Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső
Holnap
Eső
Borús
Csütörtök
Borús

Nemcsak hangszer, szimbólum is

Központ július 7, 2011 Egyéb

Nemcsak hangszer, szimbólum is

HangszerTudták, hogy a Kultúrpalota orgonájának hangszínkészletében megtalálható a vox celestis mellett az unda maris hangszín is? Hogy ezek mit is jelképeznek, kiderül az alábbi, Molnár Tünde orgonaművésszel folytatott beszélgetésből. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia orgonistája, a Művészeti Egyetem Zenepedagógia Karának dékánja 8. éve a Nyáresti Orgonahangversenyek előadóművésze. Idei koncertsorozata a múlt héten kezdődött a Bolyai-téri unitárius templomban.

– Mit kell tudni erről a rendezvényről?

 – A Nyáresti Orgonahangversenyeket a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Maros Megyei Tanács közösen szervezi, immár nyolcadik éve. Az idén 8 koncertre kerül sor (a városban nyolc koncertezhető sípos orgona létezik), és mindenik alkalommal más orgonán játszom. A sorozat koncepciója ezúttal a hangszerek hangszíneinek bemutatása. Voltak olyan évek, amikor minden hangverseny helyszíne a Kultúrpalota volt. Később ez változott, mert fontosnak véltük bemutatni a város orgonáit, melyek mindenike értékes műemlék-hangszer. Azt is meg kell említenem, hogy a nyári orgonahangversenyek nem újdonság a városban, Kozma Mátyás orgonaművész is tartott ilyen koncertesteket.

Az első koncertre múlt csütörtökön került sor a Bolyai-téri unitárius templomban, ezt az orgonát Szeidl Ferenc építette. A hangszer romantikus beállítású, de az évek során Szeidl Ferenc tanítványa, Mesnyi János változtatásokat eszközölt a hangszínkészletén: a vox celestist piccolo hangszínné alakította, így a hangzása kissé neobarokkos lett. (Ennek az a magyarázata, hogy a 20. század első felében az orgonisták rájöttek arra, hogy a világ legszebb hangzású orgonái a barokk orgonák, ezért a romantikus hangszínűeket idővel átalakították. Ma már ilyen átalakításokra nem kerülhet sor. A romantikus orgonák is műemlék-hangszerekként vannak nyilvántartva, mivel egy kor zenei ízlését és felfogását tükrözik.) Az idei első koncert másik érdekessége, hogy a koncert napján, június 30-án volt 71 éve annak, hogy a Bolyai-téri templomban az orgonát felszentelték.

 – Idillikusan hangzik: nyáresti orgonahangverseny…. Mennyire nyitottak ezekre a koncertekre a vásárhelyiek?

 – Tapasztalataim szerint a vásárhelyiek szeretik és várják ezeket az estéket. Az idei első koncertemen is sok ismerős arcot láttam. Olyanokat is, akiket személyesen nem ismerek, de évek óta eljárnak hangversenyeimre. És természetesen sok ismerős arc is volt.

 – Milyen kritériumok alapján válogatja össze a koncertek műsorát?

 – Fontosnak tartom, hogy ezek a koncertek időben ne legyenek hosszúak, háromnegyed, maximum egy órát tartanak, és a belépés mindenikre díjtalan. Figyelembe szoktam venni a közönség ízlését is, ezért gyakran játszom közismert műveket. Ilyenkor nem az a célom, hogy fitogtassam: milyen technikám van, milyen nehéz dallamokat tudok eljátszani, hanem kisebb lélegzetű, dallamos műveket választok, hogy a résztvevők jól érezzék magukat, felüdülhessenek. Voltak évek, amikor úgy gondoltam, egy hangverseny műsorának összeállítása olyan, mint egy szép nyári virágcsokor: tarka-barka. Akkor minden korból válogattam zeneműveket: korabarokktól a modern zenéig. Volt olyan év, amikor a stílus dominált, máskor a műfaj. Ez mindig változik.

