Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső
Holnap
Eső
Borús
Csütörtök
Borús

Mit ígér az új oktatási törvény?

Központ február 24, 2011 Egyéb

Mit ígér az új oktatási törvény?

 parosAz egyes kormányok oktatási szaktárcái óhatatlanul törekednek emlékezetesek maradni az oktatási törvény módosításával, ezúttal a törvényalkotók ismét nagyot gondoltak. Sarkalatos változást ígér az új tanügyi törvény, mellyel nem csupán a rendszer egyes pontjainak reformját, hanem teljes szemléletváltást, megújulást szorgalmaznak. Az RMDSZ sikereként elkönyvelt kisebbségi oktatásra vonatkozó reformok igencsak nagy sajtóvisszhangot kaptak, cikkünkben a február 9-étől érvényben levő oktatási törvény fontosabb reformintézkedéseit foglaljuk össze.
 

Az elfogadott törvény alapjaként azon elképzelés áll, hogy nyugat-európai mintára a diáknak átfogó tudást, holisztikus szemléletmódot közvetítsen. Hosszabb, tíz éves iskolai ciklust tesz kötelezővé, és az egyes oktatási intézmények finanszírozását is új módszer szerint oldja meg.

Iskolakötelezettség 16 éves korig

A törvény értelmében a következő tanévtől a gyerekek hatéves kortól iskolakötelezettek, a 2011–2012-es tanévtől úgynevezett előkészítő, avagy nulladik évvel kezdik az iskolát. Ezzel egyidőben a gimnáziumi évekhez csatolják, azaz kötelezővé válik a kilencedik osztály. Így azok a diákok, akik jövőben lépnek ötödik osztályba, csak 16 éves korukban hagyhatják el az iskola padjait, azaz tizedik osztálytól kell eldöntsék, folytatják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak.

Az érettségi mellett visszaállítják a felvételit

Az új érettségi rendszer kísérleti évfolyama azok lesznek, akik a 2011–2012-es iskolai évben kezdték az ötödik osztályt. Az érettségi vizsga különlegessége főként abból áll majd, hogy a hagyományos tantárgyak mellett a transzdiszciplináris tudást is felmérik. Így egy vizsga keretében együttesen kérhetik majd számon a fizika, biológia, kémia tudást mintegy integrált természettudományi ismeretként.
A líceumba való bejutás ugyanakkor nem csupán a gimnáziumi évek után megírt egységes teszt alapján dől el, harminc százalékot nyom a latba az újra bevezetni kívánt felvételi, melyet a líceumok maguk szerveznek meg és bonyolítanak majd le.

Tanulószám utáni finanszírozás
A tanügyi törvény új finanszírozási módszert vezet be, melyben az oktatási intézmények a tanárok bérére, a felszereléshez és a didaktikai eszközökhöz szükséges anyagiakat tanulók után kapják. Az iskolák közötti versenyben ugyanakkor nem csak a minél nagyobb létszám elérése lesz a cél, de a felmutatott eredmények is közvetlenül befolyásolják az intézmény számára megítélt pénzösszeg mértékét.
Továbbá szintén újdonságnak számít, hogy először jelenik meg törvénybe foglalva a felekezeti iskolák léte, melyek úgyszintén megkapják a tanulók után járó finanszírozást, akárcsak az állami intézmények.

Új Chartát kérnek az egyetemektől

A felsőoktatási intézmények esetében egyetlen tanár sem alkalmazható doktori titulus hiányában, ugyanígy a 65. életévüket betöltő, a nyugdíjkorhatárt meghaladó oktatók is csupán óraadó tanári minőségükben taníthatnak. Továbbá a vezetői tisztséget betöltő személyek nem lehetnek egyetlen politikai párt tagjai sem.
A törvény új, egységesen felépített Chartát, valamint a szabályzat által előírt metodológia kidolgozását követeli meg.

Pozitív diszkriminációban a nemzeti kisebbségek

Húsz év után sikerült törvénybe foglalni a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásának teljes körű biztosítását. Ennek értelmében magyar nyelven taníthatják Románia történelmét és földrajzát, valamint a román nyelvet idegen nyelvként sajátíthatják el a kisebbségi nyelven tanulók. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó rész leszögezi, hogy a kisebbségi anyanyelven tanuló osztályokban csak olyan tanárok taníthatnak, akik ismerik az adott nyelvet, ezen kötelezettség alól csak a romántanárok mentesülnek.
Amennyiben a gyerekeknek nincs lehetőségük lakhelyükön anyanyelvükön tanulni, úgy az államnak kell biztosítania az ingázás költségeit vagy a bentlakást és ellátást. A kisebbségi oktatást nyújtó intézményekben magasabb a diákok után járó fejkvóta.
A törvény több pontban is előrelépést jelent a kisebbségi oktatásban, az viszont, hogy ez gyakorlatba ültetve miként fog működni, főként a tanfelügyelőségekre bízott módszertan kidolgozásán áll vagy bukik.


Share Button
Ennyien olvasták: 104

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.