Tiltakozások az új munkatörvénykönyv kapcsán
Kiszolgáltatott munkavállalók
Lényeges pontokban módosítja a munkáltató és a munkavállaló jogait az új törvénykönyv, a leghevesebb reakciókat a próbaidő és a kihelyezés meghosszabbítása, a szükség szerinti lerövidített munkahét, a kényszerszabadság, valamint a kollektív elbocsátásokra vonatkozó szabályozások váltották ki.
Kiszolgáltatottabbak lesznek az alkalmazottak?
Bár a munkaadók is aláírták azt a protokollt, mely egy új munkatörvénykönyv kidolgozását hivatott előkészíteni az ellenzék, a szakszervezetek és a munkáltatók bevonásával, a kormány által kidolgozott törvénykönyv sok pontban éppen a munkaadó érdekeit látszik szolgálni. Nagy érvágást jelent a munkavállalók jogait illetően a kitétel, miszerint a munkáltatónak az alkalmazott képességeinek felmérésére a korábbi, legtöbb harminc nap helyett negyvenöt nap áll rendelkezésére, vezetői posztok elfoglalása esetében pedig kilencven helyett százhúsz. Ezzel egyidőben megszűnik az a szigorítás, hogy egy adott tisztségre egymás után legfeljebb három személy alkalmazható próbaidőre. A munkavállaló és a szakszervezetek hatáskörét szűkíti az a módosítás, miszerint indokolt esetben (a tevékenység gazdasági, műszaki vagy strukturális okaiból adódóan) az öt napos munkahetet négy napra csökkenthetik, arányos bérmegvonás kíséretében, valamint az évi tevékenység szükségszerűen tizenöt napig megszakítható, és az alkalmazottakat erre az időre fizetetlen szabadságra küldhetik.
A szakszervezetek részéről az egyik legvitatottabb rész a kollektív elbocsátásokra vonatkozó előírásokat tartalmazza, a fő szempont az alkalmazott teljesítményképessége és a kitűzött célok megvalósítási aránya lesz, a szociális szempontok csupán egyenlő teljesítmény-nyújtás esetén számítanak. Emellett az új munkatörvénykönyvből kikerült a tiltás, mely nem engedi a munkáltatót a kollektív elbocsátások után kilencven napig új munkaerőt alkalmazni.
Az utcán tiltakoztak a szakszervezetisek
Másfélezer tüntető skandálta múlt csütörtökön a „Le a kormánnyal! Le Băsescuval!” jelmondatokat. A szakszervezeti képviselők és munkavállalók a prefektúra épülete előtt kétórás tüntetésen adtak hangot a kormány intézkedései, a munkatörvénykönyv módosításai elleni kifogásuknak. A megmozdulás a város három részéből indult: az állomásról, a megyei kórháztól, valamint a Dózsa György utcából, és minden jelentősebb megyei szakszervezet képviseltette magát. A szakszervezet képviselői egymást váltva buzdították kormányellenes kiállásra az összegyűlteket, azzal érveltek, az új törvénykönyv rabszolgasorsba degradálja az alkalmazottakat.
„Sok pontban támadható az új munkatörvénykönyv, de a legfontosabb, hogy szétverik a szakszervezeteket, a munkások képviselet nélkül és szervezetlenül maradnak, és tulajdonképpen ez az, amit a Boc-kabinet szeretne. Azt a módot is helytelenítjük, hogy a kormány felelősségvállalással, a parlament megkerülésével módosít egy ilyen fontos törvényt. Szerintünk minden törvényt parlamenti vitának kell megelőznie, és nem a PD-L irodáiban kell eldönteni a sorsát. Sem a munkáltatók, sem a szakszervezetek nem akarják ezt a módosítást, de a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió sem, tulajdonképpen ezt csak Boc és Botiş akarja” – nyilatkozta a sajtónak Călin Orlando Cociş, a Testvériség Szakszervezeti Tömörülés Maros megyei fiókjának elnöke.
„A koalíció együttes döntése a felelősségvállalás”
A tüntetést követően a szakszervezetek vezetői egyeztetésre hívták a Maros megyei parlamenti képviselőket, ahol inkább az egyes vélemények kinyilvánítására, mint érdemi megoldás keresésére fektették a hangsúlyt. A találkozón csupán Kerekes Károly, az RMDSZ és Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt képviselője jelent meg.
Kerekes leszögezte, a módosítás a Nemzetközi Valutaalap kérésére történt. „A közös megbeszélések alkalmával jeleztem a miniszterelnöknek, hogy nem kellene elsietni a munkatörvénykönyv kidolgozását, és ezt felelősségvállalással elfogadni, de be kell látnunk, hogy a Nemzetközi Valutaalap csakis így folyósítja a hitel harmadik részletét. Ez egy politikai döntést volt, amit a koalíció együtt hozott meg, én nem sokat tehetek ellene” – nyilatkozta a Képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja.
A képviselő kifejtette, ő maga is több pontban kifogásolja az elfogadott törvénykönyvet, amelynek, a munkaerőpiac rugalmassá tétele mellett, figyelembe kellene vennie a szociális szempontokat is, az alkalmazottaknak bizonyos szintű biztonságot kellene nyújtania. A szakszervezeti vezetők azt kérdezték, ha a törvényalkotások során nem veszik figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait, miért támogatják a kormányt, amire Kerekes azt felelte, mint minden pártnak, nekik is megvannak a saját politikai érdekeik, és ezt nem adhatják fel.
A nemzeti liberális képviselő, Ciprian Dobre a módosítás szükségességét kérdőjelezte meg, hiszen a munkáltatók és a szakszervezetisek egyaránt ellenzik azt, és egyéni döntésre biztatta a kormány tagjait. Rávilágított, a törvény mellőzi az európai uniós normákat, ami viszont fölülírja az országos szabályozást. „A nemzetközi jog az alkotmány szerint elsőbbséget élvez az állami normatívákkal szemben. A munkatörvénykönyvet felülírják a munkaerő-piacot szabályozó EU-s irányelvek. Ennek következtében csak egy jó ügyvédre van szükség” – hívta fel a szakszervezetek figyelmét Ciprian Dobre.
Ha az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt legkevesebb 236 parlamenti képviselő megszavazza, az a kormány bukásához vezet. Victor Ponta bejelentette, amennyiben az indítvány nem kap elegendő támogatottságot, a munkatörvénykönyv ügyében az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
