Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Hóesés valószínű
Hétfő
Hóesés valószínű
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

Ki a Kakas(d) a szemétdombon?

Központ április 14, 2011 Egyéb

Ki a Kakas(d) a szemétdombon?

kakasdTovább harcolnak a székelykakasdiak a hulladékválogató, -átrakó és -komposztáló állomás létrehozása ellen, ugyanis házaiktól mindössze 600 méterre, termőföldjeik közepén alakítanák ki az évente 98.000 tonna szemetet begyűjtő objektumot. Bár a kakasdi közösség három telekcserét is felajánlott, a döntéshozók mereven ragaszkodnak a jelenlegi területhez.

 A kisajátítás útján

A Marosvásárhelyi Tanács március 31-i ülésének napirendi pontjai közt szerepelt az a határozattervezet, melynek értelmében 3371 négyzetméter területet vásárolnának fel a kakasdiaktól, ugyanis jelen pillanatban nem létezik összekötőút a komposztáló állomás és a település között. Abban az esetben, ha a hivatal nem tud kiegyezni a falubeliekkel, a törvény értelmében kisajátítja a szóban forgó területeket. Az Igazságért Székelykakasd Egyesület tagjai bizakodva érkeztek a márciusi tanácsülésre újra kihangsúlyozva, őket már a legelső pillanattól fogva átverték. Mint oly sok alkalommal, tiltakozásuk ezúttal is süket fülekre talált.
„A vonat elindult és elég nagy sebességgel halad, amit sem önök, sem mi nem állíthatunk meg. A határozattervezet a kisajátítást célozza meg, ugyanis abban az esetben, ha a földterületek tulajdonosaival nem tudunk közös nevezőre jutni – például árban –, akkor a törvény nevében kisajátítjuk azokat. Mi nem fékezhetjük ezt a vonatot, tovább kell haladnia” – hangsúlyozta a tanácsülésen Csegzi Sándor alpolgármester. A kialakuló vitába bekapcsolódott Dorin Florea polgármester is, aki azzal próbálta vigasztalni a kakasdiakat, hogy a hulladékválogató, -átrakó és -komposztáló állomás létrehozásával a faluban megvalósul az oly régóta tervezett csatornázás, valamint az infrastruktúra fejlesztése is, s felkérte a kakasdi közösséget, hogy elsősorban a pozitív megvalósításokat tartsa szem előtt. Végezetül Csegzi ­Attila kérdést szegezett az alpolgármesterhez: „Ön megbízna-e bennünk, ha annyiszor átvertük volna, mint önök minket?” Halk, ám érthető válasz érkezett Csegzi Sándortól: „Nem”. Végül a testület 18 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta a határozattervezetet.  

Eredményes falugyűlés

– Meggyőződésünk, hogy politikusainkra nem számíthatunk. Csak akkor tudunk fejlődni, előre haladni, javítani közösségünk sorsán és megállítani a komposztáló állomás megépítését, ha összefogunk és együtt dolgozunk az ügy orvoslásán – hangsúlyozta Csegzi Attila, az Igazságért Székelykakasd Egyesület elnöke, aki falugyűlésre invitálta a közösséget, ahol részletesen beszámolt a szervezet eddigi tevékenységéről.
Bemutatott egy marosvásárhelyi televízió-csatorna által összeállított részletes kimutatást arra vonatkozóan, hogy miként és mennyi ideig tart egy intenzív erjesztés a hulladékválogató, -átrakó és -komposztáló állomásban: „Az egészségfelmérő dossziéban az szerepel, hogy egy erőteljes erjesztés 4 hétig tart és 5 nagy csomóban tárolják a hulladékot. Ezen csomók egyenkénti hossza 40 méter, szélességük 6 méter, magasságuk pedig 2,5 méter. Ezt követi egy másik platform, melyet kilenc, darabonként 4 méter széles, 60 méter hosszú és 2,5 méter magas csomó alkot. A tervek szerint ez 12 hétig folyamatosan fog füstölögni. Fontos megjegyezni, hogy minden egyes csomóban külön-külön 350 köbméter szemét fog majd erjedni” – magyarázta Csegzi Attila.

