Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Mackólesen, de elefántra és zsiráfra gondolva. Látogatóban a felújítás és bővítés alatt álló marosvásárhelyi állatkertben

Központ február 9, 2011 Egyéb

Mackólesen, de elefántra és zsiráfra gondolva. Látogatóban a felújítás és bővítés alatt álló marosvásárhelyi állatkertben

 medvekok

A néphagyomány azt tartja, hogy ha február 2-án kijön a medve a barlangjából és meglátja az árnyékát, visszatér, s még alszik egy jót, így a tavasz is később érkezik. Ez alkalommal, ha kényszerrel is, de felébredtek az állatkert barna mackói, de az árnyékukat az időjárás viszontagságai miatt nem láthatták. Múlt szerdán havazott, hideg volt, s az időjósok szerint egyelőre még várat magára a tavasz. Dr. Bereczki Boldizsár, a marosvásárhelyi állatkert igazgatója készségesen válaszolt a Központ kérdéseire, beszámolva az állatkert bővítését célzó munkálatok előrehaladtáról.

 – Igazgató úr, a medvék álmosak, az árnyékuknak nyoma sincs, az idő meg igazán télies. Beigazolódhat a medvékkel kapcsolatos néphit?

– Ez már a harmadik éve, hogy február 2-án kíváncsian várjuk ki a medvéket a ketrecükből. Az igazság az, hogy kényszerítve is voltak, hogy kijöjjenek a szabadba, de ezután erre nem fog sor kerülni, így senki nem mondhatja, hogy nem engedjük hibernálni őket. A téli álmot alvó állatok, mint a medve vagy a mormota szintén teljes hibernációba eshet, mely során hatékonyan képesek átaludni egy hosszú időszakot, vagy torporba, egyfajta periodikus alvásba, melyből többször is felébrednek a tél folyamán. Mindegyik egy hipermetabolikus állapothoz tartozik, amikor lecsökkentik anyagcseréjüket, azaz energiafogyasztásukat
és -szükségletüket, az állat testhőmérséklete 4–5 C fokkal csökken, szívverése pedig a normális percenkénti 40–50 szívverésről 8–10-re csökken. A medvék a téli álom idején nem táplálkoznak, nem isznak, nem vizelnek, nem ürítenek, és a felhalmozott zsírkészletekből élnek. A téli pihenés október–december között kezdődik, és általában március–május között ér véget, a tél keménységétől függően.

– Mint köztudott, 2010 júliusában hozzáfogtak az utóbbi két évtized legnagyobb beruházása kivitelezéséhez a marosvásárhelyi állatkertben. Mikor valósul meg mindez?

– Jelenleg a munkálatok jó ütemben haladnak, tulajdonképpen egy három éves folyamat, ami elméletileg 2011 végére, 2012 tavaszára lesz kivitelezve.

– Mióta volt meg ez az ötlet?

– Már 2005 óta terveztük a bővítést, ami 2007-ben Románia uniós előcsatlakozási tárgyalásain vált nyilvánvalóvá, hiszen az új normák kötelezővé tették, hogy az állatkertekben a fogva tartott vadak biológiai szükségletének megfelelő kifutókat kell építeni. Ezeket a munkálatokat állami támogatás nélkül nem lehetett volna elvégezni, hiszen mindegyik állatkert valamilyen közigazgatási egységhez tartozik. Ezért a környezetvédelmi minisztérium vállalta, hogy az országban 14 állatkertet támogat abban, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A csatlakozás után az Unió meghirdetett egy pályázatot a honos állatfajok megmentésére. Ezt célozta meg sikerrel a marosvásárhelyi állatkert, mivel az országban egyedül itt közelítették meg az előírt szabványokat, ugyanakkor területet is felajánlhattak a terv kivitelezésére. Az sem elhanyagolható, hogy már volt egy terv, amelyet csak részben kellett átalakítani, kibővíteni.
Mindennek köszönhetően sikerült 4,5 millió eurós támogatást nyerni. Ennek a 75%-át az Unió, 25%-át pedig az önkormányzat finanszírozza. A pályázat kivitelezését a környezetvédelmi minisztérium felügyeli.

