Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Jórészt felhős
Csütörtök
Jórészt felhős
Borús
Holnap
Borús
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Maszkabál az Atriumnál. Varázslók és királylányok a délutáni foglalkoztatón

Központ március 3, 2011 Egyéb
Maszkabál az Atriumnál. Varázslók és királylányok a délutáni foglalkoztatón
Balogh Erzsébet
Kivételes és bensőséges örömünnepre kaptam meghívást az Alpha Transilvană Alapítványtól, amikor felkértek, zsűrizzek az Atrium délutáni foglalkoztató programjának álarcos bálján. A különleges varázst az önfeledt boldogság és lelkesedés adta, melynek egyre ritkábban lehetünk részesei. Míg sokszor szánalommal és sajnálkozással beszélünk a fogyatékkal élőkről, a pár órára tündérré, bohóccá változó atriumosok bebizonyították, az őszinte öröm nekik is ugyanúgy (vagy még inkább) osztályrészük.
Nagy volt a sürgés-forgás múlt szerda délután az Alpha Transilvană háza táján, farsangi álarcos bálra készültek a sérült személyek információs, tanácsadó és munkahely-közvetítő központjában, ahol húsznál is több fiatal mutatta be farsangi énjét, majd táncolt és énekelt az élőzene szólamaira.
Királylány és tigris együtt táncolt
A mulatság egyből a tetőfokára hágott, amikor a fiatalok a péntek délutáni táncórákon elsajátított tudásukat mutatták be a szülőkből és az alapítvány munkatársaiból, önkénteseiből álló közönségnek. Volt, akit a ritmus vezényelt, és igazi táncoshoz illő mozdulatokkal ajándékozott meg, és olyan is, akit a dal sorai is magával ragadtak, és lelkes éneklésbe kezdett. A táncbemutató után nem maradt el a vastaps, melyet a fiatalok ragyogó mosollyal háláltak meg.
Az igazi móka ez után következett, mesefigurák és alakoskodók lepték el a bálteremmé varázsolt helyiséget: kis herceg és cowboy, tigris és arab úrilány, doktor, apáca, de még a Simpson család tagjai is a szemünk előtt elevenedtek meg. Míg egyesek a nyilvánosság minden percét kihasználva tetszelegtek a zsűri előtt, volt aki szégyenlősen, alig pár perc erejéig állta az ötletes maskuráját pásztázó tekinteteket, de a baráti biztatás feloldotta a gátlásokat. És bár minden egyes zsűritag ezt állítja, én is megerősíthetem, ezúttal sem állították könnyű döntés elé a bíráló bizottságot. Noha volt olyan jelmez, ami egyből megragadta a zsűri minden tagját, hosszú percek mérlegelése után tudta csak kiosztani a legjobb, a legeredetibb, a legszebb és a legötletesebb jelmezért járó díjat. A saját lelkiismeretem nyugtatására pedig: szerencsére a fiatalok ugyanolyan örömmel fogadták a minden résztvevőnek kijáró oklevelet, és jöhetett az igazi, élőzenés mulatság.
„A farsangi bált, ahogyan a minden hónap soron következő buliját, a fiatalokkal közösen szerveztük. Miután megbeszéltük, hogy ki milyen jelmezbe szeretne bújni, ismerősöktől, barátoktól, az alapítványtól próbáltuk beszerezni a szükséges kellékeket. De a legapróbb munkálatokig minden egyes részletet együtt dolgoztunk ki, például a teremdíszítés is a közös munka gyümölcse. Ezek az alkalmak számunkra is ünnepet jelentenek, a mindennapos délutáni csoportfoglalkozások – kézműves tevékenységek, tánc, angol- és informatikaóra – mellett ezek különleges pillanatok” – tudtuk meg a szervezés részleteit Gyárfási Erzsébettől, az Atrium program szociális munkásától.
A fogyatékkal élők munkába állását segíti
Az álarcosbál résztvevői azon fiatalok voltak, akik az Alpha Transilvană Alapítvány Atrium programjának délutáni foglalkoztatóin vesznek részt. Kapva az alkalmon, Banga Erzsébettel, a projekt koordinátorával beszélgettünk a program sikeréről, a nehézségekről. Az Atrium fő tevékenységi köre a munkahelykeresés és integráció, valamint a betanítás. A 18. életévüket betöltő fogyatékkal élő fiatalokat segítik a munkakeresésben és egy adott munkakörbe való beilleszkedésbe a szabadpiacon vagy védett műhelyekben. A minél biztosabb siker érdekében a jelentkezőket képességük szerint különböző csoportokban készítik fel a munkába állásra. Az egyik csoport a nappali fejlesztő, ide azok kerülnek, akik a legtöbb segítségre szorulnak, többféle tevékenységet kell velük folytatni, több szakember együttes munkájával gyógypedagógiai és munkaköri fejlesztésben vesznek részt. Egy nappali csoportban egyszerre 9–10 fiatalt tudnak fogadni.