A fejsze nyele elveszett?

A falugyűlés fő témáját a tervezett hulladékválogató-csarnok felépítése jelentette, melynek apropóján Csegzi Attila első ízben a környezetvédelmi miniszterrel való tárgyalás részleteiről nyilatkozott. „2010. február 18-án fogalmaztuk meg első levelünket és juttattuk el Borbély Lászlóhoz. Arra kértük a miniszter urat, hogy értékes idejéből szakítson ránk 10 percet, ugyanis mindent elkövetnek annak érdekében, hogy nyakunkra sózzák a szeméttárolót, mindössze a mi véleményünkre, a falu közösségének a véleményére nem kíváncsi senki” – mondta. A találkozás pontosan egy évet váratott magára, a beszélgetés pedig eredménytelenül zajlott. Csegzi beszámolója alapján a miniszter elveszettnek titulálta a székelykakasdiak ügyét, megfeledkezve arról, hogy kiknek köszönhetően került a minisztériumi székbe: „A magyarság rá szavazott, mi is rá szavaztunk. Hittünk benne, reméltük, hogy a mi érdekeinket képviseli majd. Tévedtünk, hiszen az elődjei nem hagyták jóvá eme projekt végrehajtását, viszont Borbély habozás nélkül aláírta azt” – panaszolta Székelykakasd szóvivője.  

Két lehetőséget ismertetett Kincses Előd

Az április 9-i találkozón jelen volt Kincses Előd ügyvéd is, aki kifejtette, véleménye szerint belpolitikai síkon, jogi úton jelen pillanatban nem lehet sikert elérni, viszont két alternatívával állt elő.
Felkérte a falu közösségét, az Igazságért Székelykakasd Egyesületet, hogy továbbra is minél szorosabb kapcsolatot ápoljon az Európai Parlament Panaszbizottsága elnökével, aki 2010. november 16-i, kakasdiaknak címzett levelét azzal zárta, részletes tájékoztatást kér az újabb fejleményekről. „Tárgyaltam Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, aki elvállalta, hogy egy, a közösség által megfogalmazott beadványt az irodáján keresztül eljuttat a Panaszbizottsághoz, ezáltal is támogatná a kakasdiak álláspontját” – taglalta Kincses, hozzátéve, nem szabad megelégedni mindössze Tőkés támogatásával, hanem érdemes felkeresni Sógor Csabát és Winkler Gyulát is, és megkérni őket, álljanak az ügy mellé.
Az ügyvéd második megoldásként a polgári engedetlenséget tanácsolta, hiszen az Európai Unióban nagy jelentőséggel bír különböző helyi közösségek, a civil társadalom véleményének meghallgatása. Röviden ismertette a Pécs környékén végül sikeresnek bizonyult polgári engedetlenség lépéseit. A pécsiek egy katonai objektumnak mondtak nemet, békésen, kézen fogva megakadályozva annak megépítését: „Ha Pécs környékén sikerült, miért ne sikerülhetne Marosvásárhely környékén is?” – tette fel a kérdést.
Pozitív példaként felhozta a somostetői terelőút ügyét, melyet a civil társadalom ellenállása miatt nem tudott kierőszakolni a „város fűrészeként” is emlegethető polgármester.
– Abban az esetben, ha a tanács valóban a kisajátítás mellett dönt, bírósági úton panaszt lehet emelni, amit akár évekig lehet húzni, mely idő alatt a városvezetők mérlegelhetnek a kakasdiak által felajánlott telekcsere vagy egy elvesztett európai uniós támogatás között – összegzett Kincses.  

