Központ
2019. október 19. szombat, Nándor

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚLIUS 31.

Központ július 31, 2019 Uncategorized

Az év 212. napja, hátra van még 153

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1849 – Segesvári csata

1944 – Antoine de Saint-Exupéry repülőgépével nyomtalanul eltűnik

1948 – Megnyitják az Úttörővasutat, a mai Gyermekvasút elődjét, ahol a vasutas szolgálatot gyermekek látják el

1987 – Mekkában a szaúdi biztonsági erők tüzet nyitnak a lázongó iráni zarándokokra. Megölnek 400 személyt, köztük 275 iránit

1991 – George Bush és Mihail Gorbacsov aláírásával létrejött a START I (STrategic Arms Reduction Treaty – Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény) az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között

2005 – Cseh László a 400 méteres vegyesúszásban világbajnok

SZÜLETÉSEK

1527 – I. Miksa magyar és cseh király, II. Miksa néven német-római császár

1909 – Halassy Olivér vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok.
Tanulmányait az újpesti 1. számú fiú polgári iskolában végezte (a mai Tanoda téri iskola épületében). Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsőről. Bal lábát amputálni kellett.1946-ban a mai napig tisztázatlan körülmények között, valószínűleg szovjet fegyveres katonák megölték.

1946. szeptember 10-én egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amivel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre egyszerűen lelőtték a sofőrrel együtt. A kocsit később a gumijai nélkül találták meg. A nagy felháborodást kiváltó rablógyilkosság kapcsán a korabeli sajtó nem említette, hogy az elkövetők szovjet katonák voltak. Halálának körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A rablógyilkosság elkövetői bárkik lehettek. A háború utáni zavaros időkben, mind a szovjet hadsereg dezertőreiből, mind magyar bűnözőkből számos ún. vetkőztető banda jött létre, akik többnyire a szovjet hadsereg ruháit hordták. Mindenesetre az esetnek egyetlen szemtanúja sem maradt élve. Az elkövetőkről szóló hírek feltételezések

1912 – Milton Friedman magyar származású amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat

1914 – Louis de Funès francia komikus, színész.
Pályája igencsak nehezen indult, egyre-másra bocsátották el állásából, míg végül bárzongorista lett. Kiváló zenei hallását később számos filmben kamatoztatta (például Az ügyefogyott, Főnök inkognitóban, Lányok pórázon).
Nagy mozirajongó volt, színészi karrierjét mégis a színpadon kezdte. Bár eleinte csak kis szerepeket kapott, hamar felfigyeltek rá.

Az 1950-es évek közepén kezdett ismertté válni a filmvásznon. Az ötlábú birkában oly nagy nevek mellett jelent meg, mint Fernandel vagy Françoise Arnoul. A Horgász a pácban leleményes vadorzójaként pedig joggal érdemelte ki a legjobb helyzetkomikusnak járó elismerést.
A nagy áttörést a Csendőr sorozat jelentette, melynek első darabját, a Saint Tropez-i csendőrt, 1964-ben forgatta Jean Girault-val. „A francia komédia új csillaga” – nyilatkozta róla a rádióban Fernandel. Alig telt el két hónap, újabb sikert könyvelhetett el magának a Fantomas Juve felügyelőjeként, túlragyogva a címszerepet alakító Jean Marais-t. Egyre növekvő siker közepette forgatta Gérard Oury-val Az ügyefogyottat. A film 1965 márciusában kerül a mozikba s a Time magazin a főszereplő Bourvil/De Funès kettős alakítását egyenesen a Stan és Pan pároshoz hasonlította. 1967-ben újabb filmet forgatnak Bourvillel. Ez a kis kiruccanás minden idők legnagyobb francia kasszasikere (17 millió néző), melyet csak James Cameron Titanic-ja tudott megdönteni 1998-ban

1921 – Bánki Zsuzsa magyar színművésznő

1935 – Antal Imre Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny II. helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja volt, majd az évtizedeken át futó, rendkívül népszerű Szeszélyes évszakok emblematikus műsorvezetője lett. Több filmszerepet is játszott – legjelentősebb alakítása Dániel Ede a Bors című sorozatban

1941 – Payer András, magyar énekes, zeneszerző.
Apja hivatását folytatva ő is gyógyszerész lett, de korán elkezdett foglalkozni a zenével. 1961-től a magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja volt szerzőként és előadóként egyaránt. Jóformán az egész magyar élvonal énekelte, illetve énekli dalait. Számtalan dalát vitte sikerre Németh Lehel, Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Koós János, Toldy Mária, Zalatnay Cini, Aradszky László, Magay Klementina, kezdeti korszakában Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Korda György, Katona Klári, Németh József, Mikes Éva, Komár László.
Hofi Géza első sikeres nagylemezének jelentős részét is ő írta. Az együttesek közül az 1960-as és 1970-es években az Omega, az Illés, a Bergendy-együttes, valamint a Magyar Rádió Big Bandje is műsorán tartotta a Payer-dalokat, akárcsak később a fiatalabb generáció együttesei (Cotton Club Singers, Republic)

1962 – Wesley Snipes amerikai színész

1964 – C. C. Catch német énekesnő.
Az 1980-as évek második felének egyik legnépszerűbb európai popénekesnője volt olyan slágereknek köszönhetően, mint az I Can Lose My Heart Tonight, a Heartbreak Hotel, a Heaven and Hell, a Soul Survivor vagy az Are You Man Enough? Az 1990-es évek elején eltűnt az élvonalból, egyrészt mert megromlott a kapcsolata egykori felfedezőjével, Dieter Bohlennel, másrészt az általa is képviselt diszkóhangzás addigra kiment a divatból. A Modern Talking és a ’80-as évek popzenéje iránt a ’90-es évek végén feltámadt nosztalgiahullám azonban C. C. Catchet is újra divatba hozta, ám sem régebbi slágereinek remixeivel, sem az újabb dalaival nem ért el a korábbiakhoz mérhető sikereket

HALÁLOZÁSOK

1556 – Loyolai Szent Ignác katolikus hittudós és misszionárius, a Jezsuita rend alapítója

1784 – Denis Diderot francia materialista filozófus és író, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója

1849 – Petőfi Sándor magyar költő (halálának feltételezett időpontja)

1886 – Liszt Ferenc magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár. Minden idők egyik legkiválóbb zongoraművésze, aki egyben a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), amivel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. Zenei átiratokkal is foglalkozott, és az olyan legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Művei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb.

1937 – Zala György zobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere

2015 – Sinkó László a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész öccse.

1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1966-ig a debreceni Csokonai Színház, majd 1982-ig a Nemzeti Színház tagja volt; ez évben alapító tagja a budapesti Katona József Színháznak, ahol tizenkét szezont töltött. 1994-től 1998-ig az Új Színház színésze, 1998–2003 között szabadúszó; 2003-tól haláláig a Nemzeti Színház örökös tagja volt.
Hosszú ideig Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja volt. Többször megszólaltatta Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent is. A Macskafogóban ő Grabowski hangja.
Két alkalommal rendezőként is bemutatkozott: Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001)

2015. július közepén feleségével 50. házassági évfordulójukat készültek megünnepelni. Az évforduló napján elesett, eltört a bordája és légmellet kapott. A Honvéd Kórházba került, ahol tíz nap után, július 31-én tüdőembóliában elhunyt

Share Button
Ennyien olvasták: 359

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.