Tusványos:
Merre tovább MOGYE?
Bár a meghívottak közül sem Clara Brânzaniuc rektorhelyettes, sem Nagy Örs rektorhelyettes, sem Szabó Béla dékánhelyettes, sem Vass Levente miniszteri tanácsos nem jelent meg az előadáson, tartalmas vitának lehettek tanúi azon érdeklődők, akik a MOGYE jelenlegi helyzetére és a felmerülő problémák megoldási lehetőségeire voltak kíváncsiak.
Amint az várható volt, az idei felvételi sem zajlott zökkenőmentesen, botrányok nélkül, ugyanis, egy néhány éves törvénytervezetre hivatkozva, megszüntették a magyar tagozaton a fizetéses helyeket, így ősszel mindössze 134 magyar, ám 214 román kezdi az első évet az Általános Orvosi Karon. „A kilences média már nem volt elégséges idén a bejutáshoz. A felvételi utózöngéje még zajlik, talán emiatt nem jöttek el a meghívottak Tusványosra” – mondta Brassai Attila, a MOGYE gyógyszertan tanszékének professzora, aki a beszélgetés moderálására vállalkozott.
Brassai felvezetőként beszámolt az utóbbi hónapok eseményeiről, amelyek értelmében, a február 8-án elfogadott tanügyi törvény a MOGYE-t a multikulturális egyetemek közé sorolta, lehetőséget adva a magyar vonal és fakultás létrehozására. „Ezt követően az egyetem vezetői tárgyalásokba kezdtek, az egyetemi Chartát pedig az új törvénnyel szerették volna összhangba hozni. Bár úgy látszott, hogy értelmes kompromisszumok születhetnek, a román vonal vezetői elutasították annak esélyét, hogy megalakuljon az önálló magyar tagozat és főtanszék” – magyarázta a moderátor. Ami a helyek számának csökkentését illeti, Brassai elmondta, értesülései szerint vannak ígéretek arra vonatkozóan, hogy amennyiben a fogorvosi és gyógyszerészeti karokon nem telnek be a fizetéses helyek, azokat átirányítják az általános orvosi magyar karára.
A résztvevők köreiben elsősorban jövendőbeli és jelenlegi orvostanhallgatók foglaltak helyet, de neves hazai és külföldi professzorok, a MOGYE oktatói is szót kértek, kifejezvén álláspontjukat a kialakult helyzettel kapcsolatosan.
Szakembereket Székelyföldnek
Prof. dr. Benedek Imre hangsúlyozta, Európában szokatlannak tűnik, hogy esetleg magyar egyetemet alapítanának Romániában: „Nem tudunk úgy élni Romániában, hogy ne tanuljunk meg románul. Én személy szerint nem akarok annak az egyetemnek a professzora lenni, amely Magyarországnak, Németországnak képezi a szakembereket. Én azt szeretném, hogy Maros megyében, a Székelyföldön, vagy akár román területeken is ott legyenek neveltjeink” – taglalta a professzor. Véleménye szerint minden áron szükséges a gyakorlati képzés magyar és román nyelvű oktatása, hiszen a betegeket az anyanyelvükön kell és illik megszólítani.
– Létrehozhatunk magyar orvosi képzést a Sapientia egyetem keretén belül, a magyar állam pénzén, de nem ez a megoldás. Az egyik legfontosabb rövid távú stratégiánk az kell legyen, hogy megalakítsuk a két különálló vonalat, viszont az is szükségszerű, hogy a gyakorlati oktatásban a román ajkú oktatók is részt vegyenek.
Politikai és jogi baklövésnek
nevezte dr. Kincses Előd azt a pillanatot, amikor a MOGYE vezetősége leült tárgyalni a román felekkel arról, hogy mily módon kellene alkalmazni az új tanügyi törvényt, megerősítve ezáltal a román partnereket afelől, hogy nem feltétlenül a törvény betartása, hanem az egyezkedés is elvezethet a megoldáshoz. „Jelen pillanatban azt tudom javasolni, hogy az egyetem Chartáját a közigazgatási bíróságon meg kell támadni. Első lépésben fel kell szólítani az egyetem szenátusát, hogy módosítsa a Chartát a törvénynek megfelelően. Abban az esetben, ha ezt nem teszi meg, bírósági útra kell terelni az ügyet” – nyilatkozta Kincses.
Tüntetések a nagykövetségek előtt
A vitán jelen volt Ádám Valérián, a RMOGYKE ügyvezető igazgatója is, aki az augusztus 11-re tervezett tüntetések részleteiről számolt be. Elmondása szerint amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, 12 európai uniós fővárosban a román nagykövetségek előtt tüntetnek majd a magyarok, megpróbálva valamit tenni annak érdekében, hogy a román állam diszkriminatív bánásmódja a nemzetközi sajtó figyelmébe kerüljön.