Benedek Imre is felkarolta az ügyet

A tanácskozást prof. dr. Benedek Imre is megtisztelte jelenlétével, aki egy vadásztársaság tagjaként került kapcsolatba Csegzi Attilával: „A felső-nyárádmentiek megkértek arra, hogy az alsó-nyárádmenti földtulajdonosi társaság keretében ide is megszerezzük a vadászati jogot és próbáljunk rendet teremteni. Ennek kivitelezésében segít nekünk Csegzi Attila, így természetesen mi is hajlandóak vagyunk kiállni a kakasdiak mellett, és a szeméttároló problémáját megoldani” – taglalta a professzor, aki elmondta, a vadásztársaság feladatköre igen tág, nemcsak a vadászatot tartják szem előtt, hanem a közösségformálást is. Kiemelte, abban az esetben, ha a faluközösség úgy dönt, az említett vadásztársaság is részt vállalhat az ügyben, annak alapos áttekintése után megkeresik azokat az utakat, módokat, amelyek által segíteni tudják a kakasdiakat.
– Tőkés Andráson keresztül már mi is beindítottuk a folyamatot és reméljük, hogy pozitív eredménye lesz. Szerény véleményem szerint szükség van egy hulladékválogató, -átrakó
és -komposztáló állomásra, viszont meg kell hallgatni a közösség véleményét is. Értesüléseim szerint a kakasdiak felajánlottak három telekcserét, de valamilyen oknál fogva senki sem veszi figyelembe azt. Ami a helyi tanács döntését illeti, a határozat fellebbezhető, és elengedhetetlenül fontos a dialógus fenntartása a tanácsosokkal – magyarázta Benedek professzor. Ugyanakkor a hangos ellenállásra, a kitartás fontosságára is felhívta a kakasdiak figyelmét, ugyanis saját jogaik és közösségük megvédése mindennél fontosabb.
A meghívottaknak alkalmuk volt ellátogatni a tervezett komposztáló állomás kijelölt helyére, ahol érzékelhették, hogy a szél éppen a falu irányába fúj: „Ez annyit jelent, hogy a szagfelhő éppen a települést célozza majd” – állapították meg.

A falu hangja

A szombati falugyűlésen minden véleményező szót kapott és mint lenni szokott, néhányan kifogásolták az egyesület munkáját, eredményeit és hangot adtak elégedetlenségüknek: „Csak ütitek a vasat, de semmit véghez nem visztek” – panaszolta egyik kakasdi.
– Ha karba tett kézzel ülünk, ugyanannyit fogunk kapni, mint eddig. Semmit. Ezért van szükség a változásra és a mi bátorságunkra, összefogásunkra. Nem politizálni akarunk, hanem csak kiharcolni mindazt, amire jogunk van: csatornázására, aszfaltutakra – magyarázták az egyesület tagjai. Kincses Előd is hangsúlyozta, hogy az Igazságért Székelykakasd Egyesületnek nincsenek meg sem a polgármesteri hivatal, sem pedig a környezetvédelmi minisztérium jogosultságai. Az összefogás hosszú, szívós munkát igényel, a polgári ellenállásnak pedig meglesz a gyümölcse.

Mobiljel és testvértelepülés

A faluközösség számára egyértelműen a szemét ügye jelenti a prioritást, viszont a kakasdi egyesület más projektek megvalósítása érdekében is erőteljesen küzd. Ennek köszönhetően sikerült megoldani a mobiltelefon hálózati lefedettségének a problémáját: „Öt kérést tettünk le az egyik legnagyobb telefonszolgáltató céghez, kérvén őket, hogy javítsanak a hálózaton. A cél elérését a fogyasztóvédelemhez benyújtott kérésünk gyorsította fel, így néhány héten belül a mobiljelek problémája megoldódik, akár a falu felső felén is lehetővé válik a telefonálgatás” – magyarázta Csegzi.
A magyarországi Tolna megyében lévő Kakasd település polgármesterével Bota Dániel, az egyesület oszlopos tagja vette fel a kapcsolatot, egy testvértelepülési kapcsolat kialakítása céljából. Mint arról Bota beszámolt, a kakasdi polgármester, Bányai Károly örült a felkérésnek, és már csak a találkozó és a hivatalos papírok aláírása várat magára.
A gyűlés rövid beszélgetéssel zárult, ahol a jelenlévők az összefogás és kitartás fontosságát vitatták meg, valamint minden aktív, tenni vágyó székelykakasdi meghívást kapott az Igazságért Székelykakasd Egyesületbe.

