Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

IV. marossárpataki tánc- és huszárfesztivál

Központ július 21, 2011 Egyéb

IV. marossárpataki tánc- és huszárfesztivál

 „Élhetőbb, fejlődő települést létrehozni”

 s1

Mindenre kiterjedő figyelemmel, kitartóan, lelkesen, aprólékos, időigényes munkával készítette elő a Marossárpatakért Egyesület és a helyiönkormányzat a július 16-i rendezvényt. Erőfeszítéseiknek meg is lett az eredménye: felejthetetlen élményekkel távozhatott bárki, aki részt vett a negyedik marossárpataki tánc- és huszárfesztiválon.

 s8

s10

Az iskola mögötti téren még javában folytak az előkészületek, amikor megkezdődött a Marossárpataki Tanács és a vásárhelyi újságírók focicsapata közötti mérkőzés. Bár mindkét csapatnak szívből szurkolt a helybéli iskolásokból álló lánycsapat, a vendég újságírók megadták a tiszteletet házigazdáiknak: bár senkinek sem árulták el, de előre megfontolt szándékkal hagyták, hogy azok 8–2-re győzzenek.

s2

Így kell jó kapcsolatot kialakítani az információforrással – somolyogtak a tollforgatók a mérkőzés után. Kicsit tovább, a kicsiknek rendeztek be kézműves-műhelyt, indult aszfaltrajz-verseny, majd a bátrabbak mérhették össze tehetségüket a karaoké vetélkedőn. Az ünnepi istentiszteletet követően a templomkertben Fodor S. Sándor méltatta Berekméri Edmond és Gálfi Tibor Marossárpatak – Egy hagyományőrző település múltja és jelene című falumonográfiáját. A rendkívül átfogó munka azon személyes emlékeket tartalmazza, amelyeket a falu idősebb polgárai hosszú ideje hordoztak szívükben, őriznek emlékezetükben. Ugyanakkor írásos dokumentumokat és fényképeket közöl a településről.

s14

s16

A több éves kutatómunkát felölelő kötet az olvasó elé tárja a település múltját, értékeivel együtt, betekintést nyer Sárpatak több évszázados gazdasági és társadalmi fejlődésébe, népszokásaiba és hagyományaiba.

s3

A színes program részeként avatták fel II. Rákóczi György fejedelem Miholcsa József által készített mellszobrát, amely immár a tizenhetedik az elképzelések szerint majd 21 alkotást magába foglaló szoborparkban. „Miholcsa József Sárpatakra költözése óta a település művelődési életének aktív részese, huszárcsapatot alapít”, mutatott rá méltató beszédében Farkas Ernő történelemtanár. „Bármely település elöljárója számára az a legnagyobb elismerés, ha irányítása alatt a lakosok jó szívvel és büszkén vallják magukat a közösséghez tartozónak. Ennek megtapasztalásáért törekszünk egy élhetőbb, fejlődő települést létrehozni” – mutatott rá Kozma Barna polgármester.  

s13

Tapssal fogadta a falu apraja-nagyja, de városról érkező vendégek a huszárcsapatok és a hagyományőrző néptánccsoportok felvonulását. Ezt követően Vajdaszentivány, Erdőcsinád, Jobbágytelke, Holtmaros, Marosfelfalu, Mezőpanit, a magyarországi testvértelepülés, Földes, valamint a helyi sárpataki hagyományőrző tánccsoportok léptek fel.

A Kerecsen Sólyom hagyományőrző csapat középkori harci bemutatókkal, a huszárok lovagi tornákkal mutatkoztak be a szépszámú közönségnek. A késő éjszakába nyúló programot musical- és operettrészletek, valamint könnyű­zene-koncertek egészítették ki.

Új igazgató,új név az iskolának

 

s7

17 év után, idén március 20-ától Mózes Sándor személyében ismét magyar igazgatója van a sárpataki általános iskolának. Az örömhírt fokozza, hogy szeptembertől új neve lesz a tanintézetnek, hivatalosan is felveheti az Adorjáni Károly Általános Iskola nevet. Az idén húszan végezték VIII. osztályos tanulmányaikat, mintegy 80%-uk ősztől a Bolyai, Unirea Líceumokban, valamint a Tanítóképzőben kezdik a kilencediket. S mivel a jó eredményekhez nemcsak kiváló tanerőre, de megfelelő körülményekre is szükség van, a helyi önkormányzat pályázatot állított össze iskolabővítésre. A jelenlegi 15 tanterembe két váltásban járnak a tanulók, ezt szeretnék megszűntetni. Az elképzelések szerint a 60-as években épült iskolát manzárdosítják, valamint újabb épületszárnyat létesítenek.

