Az év 161. napja, hátra van még 204
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1829 – Az első Oxford-Cambridge evezősverseny
1942 – németek katonák Lidice teljes férfi lakosságát elpusztítják, a nőket és a gyermekeket pedig deportálják
1943 – Biró László szabadalmaztatja a golyóstollat
SZÜLETÉSEK
1625 – Apáczai Csere János erdélyi magyar filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Felsőbb tanulmányait Kolozsvárott és Gyulafehérvárott, majd püspöki ösztöndíjjal 1648-tól öt éven át hollandiai egyetemeken folytatta (Franeker, Leiden, Utrecht). 1651 áprilisában a harderwijki egyetemen avatták teológiai doktorrá. 1653-as hazatérését követően először a gyulafehérvári kollégium osztálytanára lett, de következetesen képviselt, haladó pedagógiai eszméivel konzervatív feletteseit és II. Rákóczi György fejedelmet is magára haragította, így 1655 végén abba kellett hagynia a tanítást. Jóakaróinak köszönhetően 1656 nyarától a kolozsvári református iskola igazgatójaként folytathatta az oktatást. Iskolateremtő szellemisége 1657-től új anyaintézményében kibontakozhatott, törekvése támogatókra, tudása követőkre talált. Nevesebb tanítványai közé tartozott Bethlen Miklós és Pápai Páriz Ferenc. Egy korszerű erdélyi tudományegyetem megalapítására vonatkozó tervezetét 1658 végén nyújtotta be Barcsay Ákos fejedelemnek, de az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában az oktatásügy megjobbításának kérdése háttérbe szorult. Apáczai alig egy évvel később, harmincnégy esztendős korában, 1659 végén tüdőbajban meghalt. Holland felesége, Aletta van der Maet nem sokkal élte túl férjét, a frigyükből született két gyermek sem érte meg a felnőttkort
1880 – Kaffka Margit magyar író, költő
1922 – Judy Garland amerikai filmszínésznő és énekes.
Életének negyvenhét évéből negyvenötöt rivaldafényben töltött, drámai és musical szerepeivel, s énekesként is nemzetközi sztárrá vált.
Legismertebb szerepe Dorothy, az Óz, a csodák csodája című filmből.
Egy minnesotai baptista családban született Francis Avent Gumm és Anne Marion Milne gyermekeként. A család angol-ír-skót származású volt. Gyermekként először színpadi produkciókban a családjával lépett fel, mígnem még tizenévesként szerződtette a Metro-Goldwyn-Mayer. Itt több mint két tucat filmet forgatott, ebből kilencet a kedvenc gyermekkori partnerével, Mickey Rooney-val.
Míg karrierjét sikerek kísérték, Garland mindvégig magánéleti problémákkal küzdött. Ötször házasodott, egyszer kísérelt meg öngyilkosságot, de többször került szanatóriumba gyógyszerfüggőség miatt, amiket még az MGM-nél kellett elkezdenie szedni (pl: étvágycsökkentőt, mert hízásra hajlamos volt, altatókat, mert az étvágycsökkentőtől nem tudott aludni, és serkentőket, mert az altatóktól nem tudott időben felkelni). Halálát is nyugtató-túladagolás okozta.
Három gyermeket, Liza Minnellit, Lorna Luftot és Joey Luftot hagyott hátra.
1999-ben az Amerikai Filmintézet beválasztotta az utóbbi 100 év 100 legnagyobb filmszínésznője közé
1927 – Márkus László Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót
1942 – Ernyey Béla magyar színész.
Neve gyakran tévesen Ernyei Béla írásmóddal szerepel az interneten és a magyarországi médiában. Külföldön általában Bela Erny néven szerepel. A televízióban nemcsak színészi, hanem műsorvezetői feladatokra is felkérik. Mind Magyarországon, mind külföldön jelentek meg kis- és nagylemezei
1953 – Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész
1972 – Knézy Jenő műsorvezető, sportriporter, televíziós kommentátor, válogatott kosárlabdázó. Édesapja az ismert sportriporter Knézy Jenő. Ifj. Knézy a kerékpárversenyek kommentátora volt az Eurosporton, jelenleg az M4-nél dolgozik, ahol többek között a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseit kommentálta a helyszínről
HALÁLOZÁSOK
1190 – I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár
1836 – André-Marie Ampère francia fizikus, az elektromágnesség jelentős kutatója, az amper névadója
1914 – Lechner Ödön magyar műépítész
1926 – Antoni Gaudí katalán építész.
Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.
Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.
Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny már posztumusz, 1954 és 1985 között épült. Ma is emelkedő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méteres lesz. A mai építészek a spanyol polgárháború egyházellenes anarchista katalán partizánjai által összetört és a legkorszerűbb eljárásokkal rekonstruált, eredeti makettek és a felgyújtott laboratóriumában megmaradt tervfoszlányok alapján folytatják a zseniális művet, amit a művész halálának centenáriumára akarnak befejezni.
Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a 20. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudí mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”
Mottója: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.”
1967 – Spencer Tracy kétszeres Oscar-díjas színész, aki 1930 és 1967 között 74 filmben szerepelt.
Gyakran emlegetik az amerikai filmtörténet egyik legjobb színészeként. 1999-ben az Amerikai Filmintézet kilencedikként sorolta minden idők legnagyobb férfiszínészei közé. Őt és Laurence Olivier-t jelölték a legtöbbször (mindkettőjüket kilencszer) a legjobb férfi főszereplő Oscar-díjára
2004 – Ray Charles amerikai dzsessz-, blues- és popénekes.
Anyja Aretha Williams, napszámos, apja Bailey Robinson, vasúti munkás. Ray csecsemőkorában a család átköltözött a Florida államban található Greenville község nyugati szélén szegény sorban élő fekete Jellyroll közösségbe. Apjának három másik családja is volt, így anyja gyakorlatilag egyedül nevelte őt és testvérét.
Ray Charles már kisgyermekkorában érdeklődést mutatott a különböző gépek és mechanikai szerkezetek iránt, és előszeretettel figyelte, ahogy a szomszédja szereli a kocsikat és mezőgazdasági gépeket. Zenei érdeklődése akkor kezdődött, amikor meglátta Mr. Wiley Pittet boogie-woogie-t játszani egy álló húrozatú zongorán, a saját tulajdonú Red Wing nevű kávézójában. Pit örökbe szerette volna fogadni George-ot, Ray fiatalabb testvérét, de anyja – vallásos révén – inkább beadta mindkét fiát a New Shiloh baptista templomba.
Ray ötéves korában kezdte elveszíteni látását. Hétéves korára zöldhályog miatt teljesen megvakult. Vaksága mellett lelki vívódások is gyötörték az alig 10 éves fiút, aki még látása elvesztése előtt elveszített valamit, ami még annál is fontosabb volt: az öccsét (ez, hasonlóan vakságához, egész életében elkísérte). Beiratkozott a floridai St. Augustine-ban a vakok és siketek iskolájába. Itt sajátította el a muzsikálást a Braille-írás segítségével. Tízéves korában elveszítette apját, majd rá öt évre az anyját is.
1948-ban Seattle-ben lépett fel régi jó barátjával, Gossie McGee-vel. Első lemeze 1949-ben jelent meg a Swing Time Records jóvoltából. Az 1950-es években vált népszerűvé, miután a Swing Time-tól az Atlantic Recordshoz került. A kokainnal és heroinnal élő zenész zeneileg elismert sikere tökéletes ellentéte a zűrzavaros, néha kellemetlen és boldogtalan pillanatokban teli magánéletével. 1955. április 5-én privát szertartás keretében összeházasodott Della Beatrice Howarddal Dallasban.
Az 1960-as években szerepet vállalt a polgárjogi harcokban. 1977-ben Georgia állam bocsánatot kért tőle azért, hogy annak idején emiatt területéről kitiltotta. Georgia on my mind című száma ekkor lett az állam hivatalos dala. 2004-ben a Rolling Stone Magazine a 10. helyre rangsorolta a „Minden idők 100 legnagyobb művésze” toplistán, és 2008 novemberében pedig másodikként lett rangsorolva a „Minden idők 100 legnagyobb énekese” között. Sikere haláláig töretlen volt a slágerlistákon. Életében 12 Grammy-díjat kapott, majd halála után, 2005-ben még nyolcat
