Központ
2019. október 15. kedd, Teréz

Kali Ellák: Több mint félszáz vallásos épületet tervezett

Központ szeptember 1, 2011 Egyéb kategória

Kali Ellák: Több mint félszáz vallásos épületet tervezett

kali_ellakKali Ellák és felesége olyan emberek, akiktől nem lehet könnyen megválni. Mindig van egy megosztandó történetük, arról eszükbe jut egy másik, megmutatnak egy könyvet, egy festményt, meglátunk, és rácsodálkozunk egy tulipános ládára – miközben az idő észrevétlenül elröppen, és úgy érezzük, még mindig van mesélnivaló. A számtalan templomot, imaházat tervező műépítésznek, a Marosi Egyházmegye főgondnokának házában jártunk. 

Riport 2011-ből.

Nehezen induló életpálya 

Amikor a négyéves Kali Elláktól egy esperesi vizitáció alkalmával megkérdezték, hogy mi szeretne lenni, a kérdésre érett és megfontolt válasza volt: vendég. Ugyanis a backamadarasi parókián, amikor illusztris vendégeket fogadtak, még a kolbász is az asztalra került. Tizenhárom éves korára jövőképe megváltozott, és anélkül, hogy tudta volna, nagyapja Budapesten építészetet tanult, neki is hasonló álma volt: épületeket akart tervezni. De mielőtt ezeket a történeteket megtudtuk volna, először születésének csodával határos történetét mesélte el. „Akkor nem úgy volt, mint most, hogy Arafat mentői futkorásztak. Jött a bábaasszony, és kifogta a gyermeket. Amikor megszülettem, a bába megfürdetett, és amikor megfordult velem, lezuhant a plafon. Szerencsém volt, hogy nem rám esett; de az idős hölgy hátsó felét elkapta, sokáig fájlalta is” – meséli a műépítész, aki lelkészbarátaival együtt isteni jelként fogja fel az egykor történteket.

A szerencse aztán kis ideig elpártolt mellőle, ugyanis papgyermek lévén, a hetedik osztály elvégzése után nem végezhetett elméleti líceumot. „Régen a kérvénylapnak csak az egyik felét volt szabad használni, spórolás végett. Az inspektor előttem megírt egy nyilatkozatot, hogy alulírott Kali Ellák visszavonulok a felvételitől, majd aláíratta velem. Akkor fogta a lapot, a katedra szélén a felénél akkurátusan elszakította, majd a fehéren maradt részt bedobta a szemétkosárba” – emlékezik vissza. Ezek után három évig egy ipari iskolába járt, majd utána sikerült leérettségiznie. „Ezek a buktatók mind megacéloztak, kialakult bennem egy csakazértis érzés. Mindenáron bizonyítani szerettem volna.” Érettségi után, az akkori beszűkült lehetőségek hálójában, Marosvásárhelyen elvégezte a középfokú építészeti képzést.

 A köztudatba a Vihar utcai templommal került be

 Már tervezgetett adventista templomokat, imaházakat azelőtt is, de első nagy munkája a cserealji református templom tervezése volt. Egyszer bekopogott hozzá Varga László, a gyülekezet akkori lelkipásztora, azzal a gondolattal, hogy nekik van egy gyülekezeti házuk, amiből templomot kellene építeni. Nekifogtak, a környékbeli magyar férfiak segítségével kiásták az alapot, amikor elkezdték kiönteni, elfogyott a kövük. Ekkor, ismét csodával határos módon, megjelent egy billenőautó az úton, és a vezetője azt kérdezte, hogy „Kali úr, kell kő?”…

Egy másik, számára nagyon kedves templom, amelynek építését rábízták, az agárdi templom. Akkoriban az agárdiak lelkipásztora Ötvös József volt, azokból az időkből származik a Kali Ellák és az esperes barátsága. De a Vihar utcai református templom volt az, amelyik a műépítésznek a hírnevet meghozta. Közvetlenül a forradalom után épült, és nem sokkal befejezése után megjelent a református naptárban, ami akkoriban nagy reklámot jelentett a tervezőnek.

