Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Csütörtök
Köd
Köd
Holnap
Köd
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Kétnaponta felavatnak egy új templomot

Központ augusztus 18, 2011 Egyéb

Vallás, üzlet, politika – Virágzó szimbiózis

Kétnaponta felavatnak egy új templomot

templomTudják önök, hogy az utóbbi 20 évben Romániában több mint 4000 ortodox templom épült állami támogatással? Statisztikailag ez annyit jelent, hogy kétnaponta felavatnak egy új templomot. Míg a magyar egyházak anyagi korlátok miatt nem tudnak annyi templomot építeni, amennyire nekik szükségük lenne, Erdélyben a rendszerváltás óta napjainkig is gombamód szaporodnak a jellegzetes hagymakupolás építmények. S mindez azért, mivel a bukaresti egyházpolitika előnyben részesíti a román államvallást, szemben a többi egyházzal és felekezettel, így a magyar történelmi egyházakkal is.

 Nagyon sok ortodox vallású (!) emberből is felháborodást váltott ki a bukaresti Román Nemzet Megváltása Katedrális nevet viselő (élcelődve: Isten Román Plázája) épület-monstrum megépítésének terve: a parkolókkal, galériákkal, múzeumokkal, luxuslakosztályokkal és éttermekkel felszerelt katedrális, a maga 125 méter szélességével és magasságával, illetve 600 millió eurós befektetésével, Románia rendszerváltás utáni legnagyobb ingatlanprojektje. Hogy honnan van a kormánynak erre – a főváros arculatát meghatározó épületre – pénze, mikor racionálisan gondolkodva, ennél fontosabb intézmények (egészségügy, tanügy) hullnak darabjaikra? A válaszadással ki-ki megpróbálkozhat.

 Mi a helyzet a Kárpátokon belül?

 Mi, erdélyiek ennél is zavaróbb és közvetlenebbül érintő problémával állunk szemben: éspedig a „székelyföldi hagymakupolás honfoglalás” jelenség rohamos elterjedésével. Felsorolni is nehéz lenne, hány meg hány ortodox templomot építettek fel a román állam teljes támogatásával olyan székelyföldi (és már partiumi) városokban és falvakban, ahol az e vallású közösség igen kicsi, és emiatt egy harmadik-negyedik templom felépítése egyáltalán nem volt indokolt. Mégis felépült. Tudva azt, hogy gyógyszerekre, kutatásra, kulturális rendezvényekre soha „nincs pénze” az államnak, templomépítésre olyan helyen, ahol a lakosságnak semmi szüksége nincs rá, mindig van. Sejthető, milyen meggondolásból. Már rég nem vallási érdekek és értékek a mozgatórugói ennek a terjeszkedésnek. Nevezhetjük vallási asszimiláció-kísérletnek, a Székelyföld „magyartalanítási” szándékának az ortodox hívők és az ott épülő templomokban munkálkodó emberek betelepítésével. Vagy egyszerűen annyira idegennek érzi magát Erdélyben a jelentős többségben élő nemzet, hogy ennek építészeti bizonyítékot akar kreálni, megerősítvén ezzel hamis önbizalmát. Netán az „itt régen ortodox templom állt” kontinuitás-elméletükkel formálják saját képükre a városok, települések arculatát, és ezzel az ott élő lakosság felekezeti hovatartozásának arányát?

 Itthoni színtér – Nyárádszereda

 Ezzel a helyzettel állunk szemben a Maros megyei Nyárádszereda kisvárosban is. A 93%-ban magyar, és csak 4%-ban román lakosságú településen érdekes dolognak lehettünk tanúi. A csupán négy hónapja ott élő fiatal román pópa, a helyi ortodox közösség nevében, nyílt levélben fordult Traian Băsescu államfőhöz, amelyben támogatást kér, hogy szabadon élhessenek hitük gyakorlásának alkotmányos jogával. Úgy érzik, hogy a kis nyárádszeredai román közösséget az erőszakos magyar beolvasztás veszélye fenyegeti. Egyrészt, mert nincsenek képviselve a helyi tanácsban, másrészt mert minden lehetőséget kimerítettek, mégsem nyilváníthatják ki román identitásukat egy újabb ortodox templom építésével. A városi önkormányzat lakonikusan visszautasította a vádakat: „Úgy értékeljük, hogy az említett levél számos provokatív állítást és valótlanságot tartalmaz, amely nem szolgál mást, mint félretájékoztatni az államelnököt és a közvéleményt a nyárádszeredai ortodox templom építése körül kialakult helyzetről.”

