Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Derült
Ma
Derült
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Mindenük a hatalom

Központ május 19, 2011 Egyéb

Mindenük a hatalom   

Közhelynek számít: a politika a hatalom megragadásának, illetve megtartásának a művészete. A parlamenti ellenzék a rendelkezésére álló összes demokratikus eszköz felhasználásával küzd a kormányoldal ellen, míg az a maga során, helyzeti előnyéből fakadóan, a kormányzati cselekvéssorozat hatékonysága, eredményessége által tehet a legtöbbet azért, hogy hatalmon maradhasson. A viccet parafrazálva, kormányoldal és ellenzék egyet akar: a hatalmat.

 

Kormányzó, illetve kormánykoalíciót alkotó pártok esetében ritkán fordul elő, hogy tisztújító kongresszusaik alkalmával vezetőt, vezető garnitúrát cseréljenek. Hacsak a kormányzás nem bizonyult annyira sikertelennek, hogy kényszerből, a „menteni, ami menthető” elv alapján, azaz végső elkeseredésükben nem fordulnak ehhez a megoldáshoz.

Ami a legtöbb esetben nem több mint az imidzs fényesítésére tett hiteltelen kísérlet. Viszont annak bizonyítéka, hogy az érintett alakulatban még van annyi tisztánlátás, még nem szakadt el annyira a valóságtól, még nem vakította el annyira önmaga nagyszerűségének hamis tudata, hogy beismerje: kormányzása elhibázott. Rendszerint nem ez történik, hanem az, amit az utóbbi évek magyarországi szociálliberális kormányzata, illetve a jelenlegi romániai kormányzás alatt tapasztaltunk, tapasztalunk: az érintettek megpróbálnak a végsőkig kitartani, hatalmon maradni. Ama meggondolás szerint cselekedve, hogy „aki időt nyer, az életet nyer”. Mert számukra a hatalom jelenti az „életet”, pontosabban a hatalommal járó előjogok, az abból származó előnyök. Mert az nyilvánvaló, hogy gazdasági válságban az állam az egyetlen komoly megrendelő, a vele való „üzleti” kapcsolatokból igen jelentős jövedelmekre tehetnek szert a „kiválasztottak”. A rendszerváltás utáni két évtizedben felhalmozott arcátlanul nagy vagyonok eredetét is elsősorban itt kell keresnünk.

Tehát a dolgok jelenlegi állása szerint a kormánykoalíciót alkotó pártok úgy gondolják, mindegy mekkora a szemétdomb, csak ők legyenek rajta a kakasok.
Az előbb vázolt logika szerint járt el februári tisztújító kongresszusán az RMDSZ is, amikor úgy választott – a régi által kijelölt – új elnököt, hogy a Markó által meghatározott politikai irányvonal ne változzék. S maradt a kormányban, még annak a kockázatával is, hogy a népszerűtlen megszorító intézkedésekben „társtettesi” szerepet vállalva elveszítheti maradék szavazótáborát is.
Hasonlóan történtek a dolgok a fő kormánypárt, a PDL szombati tisztújításakor is. A Băsescu által kézivezérelt pártban minden az előre megírt forgatókönyv szerint zajlott, az államfő által preferált korábbi elnököt, a kormányfői szerepet is ellátó Emil Bocot simán újraválasztották.

Ezek után a megválaszolandó legfőbb kérdés: mikor kerül sor a kormányfőváltásra? Mert az említett, a román médiába is kiszivárgott, szivárogtatott forgatókönyv szerint ennek is meg kell történnie. Boc, a kormányfő megtette kötelességét, Boc mehet – legalábbis az államelnöki elképzelések szerint. 

 Így lesz-e majd, vagy sem – meglátjuk. Az viszont nyilvánvaló, hogy változásra, hacsak látszólagosra is, de szükség van. A CURS legutóbbi közvélemény-kutatásának adatai arról árulkodnak, hogy a kormányoldal pártjai bajban vannak, választások esetén a PDL a szavazatok 20 százalékát, az RMDSZ 5 százalékát kapná. Ezzel szemben az ellenzéki szocialista-liberális pártszövetség, az USL a voksok 55 százalékát gyűjtené be.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 57

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.