Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Légy a tejben?

Központ április 7, 2011 Egyéb

Légy a tejben?

 Csapo_GyorgyVéletlen egybeesések vagy előre gondosan kitervelt csapdahelyzetek lehetetlenítették el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház állandó vezérigazgatói tisztségére a versenyvizsga kiírását? Avagy helytelen a problémához való közeledésünk? Utóbbit sem zárjuk ki. Ám a Vlad Rădescu ideiglenes vezérigazgatóvá való visszahelyezésének kérdésében, és az azt ölelő problémakört illetően, még a homályban tapogatózó kérdező számára is két olyan mozzanat ötlik szembe, amely – jobb fogalmak hiányában – vagy a véletlennek vagy bizarr összeesküvésnek tulajdonítható. Nem utolsósorban az a feltételezés is kínálkozik, hogy maga a szaktárca hátrált meg.

 

Véletlen egybeesések vagy előre gondosan kitervelt csapdahelyzetek lehetetlenítették el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház állandó vezérigazgatói tisztségére a versenyvizsga kiírását? Avagy helytelen a problémához való közeledésünk? Utóbbit sem zárjuk ki. Ám a Vlad Rădescu ideiglenes vezérigazgatóvá való visszahelyezésének kérdésében, és az azt ölelő problémakört illetően, még a homályban tapogatózó kérdező számára is két olyan mozzanat ötlik szembe, amely – jobb fogalmak hiányában – vagy a véletlennek vagy bizarr összeesküvésnek tulajdonítható. Nem utolsósorban az a feltételezés is kínálkozik, hogy maga a szaktárca hátrált meg.

 

Rendszerbe szerveződő kuszaságok

Az egybeesések a Vlad Rădescu peréhez köthetőek, akinek a személyét nem áll szándékunkban vádolni vagy rágalmazni. A felmerülő kérdések illusztrálásához egy másik cselekményszálat is vissza kell fejtenünk. Csapó György úgy került a marosvásárhelyi színház ideiglenes vezérigazgatói funkciójába, hogy október 5-i hatállyal Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter menesztette szintén ideiglenes munkaköréből Rădescut, és helyette Csapót hívta át a kézdivásárhelyi színháztól. A törvény értelmében az interimátus időszaka 120 nap. Igazgatósága idején Csapó néhányszor hangot is adott azzal kapcsolatos türelmetlenségének, hogy a minisztérium nem hajlandó kiírni a versenyvizsgát. A Csapó kinevezését követő (hozzávetőlegesen) 120. napon, február 4-én, Rădescu megóvta a bukaresti bíróságon azt a minisztériumi határozatot, amellyel eltávolították az ideiglenes vezérigazgatói székből. 

 Egy másik érdekes vonala az ügynek a határidők tologatása. A minisztérium kiírt végülis a vezérigazgatói tisztség betöltésére egy versenyvizsgát március 11-re, ám ezt később ugyanazon hónap 23-ra halasztotta. Rădescu perét a táblabíróság március 15-én tárgyalta. 

Az ügy ott tart, hogy a márciusi versenyvizsgát, jelentkező hiányában, áprilisra halasztották, és ismét az előzőleg eltávolított színész a vezérigazgató. 

Sok mindent nem ért

Csapó György lapunk megkeresésére azt nyilatkozta, hogy azalatt a 6 hónap alatt, amíg a Nemzeti Színház ideiglenes vezérigazgatója volt, „számtalan lehetőség lett volna a versenyvizsga lebonyolítására”. Továbbá, a március 11-ről 23-ra való halasztással kapcsolatosan a mai napig nem ismeri az okokat – mondta lapunknak. Ezt követően a második időpontra már nem kívánt jelentkezni. Döntését azzal támasztotta alá, hogy semmiféle biztosítékot nem látott arra, hogy ha meg is történne vezérigazgatóvá való kinevezése, azt követően normálisan tudná működtetni a színházat. Csapó számára a minisztérium szándékai nem teljesen világosak és véleménye szerint az ügyet a fenntartó túl könnyedén kezelte. „Az ember nekifog, valamit csinál, mert megkérik, hogy oldja meg és utána jobbról-balról nehézségek támadnak… Ennek így nincs értelme. Ha ügyről beszélünk, amellé mindenkinek oda kellett volna állnia kisebb-nagyobb mértékben, tudása szerint” – mutatott rá a jelenleg szabadúszó kultúrmenedzser, aki azt is elmesélte, hogy az esetleges sikeres versenyvizsgára való tekintettel már elkezdett tárgyalni egy tucatnyi emberrel, akik segítségével elképzelte a színház jövőbeni menedzselését. „De nem lehet az emberek életével játszani. Nem mondhattam azoknak az embereknek, hogy még néhány hónapot várjanak, amíg az ügy kimenetele eldől.” 