A problémának csak egyik részét képezi az, hogy a kisváros 45 ortodox hívének ténylegesen nincs szüksége egy harmadik templomra. A másik probléma az, hogy a hívek a templomot Nyárádszereda központjába tervezték, ahol fás-füves park található, és a környezetvédelmi és a zöldövezetek megőrzésére vonatkozó hatályos törvények betartásának értelmében sem templom, sem másféle épület nem húzható fel oda.

Valószínűleg a fiatal, ortodox pópa bőrébe öltöztetett politikai marionett ezt értelmezi etnikai és vallási gyűlöletnek.  „Őt egy feladattal küldték ide, s ezt ő próbálja is teljesíteni. Nem hiszem, hogy elsősorban vallási missziója van, úgy gondolom, más szándékkal jött ide, aminek nyilvánvalóan politikai okai vannak” – fogalmazott Csíki Sándor közíró, a nyárádszeredai MPP tanácsosa. Politikai érdekekben tett manipulációját az is igazolja, hogy bár az államfőnek írt nyílt levelet saját és a hívek nevében fogalmazta, utólag kiderült, sem a hívek, sem a helyi ortodox gondnok nem olvasta azt.

„A nyárádszeredai önkormányzat határozottan kiáll döntése mellett, és úgy látja: nincs szükség ortodox templomra sem a központban, sem a város más részében” – jelentette ki Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere. Arra a kérdésre, hogyan szeretnék ezt megakadályozni, népszavazás szervezését javasolja. Kitart amellett a három éve is megfogalmazott álláspontja mellett – amelyet a helyi tanács is megszavazott – , miszerint a nyárádszeredai központi park és Nyárádszereda központjának arculatáról a helyi lakosok kell döntsenek, és nem mások.

 Lesz vagy nem lesz?

 Az utóbbi évtizedben nagyon sok ortodox templom épült Romániában, még ott  is, ahol kevés ortodox él. Elismervén, hogy ez egy régi politikai elv: az ortodox egyház kiszolgálta

Ceauşescu rendszerét, később Iliescu szövetségese volt, és ma is a politikai pártok kegyét élvezi, a görögkeleti egyház emiatt nagyon sok pénzt kapott, és fog kapni. Azt is tudjuk, hogy a román állam és a román ortodox egyház tevékenysége szorosan összefonódik. A történelem során, az éppen aktuális politikai rendszertől, kurzustól függetlenül, egymást befolyásolva, kisegítve, egymásnak kölcsönös „szívességeket téve” működtek. Például a

négyévente újjáalakuló parlamentet a beiktatási ceremónián az ortodox pátriárka megáldja, az egyházi adó beszedésében az állam nem vesz részt, az állam kiegészíti a papok béreit, a román állam politikusai szívesen paroláznak az egyház képviselőivel, hiszen az egyház hatalmát senki sem vitatja. A politika árnyékában fontos szerepe van az egyháznak a döntéshozatalban, a választási kampányokban. Ennek tükrében és Románia kiskapu-rendszerének működése „jóvoltából”, feltehetjük a kérdést: vajon fel fog-e épülni a harmadik nyárádszeredai ortodox templom? A kérdésre Csíki Sándornak határozott válasza volt: „Amíg ez a tanács és ez a városvezetés van, addig nem fognak építési engedélyt kapni. A főtéri parkot, az 500 éves piacteret nem építi be senki. A város arculatát nem fogjuk megváltoztatni az emberek megkérdezése, és azok zömének beleegyezése nélkül!”

Nyárádszereda, mi drukkolunk neked! Viszont, ha mégis pár év múlva a kisváros zöldövezete helyén egy bizánci stílusú épület emelkedik majd stílustörően az ég felé, mindannyian tudni fogjuk, hogy a román állam az ortodox egyháznak nevezett szövetségesének, nem felebaráti szeretetből tette meg ezt a szívességet!

 

Share Button
Ennyien olvasták: 107

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.