Azon személyeknek, akiknek nincs szükségük a mindennapos tevékenységekre, hetente szerveznek programokat, úgynevezett munkahelyi felkészítőt, ahol különféle szakmákat sajátítanak el, fejlesztik a kommunikációjukat, többféle ismeret megtanulásában, fejlesztésében segítik őket, hogy majd az alkalmazóval szemben is megállják a helyüket. Emellett kéthetente szerveznek állásbörzét, ahol bemutatják a meglévő munkahelyeket, amelyekből mindenki saját maga válogathat. „Amikor jelentkeznek a programunkba, átmennek egy felmérési perióduson, ahol pszichológiai képességfelméréseket végzünk, és ennek alapján állítunk ki egy szakmai profilt. Akkor ajánljuk egyik vagy másik munkahelyet egy személynek, ha a szakmai profilja megfelel a követelményeknek. Ezáltal a megfelelő embernek a megfelelő munkát ajánljuk, és kevesebb sikertelenség elé állítjuk a fiatalokat. És ez nagyon fontos, mert amíg más fiatal jobban el tudja fogadni ezeket a sikertelenségeket és visszautasításokat, náluk ez nehezebb, és hosszabb távú következményekkel is járhat, például elutasítja és nem akar többet munkahelyről hallani, csak egy nappali központban képzeli el az életét” – részletezte a gyógypedagógiai munka lényegét Banga Erzsébet.
A minél jobb integráció érdekében az Atrium egy közbeékelődő programot is kínál a résztvevőknek, munkahelyi gyakorlat által méri fel az egyes személyek képességeit és igényeit. Azoknak a fiataloknak, akiknek munkahelyet keresnek, partneri szerződés alapján egy-egy cégvezető megengedi, hogy egy, másfél órát gyakorolhassanak egy adott tevékenységet.
A társadalmi felelősségvállalás kölcsönös előnyökkel jár
A cégek bevonásának törvényes alapja van, a 448-as törvény értelmében minden olyan cég, ahol ötvennél több alkalmazottat foglalkoztatnak, köteles egy sérült személyt felvenni, vagy az állam által megítélt összegből szolgáltatást vásárolni egy védett műhelyből, ezek olyan helyek, ahol az alkalmazottak minimum harminc százalékát sérült személyek alkotják. „Ez viszont egy nagyon kényes téma, mivel vannak olyan cégek, amelyek tényleg nyitottak erre, de vannak olyanok is, amelyek inkább kifizetik a fél minimálbért kitevő büntetést az államnak, és nem veszik igénybe ezt a lehetőséget. Külföldön ez teljesen természetes tényező, úgy nevezik, hogy társadalmi felelősségvállalás. Nálunk is vannak olyan cégek, amelyeknek ez szerepel a menedzsmentpolitikájában, tehát nem egy idegen dologról van szó, de itt még igen gyerekcipőben jár. Nagyon sok információs munkát kell végeznünk ahhoz, hogy a cégvezetők is belássák mindennek az előnyét” – mondja a projektvezető szakember.
Évente körülbelül 15–20 személynek találnak munkát, tudtuk meg, ami a kérésekhez képest nagyon kevés. Figyelembe véve azonban az erre a munkára fordított humánerőforrást, szép eredményként értékelhetjük.
A fiatalok cégtől függően többféle munkát végeznek, vannak vállalatok, amelyek összeszereléssel foglalkoznak, itt kis részecskéket kell összeállítani, mely kézügyességet igénylő, normatív munka. Azok, akiknek munkát találnak, továbbra sem esnek ki a programból, mert a gyógypedagógus folyamatosan konzultál a munkáltatóval, a csoportvezetővel vagy a mérnökkel, és figyelemmel követi a fiatalok munkahelyi fejlődését is.
A cégek, amelyek elfogadják a sérült személyeket és munkát kínálnak nekik, pozitív tapasztalatokról számolnak be a szakembereknek, közvetlen kapcsolat alakult ki a cégvezetők és az Atrium munkatársai között, akik segítenek a munkáltató gondjait is megoldani. „Sokszor nem csak a sérültek gondjaival jönnek hozzánk, hanem más alkalmazottakkal kapcsolatos problémákkal is. Ha egy menedzser ezzel is fordulhat hozzánk, akkor mondhatjuk, hogy hasznos munkát végzünk. És ha mindezt a fiatalok szemszögéből nézzük, csak pozitívumokról lehet beszélni, mert a nappali foglalkoztatók hosszú távon nem oldják meg a sérült személyek gondjait, és nem nyújtanak megnyugvást a hozzátartozók számára. Szükség van egy munkahelyi integrációs programra, ami valamilyen formában önállósulást ad a fiataloknak” – összegezte a program kétirányú hasznát a gyógypedagógus.