 Munkahely a helybelieknek

 Nemcsak iskolát, de munkahelyet is kell biztosítani a sárpatakiaknak az itthonmaradás érdekében – fogalmazódott meg a helyi önkormányzat vezetőségében. 2009-ben dán befektető érkezett a településre, a több millió eurós beruházás részeként már felépítették a falu határában a 10.000 négyzetméteres csarnokot.

A tervek szerint az idén megnyíló fanyílászáró-gyárban 150 sárpatakinak biztosítanak megélhetést.

A Blondy Románia tavaly vásárolt földterületet, s hozta létre zöldségtermesztésre szakosodott kertészetét, amely jelenleg 15–20 személynek ad munkát.

 500 látogató évente

 

s11

s5

2009-ben nyitotta meg kapuit az információs és dokumentációs központ a sárpataki régi óvoda épületében. A tágas helyiséget nyomtatókkal, DVD-lejátszóval, kivetítővel, filmező- és fényképezőgépekkel szerelték fel, hét számítógépet helyeztek el, internet-hozzáféréssel. Itt kap helyet az iskolai könyvtár is. „A tanulók itt órákat tartanak, projekteket készíthetnek, de ide térhetnek be abban az egy-két órában is, amíg az iskolabusz érkezésére várnak. A termet kulturális rendezvények, irodalmi estek szervezésére használják, de tanácsterem is az iskola és az önkormányzat számára” – mutatott rá Mózes Sándor igazgató, hozzáfűzve: évente mintegy 500 személy lépte át a központ küszöbét, információt keresve akár könyvekben, akár az interneten.

 

 Kiköltöztetés előtt a gondozottak

 s6

A téren állította fel sátrát a Munkaterápiás Integrációs Központ. A 2009-ben Phare-pályázat révén épült központban harminc, 60 év alatti fogyatékos személyt gondoznak, akik munkaterápián vesznek részt. Ők készítik az üdvözlőlapokat, hűtőmágneseket, képeket, párnákat, keresztszemes-munkákat a húsvéti, karácsonyi vásárokra.

A 350.000 eurós beruházás során tíz, egyenként háromágyas szobával, munkaműhellyel, varrodával, zeneterápiás szobával, tornateremmel ellátott épületet építettek a községközpont vajdaszentiványi kijáratánál, a helyi tanácstól kapott 1 hektáros területre. Berekméri Mária igazgatónő elmondása szerint új szárny építése vált szükségessé, mivel a leszármazottak visszaigényelték a Teleki-kastélyt, ahol jelenleg a Szociális és Gondozási Központ működik. Az itt ellátott 75 személy számára kell majd új otthont teremteni.

 Fényképbe zárt történelem

 s4

Kettős tárlatnak adott otthon a kultúrház. Vajda György fotóriporter Hagyományosan és Feszület című vándorkiállításainak fotói mellett Nagy Attila állította ki régi fényképekből és fényképezőgépekből álló gyűjteményét, a Kántor család hagyatékát. A marosvásárhelyi születésű Nagy Attila gyakran járt Sárpatakra horgászni, s szeretett bele a faluba. Olyannyira, hogy házat vett, s nyugdíjazása után ideköltözött. A pókakeresztúri születésű Kántor János fényképész feleségének volt a nagyapja, így kerültek évtizedekkel később tulajdonukba a múlt század eleji képek és gépek, köztük a ma is működő 1890-es gyártású bécsi fényképezőgép. Kántoréknak az Arta mozi mellett volt műtermük, innen az államosítás után a Köteles Sámuel utcába költöztek, s üzemeltették tovább. Fia, Ferenc elhunyta után megszűnt ez a hagyomány. Azaz mégsem, hiszen Nagy Attila sárpataki lakásában állította ki a fényképeket és gépeket, bárkinek szívesen megmutatva őket, színes történeteket fűzve hozzájuk.

Share Button
Ennyien olvasták: 362

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.