Idén a hangszíneket emelem ki. Idei első koncertemen az unitárius templom orgonájának két hangszínét mutattam be, a bourdont, amely lágy, bársonyos, puha hangszín, és az utólag beépített piccolot, mely csilingelő, fényes hangzást ad az orgonának. És mert Liszt-év van, a hangversenyek

mindenikén Liszt-műveket is fogok játszani.

 – Orgonakészítő család leszármazottjaként determinálva volt útja az orgona felé?

 – Erre nem tudok válaszolni. Ez magától jött. Nagyapám orgonaépítő volt, Pécsett az Angster orgonagyárban tanult, Nagyváradon volt a műhelye.

Amikor a vakációkban nagytatáéknál nyaraltunk, és őt a feladat hívta, minket is magával vitt a templomokba, hogy segítsünk a sípokat portalanítani, a hangolásnál pedig a billentyűket kellett nyomogassuk a két fiútestvéremmel együtt, akik azóta orgonajavítók. Mindhárman folyton ott nyüzsögtünk nagytata körül, megismertük az orgona szerkezetét, és közben rendet, fegyelmet is tanultuk; órákon át segítettünk a hangolásban, portalanításban stb. Sosem gondoltam arra, hogy akkor én most orgonista leszek. 15 évesen határoztam el, hogy erre a pályára lépek.

 – Milyen státusa van az orgonának a többi hangszer között, illetve milyen közmegítélésnek örvend?

– Az emberek kedvelik az orgonát. Európa koncerttermeiben a 20. században jelenik meg. Ezáltal a zeneszerzők fantáziája is jobban szárnyalt, világi műveket is komponáltak orgonára, éppen ezért nagyon gazdag a hangszer irodalma.

Ha a hangszínek felől közelítjük meg és több orgonának a hangszínét is megtapasztaljuk, rájövünk: az orgona egy egyedi műalkotás, amelyből nincs két egyforma. Ugyanazt az elnevezésű hangszínt megtaláljuk nagyon sok orgonánál, de ez a kifejezés nem azt jelenti, hogy mindenik esetében egyformán fog szólni: egyik esetében fényesebben, másiknál sötétebben, harmadiknál teltebb vagy bársonyosabb hangzású. Ez függ az akusztikától, a síp helyétől az orgonaszekrényben, vagy éppenséggel attól, hogy az utóbbi milyen anyagból készül. Például az ólomsípok ón- és ólomkeverékből készülnek, és számít, hogy milyen arányokban keveri az orgonamester az anyagot. A fából készült sípoknál számít, hogy milyen fából készültek, meddig voltak tárolva, mennyire száradt ki, de számos más tényező is hozzájárul a sípok milyenségéhez.
Az orgona nemcsak hangszer, hanem szimbólum is. Több ezer éves filozófiát hordoz magában. Ha ma, egy orgona esetében, olyan kifejezésekkel találkozunk, mint a fuvola, vox celestis, unda maris, gamba, trombita – azt gondolhatjuk, hogy ezek csak a hangszíneket jelölő kifejezések. Pedig ennél többről van szó. Az orgona dicséri a mennyet és a földet. A mennyet a vox celestis hangszín szimbolizálja, a földet az unda maris, mely a tengernek a hullámzását jelöli. A Kultúrpalota orgonáján mind a kettő megtalálható. Különleges mellékregiszterekkel is találkozhatunk, mint a kakukk, a madarak csiripelése, és külföldön találkozhatunk olyan hangszerekkel is, amelyeken kis angyalok mozognak, réztányérokat ütnek össze, vagy harangocskák szólalnak meg. Amikor ezek a különleges mellékregiszterek vagy díszek születtek, akkor az orgona építésének filozófiája arra a gondolatra épült, hogy az egész univerzumot jelképezze. Vagy egy másik érdekesség: miért építették az orgonát egy bizonyos korban magasan a templom oldalfalára? Mert akkor az volt a felfogás, hogy az orgona a mennyei kórust képviseli. Ezen kívül a hangszer sokáig a császári paloták luxushangszere volt, de nagyon sok más kultúrtörténeti esemény igazolja, hogy az orgona nemcsak hangszer, hanem szimbólum is.

Share Button
Ennyien olvasták: 223

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.