Maszkabál az Atriumnál

Atrium

Kivételes és bensőséges örömünnepre kaptam meghívást az Alpha Transilvană Alapítványtól, amikor felkértek, zsűrizzek az Atrium délutáni foglalkoztató programjának álarcos bálján. A különleges varázst az önfeledt boldogság és lelkesedés adta, melynek egyre ritkábban lehetünk részesei. Míg sokszor szánalommal és sajnálkozással beszélünk a fogyatékkal élőkről, a pár órára tündérré, bohóccá változó atriumosok bebizonyították, az őszinte öröm nekik is ugyanúgy (vagy még inkább) osztályrészük.

Nagy volt a sürgés-forgás múlt szerda délután az Alpha Transilvană háza táján, farsangi álarcos bálra készültek a sérült személyek információs, tanácsadó és munkahely-közvetítő központjában, ahol húsznál is több fiatal mutatta be farsangi énjét, majd táncolt és énekelt az élőzene szólamaira.

Királylány és tigris együtt táncolt 

A mulatság egyből a tetőfokára hágott, amikor a fiatalok a péntek délutáni táncórákon elsajátított tudásukat mutatták be a szülőkből és az alapítvány munkatársaiból, önkénteseiből álló közönségnek. Volt, akit a ritmus vezényelt, és igazi táncoshoz illő mozdulatokkal ajándékozott meg, és olyan is, akit a dal sorai is magával ragadtak, és lelkes éneklésbe kezdett. A táncbemutató után nem maradt el a vastaps, melyet a fiatalok ragyogó mosollyal háláltak meg. Az igazi móka ez után következett, mesefigurák és alakoskodók lepték el a bálteremmé varázsolt helyiséget: kis herceg és cowboy, tigris és arab úrilány, doktor, apáca, de még a Simpson család tagjai is a szemünk előtt elevenedtek meg. Míg egyesek a nyilvánosság minden percét kihasználva tetszelegtek a zsűri előtt, volt aki szégyenlősen, alig pár perc erejéig állta az ötletes maskuráját pásztázó tekinteteket, de a baráti biztatás feloldotta a gátlásokat. És bár minden egyes zsűritag ezt állítja, én is megerősíthetem, ezúttal sem állították könnyű döntés elé a bíráló bizottságot. Noha volt olyan jelmez, ami egyből megragadta a zsűri minden tagját, hosszú percek mérlegelése után tudta csak kiosztani a legjobb, a legeredetibb, a legszebb és a legötletesebb jelmezért járó díjat. A saját lelkiismeretem nyugtatására pedig: szerencsére a fiatalok ugyanolyan örömmel fogadták a minden résztvevőnek kijáró oklevelet, és jöhetett az igazi, élőzenés mulatság.„A farsangi bált, ahogyan a minden hónap soron következő buliját, a fiatalokkal közösen szerveztük. Miután megbeszéltük, hogy ki milyen jelmezbe szeretne bújni, ismerősöktől, barátoktól, az alapítványtól próbáltuk beszerezni a szükséges kellékeket. De a legapróbb munkálatokig minden egyes részletet együtt dolgoztunk ki, például a teremdíszítés is a közös munka gyümölcse. Ezek az alkalmak számunkra is ünnepet jelentenek, a mindennapos délutáni csoportfoglalkozások – kézműves tevékenységek, tánc, angol- és informatikaóra – mellett ezek különleges pillanatok” – tudtuk meg a szervezés részleteit Gyárfási Erzsébettől, az Atrium program szociális munkásától.