Kali Ellák mostanáig több mint félszáz vallásos épület tervezését, bővítési munkálatait tudhatja magáénak. De ő tervezte a városi uszodát is. Ennek a helyén eleinte egy autójavító műhely volt, melynek átalakítási munkálatai felől elviekben megegyezés volt, csak sosem fogtak hozzá. Aztán amikor az építkezési tröszt igazgatója elment az évi szokásos kovásznai kezelésére, Kali Ellákék bátorságot vettek, s kiöntötték az uszoda alapját. Amikor Mircea Birău hazajött a kezelésről, az irodájában a sárga földig leteremtette az ötlet kivitelezőit, aztán az udvaron vállon veregette és megdicsérte őket,  ugyanis tudta, hogy az irodáját bepoloskázták. Az uszoda ötletét a hatóságok felé úgy csomagolták, hogy az ipari zónában nincs erős víznyomás, és ezen a városrészen a tűzoltóknak szükségük van egy tartalék víztartályra. Van is az épületnek két kimenete, amihez tűzoltótömlőket lehetett volna csatlakoztatni, de ez is csak a színjáték része volt, tudniillik a tűzoltók sosem használták tűzoltásra a medence vizét.

Beszélgetésünk során többször felbukkant a két Kali lány, Blanka és Kinga alakja, valamint Kali Ellák feleségének, a szintén tervező végzettségű Margitnak a neve, aki sok esetben férje munkáinak társszerzője. Ami azt jelenti, hogy a házastársak között építő vitákra is sor kerül, de az ilyen jellegű munkában mindig hasznos, ha van egy vitapartner. „Az építészet a tele és az üres játéka, de mindig a fluxus határozza meg az épületet. És a megrendelő, természetesen. A tervezés mindig a kompromisszumokról szól. Menet közben a megrendelő számtalanszor meggondolja magát, és változtatásokat szeretne eszközölni eredeti elgondolásán. Ilyenkor mindig megegyezésre kell jutni, az ésszerűség határán belül kell maradni, úgy, hogy közben az új igényeket is szem előtt tartsuk, hiszen azt a házat, templomot a megrendelők fogják lakni, használni” – mondta a tervező. A műépítész a nagy elődök stíluselemeit is előszeretettel csempészi be munkáiba, többek között a kós károlyi hagyományt. Ilyen épület például a paniti községháza, mely külsőleg őrzi a kósi elemeket, a nagyteremben pedig a paniti stílus keveredik az organikus architektúra elemeivel.

 

Az egyházhoz nemcsak a tervezett templomokon keresztül van közel

 „Mióta a Marosi Egyházmegye főgondnoka lettem, azóta a 64 egyházközség minden tornyát ismerem, és minden kurátort letolok, ha a galambok nyoma a tornyokon meglátszik” – meséli a főgondnok, aki azt is elárulja, hogy nem egy szigorú ellenőr, csak szereti, ha a templom tájékán rend van, vizitációkkor ugyanis ő az, aki az épületek állapotát felméri. Kali Ellák egy ideig a Vártemplomban volt gondnok, majd egyházmegyei főgondnokká léptették elő; most második, hat évre szóló mandátumának megmaradt másfél esztendejét teljesíti.

A főgondnok azt is elmesélte, hogy nagyon bosszantja az, amikor a lelkipásztorok az egyház birtokainak eladását pedzegetik. „Nem szabad ily módon felszámolnunk magunkat, mert hamarosan ráébredünk arra, hogy nem marad semmink. Ha az elődeink ezt a gazdagságot nekünk megteremtették, akkor nekünk csak az a dolgunk, hogy vigyázzunk rá.” A főgondnok elismeri azt, hogy a hollandok valóban sokat segítettek, de be kell azt is látni, hogy sokat rontottak is. A segítségük folytán az itteni emberek elkényelmesedtek, megszokták, hogy nem kell összefogniuk bizonyos célok érdekében, hanem jön a holland, megveszi és elintézi. Nem beszélve arról, hogy adományaik rengeteg konfliktust okoztak. Az emberek olyan pitiáner ügyekért kezdtek el egymásra irigykedni, mint egy egyszerű cipő.

Kali Ellák úgy véli, itt az ideje, hogy az erdélyi emberek saját erejükben bízva, hitükre támaszkodva vegyék kezükbe sorsuk irányítását.

 

A riport 2011 szeptemberében készült. Nyugodjék békében!

 

Share Button
Ennyien olvasták: 525

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.