Anti bátyja: Már két éve folyik ez a harc. Első tiltakozó akciónk Keresztúron volt, ahol az összegyűltek azt hangoztatták, hogy a kakasdiak, azaz mi, jó későre akarunk felébredni. Április 7-én volt alkalmunk találkozni a környezetvédelmi miniszterrel, aki szintén ezt vágta a szemünkbe: későre ébredtünk fel, holott már a kezdetek kezdetén kihangsúlyoztuk, hogy ellenezzük a komposztáló állomás létrehozását, ám senki sem volt hajlandó figyelni ránk.


Porkoláb Zoltán: Mi Maroskeresztúrról érkeztünk, és szolidaritást vállalunk a kakasdiakkal, hiszen ez a probléma minket, keresztúriakat ugyanúgy érint, mint a kakasdiakat. Már-már azt mondhatom, hogy szemétben élünk körülbelül ötven éve. Itt a szemétdomb, a kombinát, ami a környezetvédelmi miniszter szerint nem szennyez, holott épp múlt héten büntették meg a gyárat, ugyanis az ammóniaszint túllépte a megengedettet. Sajnos rajtunk a pénzbírság nem segít, hiszen az egészségünk ugyanúgy romlik tovább. Véleményem szerint Keresztúrról nemcsak hárman, hanem százhárman kellett volna eljöjjünk erre a gyűlésre, és kiálljunk a kakasdiak mellett, hiszen ez nemcsak a falu problémája, hanem az egész községé. Olyan büdösség lesz majd a környéken, hogy nem fogunk tudni létezni. Ahogy Nyárádgálfalván megállították, mivel az emberek kitartottak, akkor itt is meg lehet oldani. Mindennek a kulcsa a kitartás! Az emberek jogait nem szabad áthágni. Ezenkívül pedig az aszfaltozást, amit oly előszeretettel ígérnek a hatalmon lévők, nem a választások előtt kell megígérni és félrevezetni az embereket. Amikor szükségük van a nép szavazatára, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tulipánra szavazzanak. Ezt így nem lehet folytatni.


G. Árpád: Ez csak egy egyszerű gyűlés, hiszen a közmeghallgatás ideje már rég lejárt. Lejárt, és minket kihagytak belőle, a mi véleményünk meghallgatása nélkül döntöttek. Határozottan ellenezzük a szemétátrakó állomás megépítését, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk. Ezúttal jogi utón próbálunk eredményt elérni.


Tövisi József: A szemétdombra egyáltalán nincs szükségünk. Én csak arra kérem azt a személyt, aki a mi dombunkra tervezte ezt a szeméttárolót, hogy egyetlen egy napot töltsön ott és mérje fel, hogy mekkora hibát követett el. Nekem pont a tervezett helyen van földem, el nem tudom képzelni, ha megépítik a szemétkomposztálót, hogyan fogom megdolgozni azt. Bízom abban, hogy nem építik meg a komposztáló állomást.


Bota Dániel: Nagyon eredményesnek tartottam a gyűlést, és örvendetes, hogy annyi idő után, még mindig érdekli a falu népét a szeméttároló ügye és ami velejár. Azon személyek, akik eljöttek a gyűlésre, szolidaritást vállalnak a Pro Veritas Székelykakasd Egyesülettel, ugyanakkor segíteni fognak abban, hogy megakadályozzuk a szemétkomposztáló megépítését. Véleményem szerint ezzel a szemétteleppel megpecsételődne a falu sorsa, kérdéses lenne jövője, és jelen pillanatban még fel sem tudjuk mérni, milyen nagy kárt okoz majd a falunak, a falu közösségének.

Share Button
Ennyien olvasták: 133

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.