– Az említett pénzösszegből mit lehet felépíteni, modernizálni és kivitelezni?

– Magába foglal egy 2,5 hektár területre kiterjedő elefánt- és zsiráfházat saját kifutóval együtt, egy 5 hektáros medve- és 10 hektáros szarvas- és őzmenhelyet, ugyanakkor egy vízimadár oázist, mely pavilonja részben befedi a tavat, amit teljesen átalakítanak és nem utolsó sorban egy 250 méter hosszú, öt modulból álló, kis ragadozók számára készült épületet, mely külön sétáló területet is magába foglal a turisták számára. Az építkezést versenytárgyalás alapján az Izorep és az Alfaconstruct cég nyerte meg, alvállalkozók is segítenek a munkálatokban. A terveket Adrian Turcu műépítész készítette. Az épületek is különleges látványt nyújtanak majd. A kisragadozóké kígyóhoz hasonlít, míg a vízimadarak egy óriási pelikán „gyomrában” lesznek, amelynek a szárnya ráborul a tóra, s az elefántház is különleges arculattal illeszkedik a környezetbe. Ezzel párhuzamosan már hozzáfogtak a 20 hektáros terület bekerítéséhez. Egyik oldalon a medvék kifutóját nyitják meg, míg a másik felén a szarvasok területét növelik meg. Mintegy 2,5 km-nyi különleges tornádóhálóból építik fel a kerítést, amelyeken villanypásztor is vigyáz arra, hogy a vadak ne szabaduljanak ki. A medverezervátum területén három betonbunkert, azaz mesterséges barlangot is építettek. Erre a területre természetesen csak védett kocsival tudunk bemenni, létezik, birtokunkban van altatófegyver, és bármilyen közbelépés kell, akkor ezt – akárcsak egy szafari parkban – meg tudjuk oldani.

– Milyen állatokat fognak betelepíteni az újonnan kiépített területekre?

– A vadgazdálkodási előírásoknak megfelelően, az erdőben talált árva medvebocsokat vagy szarvasokat, illetve őzeket telepítenek majd a kialakított területekre. Néhány év után a medvéket a zernyesti és a balánbányai rezervátumba helyezik majd át, ha nem lesz igény rájuk más állatkertekben. A szarvasokat is különböző vadgazdálkodási területre helyezik át. A marosvásárhelyi állatkertet látogatók pedig a két nagy kifutó között kialakított sétányon tekinthetik majd meg a félig szabadon levő állatokat. Ezenkívül lesz még egy kisebb mesterséges vízesés is, ami előtt padokkal, asztalokkal ellátott pihenőhelyet alakítanak ki.

– Így alkalom adódik a népes látogatóknak, hogy szabadabban, de ugyanakkor biztonságban érezzék magukat a vadonban élő állatok között?

– Felejthetetlen marad számomra is az a nyári tábor, amit a marosvásárhelyi Művészeti Iskola vezetősége szervezett állatkertünkbe, ahol a gyerekek csoportokba verődve rajzoltak le különböző állatokat, és érdekességként jegyeztem meg, hogy senki nem rajzolta le őket zárva, ketrec mögött. A minimális biológiai kiírásoknak megfelelően a kellő komfortot, teret kialakítjuk az állatoknak úgy, hogy a látogatók is maximális biztonságban legyenek és jól érezzék magukat egy látogatás után a felújított marosvásárhelyi állatkertben.

– A ’60-as évek elejétől működő állatkert jelenlegi kínálata évente körülbelül százezer látogatót vonz. Többek között a szám növelése érdekében is vágtak bele a nagyszabású vállalkozásba?

– Igen, ez is fontos cél volt számunkra, viszont mint említettem, régebbi tervünk volt az állatkert bővítése, új ruhába öltöztetése. Reméljük, jóval megnövekedhet a látogatók száma, már csak ha arra gondolok, hogy itt Marosvásárhelyen lesz országviszonylatban első alkalommal zsiráf, és a bukaresti állatkert után a vásárhelyi lesz a második, ahol elefánttal találkozhatnak a kí­­ván­­csiskodók…


Share Button
Ennyien olvasták: 105

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.