak árnyékai egyazon irányba kell, illetve kellene mutassanak. Csakhogy több száz olyan fénykép készült, melyeken a rajtuk szereplő dolgok: holdkomp, kövek, holdjáró verda stb. árnyékai különböző szögekben vetülnek, amire a fentiekhez hasonlóan szintén nincs tudományos magyarázat.

A Van Allen-öv. Nyolcszáz kilométerrel a Föld felett olyan intenzíven sugárzó, több ezer kilométer vastag övek veszik körül bolygónkat, melyek káros hatásához képest a hirosimai atombomba ártatlan torta-tűzijáték volt csupán, és amelyek ellen csak több méter vastag ólomfalak nyújtanának védelmet – elvileg –, de semmi esetre sem az űrhajó vékony alumíniumburkolata. Nem beszélve a mágneses viharokról, a pusztító napkitörésekről vagy a gyilkos űrsugárzásról, amelyek meg kellett volna viseljék kicsinyég a Hold felszínén vékony üvegszálas szilikonruhában sétafikáló asztronauták egészségét.

Kábé ennyi; remélem sikerült pár embert megingatni a holdra szállás(ok) valódiságával kapcsolatban. Jó hír, hogy bizonyságot szerezhetünk a dologról, ugyanis ha a NASA valóban landolt (vagy inkább moonolt) a Holdon, akkor a hat sikeres Apolló-küldetés maradványai ott kell legyenek: a holdkompok bázisszerkezetei, a holdjárók, a zászlók stb. Már csak egy megfelelő erősségű teleszkópot kéne fabrikálni, mert a meglévőkkel sajnos nem látni el odáig, illetve ekkora tárgyakat nem lehet észlelni velük 400.000 kilométer távolságban. Vagy létezik ilyen távcső, csak nem tudunk róla?


Share Button
Ennyien olvasták: 143

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.