A fogyatékkal élők munkába állását segíti

Az álarcosbál résztvevői azon fiatalok voltak, akik az Alpha Transilvană Alapítvány Atrium programjának délutáni foglalkoztatóin vesznek részt. Kapva az alkalmon, Banga Erzsébettel, a projekt koordinátorával beszélgettünk a program sikeréről, a nehézségekről. Az Atrium fő tevékenységi köre a munkahelykeresés és integráció, valamint a betanítás. A 18. életévüket betöltő fogyatékkal élő fiatalokat segítik a munkakeresésben és egy adott munkakörbe való beilleszkedésbe a szabadpiacon vagy védett műhelyekben. A minél biztosabb siker érdekében a jelentkezőket képességük szerint különböző csoportokban készítik fel a munkába állásra. Az egyik csoport a nappali fejlesztő, ide azok kerülnek, akik a legtöbb segítségre szorulnak, többféle tevékenységet kell velük folytatni, több szakember együttes munkájával gyógypedagógiai és munkaköri fejlesztésben vesznek részt. Egy nappali csoportban egyszerre 9–10 fiatalt tudnak fogadni. Azon személyeknek, akiknek nincs szükségük a mindennapos tevékenységekre, hetente szerveznek programokat, úgynevezett munkahelyi felkészítőt, ahol különféle szakmákat sajátítanak el, fejlesztik a kommunikációjukat, többféle ismeret megtanulásában, fejlesztésében segítik őket, hogy majd az alkalmazóval szemben is megállják a helyüket. Emellett kéthetente szerveznek állásbörzét, ahol bemutatják a meglévő munkahelyeket, amelyekből mindenki saját maga válogathat. „Amikor jelentkeznek a programunkba, átmennek egy felmérési perióduson, ahol pszichológiai képességfelméréseket végzünk, és ennek alapján állítunk ki egy szakmai profilt. Akkor ajánljuk egyik vagy másik munkahelyet egy személynek, ha a szakmai profilja megfelel a követelményeknek. Ezáltal a megfelelő embernek a megfelelő munkát ajánljuk, és kevesebb sikertelenség elé állítjuk a fiatalokat. És ez nagyon fontos, mert amíg más fiatal jobban el tudja fogadni ezeket a sikertelenségeket és visszautasításokat, náluk ez nehezebb, és hosszabb távú következményekkel is járhat, például elutasítja és nem akar többet munkahelyről hallani, csak egy nappali központban képzeli el az életét” – részletezte a gyógypedagógiai munka lényegét Banga Erzsébet.A minél jobb integráció érdekében az Atrium egy közbeékelődő programot is kínál a résztvevőknek, munkahelyi gyakorlat által méri fel az egyes személyek képességeit és igényeit. Azoknak a fiataloknak, akiknek munkahelyet keresnek, partneri szerződés alapján egy-egy cégvezető megengedi, hogy egy, másfél órát gyakorolhassanak egy adott tevékenységet.A társadalmi felelősségvállalás kölcsönös előnyökkel jár
A cégek bevonásának törvényes alapja van, a 448-as törvény értelmében minden olyan cég, ahol ötvennél több alkalmazottat foglalkoztatnak, köteles egy sérült személyt felvenni, vagy az állam által megítélt összegből szolgáltatást vásárolni egy védett műhelyből, ezek olyan helyek, ahol az alkalmazottak minimum harminc százalékát sérült személyek alkotják. „Ez viszont egy nagyon kényes téma, mivel vannak olyan cégek, amelyek tényleg nyitottak erre, de vannak olyanok is, amelyek inkább kifizetik a fél minimálbért kitevő büntetést az államnak, és nem veszik igénybe ezt a lehetőséget. Külföldön ez teljesen természetes tényező, úgy nevezik, hogy társadalmi felelősségvállalás. Nálunk is vannak olyan cégek, amelyeknek ez szerepel a menedzsmentpolitikájában, tehát nem egy idegen dologról van szó, de itt még igen gyerekcipőben jár. Nagyon sok információs munkát kell végeznünk ahhoz, hogy a cégvezetők is belássák mindennek az előnyét” – mondja a projektvezető szakember. Évente körülbelül 15–20 személynek találnak munkát, tudtuk meg, ami a kérésekhez képest nagyon kevés. Figyelembe véve azonban az erre a munkára fordított humánerőforrást, szép eredményként értékelhetjük.A fiatalok cégtől függően többféle munkát végeznek, vannak vállalatok, amelyek összeszereléssel foglalkoznak, itt kis részecskéket kell összeállítani, mely kézügyességet igénylő, normatív munka. Azok, akiknek munkát találnak, továbbra sem esnek ki a programból, mert a gyógypedagógus folyamatosan konzultál a munkáltatóval, a csoportvezetővel vagy a mérnökkel, és figyelemmel követi a fiatalok munkahelyi fejlődését is.A cégek, amelyek elfogadják a sérült személyeket és munkát kínálnak nekik, pozitív tapasztalatokról számolnak be a szakembereknek, közvetlen kapcsolat alakult ki a cégvezetők és az Atrium munkatársai között, akik segítenek a munkáltató gondjait is megoldani. „Sokszor nem csak a sérültek gondjaival jönnek hozzánk, hanem más alkalmazottakkal kapcsolatos problémákkal is. Ha egy menedzser ezzel is fordulhat hozzánk, akkor mondhatjuk, hogy hasznos munkát végzünk. És ha mindezt a fiatalok szemszögéből nézzük, csak pozitívumokról lehet beszélni, mert a nappali foglalkoztatók hosszú távon nem oldják meg a sérült személyek gondjait, és nem nyújtanak megnyugvást a hozzátartozók számára. Szükség van egy munkahelyi integrációs programra, ami valamilyen formában önállósulást ad a fiataloknak” – összegezte a program kétirányú hasznát a gyógypedagógus.

Share Button
Ennyien olvasták: 150

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.