A volt ideiglenes vezérigazgató azt is elmesélte, hogy a fél év alatt volt alkalma a felújítás nehézségeivel is megismerkedni, világossá vált számára, hogy az elmúlt években rengeteg mulasztás történt, és októberben azért állíttatta le a munkálatokat, mert véleménye szerint csak pénzpazarlás folyt. Ezért új terveket készíttetett azzal a Gutman Szabolccsal, aki Nagyszeben főépítésze volt. Azokat az anyagokat, amelyek az újratervezést, a modernizálást, a felújítás normális mederbe terelését korrigálták volna, a minisztérium arra sem méltatta, hogy jóváhagyja, meséli Csapó. 

A kérdésre, hogy szerinte mi az oka annak, hogy a szaktárca ennyi időn keresztül halasztja a versenyvizsga kiírását, válaszában Csapó csak a saját maga személyéről nyilatkozott és arról az időről, amíg ő volt az ideiglenes igazgató: „Valószínűleg kényelmetlen ember lettem abból a szempontból, hogy igyekeztem a tevékenységet takaréklángra állítani, lehetőleg a nullára lehúzni, azért, hogy elölről lehessen kezdeni mindent. Csak a nulláig való lejutás nagyon sok érdeket sértett.” Csapó beszélgetésünkkor ismét megerősítette a tényt, hogy politikailag független, és ha a kultúrpolitikáról van szó, nagyon jól tud kommunikálni minden irányba. Majd hozzátette, ebben a helyzetben csak feltételezni és elemezni tud, válaszokat adni kevésbé. „Válaszolni valószínűleg mások tudnak, ha komolyan veszik a válaszadást” – fogalmazott Csapó György.

A nyugalom nem árt

Kárp György, a színház ügyvezető igazgatója szerint „Csapó ebbe a dologba úgy esett bele, mint légy a tejbe. Hiszen ő nem követett el semmi hibát, ő nem írhatja ki saját magának a versenyvizsgát”. Kárp sem érti, miért nem írtak ki versenyvizsgát, és ha Kolozsváron tavaly év végén versenyvizsga volt a vezérigazgatói székért, „nálunk miért nem lehetett megtartani azt ugyanabban a periódusban, ugyanazzal a bizottsággal?” – tette fel a kérdést, majd hozzátette, hogy a „kommunikáció köztünk és a minisztérium között valahol elvágódott, mert senki nem mond semmit. Ők nem hívnak… Persze én is hívhatnám őket…”

A történtek ellenére Kárp György úgy véli, hogy „a munka nem állt meg, úgy-ahogy a színház működik, nem működésképtelen. Még olyan nyugalom is van most, ami nem árt.”

Persze a stabilitásra Kárp szerint is szükség van, és az ügyvezető igazgató azt sem vonja kétségbe, hogy Csapónak sok jó ötlete volt, hozzátéve, hogy „persze egy csomó marhaságot is kitalált, amivel csak feszültséget okozott”. 

Kárp szerint is érthetetlen, hogy a marosvásárhelyi színház vezérigazgatói pozíciója senkinek az érdeklődését nem keltette fel. Véleménye szerint az ideális vezérigazgató kiléte felől nem etnikai alapon kell majd dönteni, hanem szakmai kritériumokat szem előtt tartva, de azt a lehetőséget is nyitva kell hagyni, hogy az illetőnek nem feltétlenül kell szakmabelinek lennie.

Már ha egyáltalán valakinek is érdeke az, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak állandó vezérigazgatója legyen.

Természetesen megkerestük Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi minisztert, az RMDSZ elnökét is, de lapzártánkig kérdéseinkre nem kaptunk választ. 


 

 

Share Button
Ennyien olvasták: 93

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.