Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Magyar sziget a Skandináv félszigeten

Központ január 22, 2011 Egyéb

Magyar sziget a Skandináv félszigeten

Somesz

Egy kicsit északibb, egy kicsit havasabb, ahol nem a szarvasokra, hanem a jávorokra hívják fel az autósok figyelmét. Ezenfelül még pár „apró” különbség, minthogy Skandi­návia és nem Kárpát-medence, és hogy számarányában, ha messzemenően is alulmarad, a magyar–magyar kapcsolatok intenzitását tekintve viszont akár mi, erdélyi magyarok is tanulhatunk tőlük. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének egyik legaktívabb tagja az ország 18 városában 34 tagegyesületet tömörítve össze működik.


Bár a közösségi élet igazi mércéje nem az intézményesített kapcsolati forma, egyféle mutatóként szolgál, hogy van igény, de legfőképp van ember, aki ennyi szervezetet irányítson és életben tartson. Egy országos, több, kisebb szervezetet egybefonó szövetség szükségét az ’56-os forradalom után Svédországba menekült stockholmi és vidéki egyesületi vezetők fogalmazták meg, és alakították meg 1974-ben a SMOSZ jogelődjét, az Országos Bizottmányt. Majd 1976-ban hozzák létre a SMOSZ-t, a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezetét, melynek elnöki tisztségét dr. Rezsőfi Alajos és Jakabffy Ernő után, 1994 óta Bihari Szabolcs tölti be. Az egyesületi élet otthonául 1971 óta a Magyar Ház szolgál, egy közel százéves villa Stockholm Bromma nevű városrészében. Emellett 2005. július 1-jétől újabb ingatlan, a Dél-Svédország aktív szervezeti életét elősegítő Kristianstadi Magyar Ház is a közösség szolgálatában áll.

Az ’56-os forradalom utáni első nagy kivándorló generáció értelmiségei hiányát érezték az otthoni közösségi életnek, és létrehozták egy-egy település magyar szervezeteit.
Az egyik legrégebbi magyar szervezet a Lundi Magyar Kultúrfórum, de mára a fővárosba tömörült országos szövetség és a kisebb tagszervezet mellett, több település magyarja érzi szükségét a rendszeres találkozásoknak, közös programoknak. A 18 település közösségéből az Uppsalai Magyar–Svéd Egyesület a legészakibb, a Malmöi Hungaroclub és Pannónia Klub pedig a legdélibb fekvésű egyesület. Ezek mellett különálló, a SMOSZ tagszervezeteként működik a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület, a jönköpingi, eskilstunai, södertäljei, västeråsi és Kristian­stadi Magyar Egyesület, a Helsingborgi Hungária Klub, a Växjöi Magyar Klub, a Ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület, a Szent István Norrköpingi Magyar Egyesület, valamint a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör. A cél szinte mindenütt azonos: együtt megélni, megőrizni és átörökíteni a nemzeti öntudatot. Mindezt számos és a legkülönfélébb rendezvény – klubdélutánok, bálok, táncház, táborok, kultúrműsorok, előadások, közös megemlékezések – szervezésével.

A területi szerveződés mellett az egyes korosztályok külön egyesületekbe tömörülhetnek, így a legfiatalabbakat a 61. számú Gizella királyné cserkészcsapat várja, a 18 éven felüli generáció számára alakult a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT), az idősebbek igényeiknek megfelelő szórakozást pedig a Magyar Senior Klubban találnak. De külön egyesületbe tömörültek a svédországi magyar orvosok, akik a Lencse Tibor Baráti Társasággal, az árvákat támogató egyesülettel közösen nagyobb rendezvények keretében az orvostudománnyal, lélektannal, egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat szerveznek. A lelki életet mind a protestánsok, mind a katolikusok külön közösségekben gyakorolhatják. A Stockholmi Magyar Ház ad otthont a Katolikus Körnek. A svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetet pedig a marosvásárhelyi származású Molnár-Veress Pál lelkész vezeti.

Idegen környezetben egyik legnagyobb kihívás az anyanyelv ápolása,  mely főként azon fiatalok számára jelent nehézséget, akik másod-, harmadgenerációs bevándorlókként már Svédország szülöttjeként nevelkedtek. Magyarságtudatukat természetesen minden magyar közösségi részvétel erősíti, de ennek szolgálatában alakult több, kifejezetten a magyar nyelv ápolását célul kitűző egyesület, mint a stockholmi székhelyű UHU iskola és hétvégi játszóház, valamint a SMOSZ egyik ifjú tagja, a göteborgi Tavaszi Szél Családok Egyesülete. A tanulás, tanítás mellett a magyar nyelvű információátadás, az országos szövetség egyesületi életével kapcsolatos hírek átadását szolgálja a negyedévente, kétezer példányban megjelenő Híradó, melynek felelős szerkesztője Sántha Ferenc. A skandináv irodalmi élet gyümölcse az Ághegy és a Magyar Liget, melyeknek szellemi atyja, alapítója és azóta is főszerkesztője a kolozsvári származású Tar Károly. Emellett Göteborgban születik az Őrszavak című magyarságismereti tanítás-módszertani szakfolyóirat, mely a legújabb tudományos és gyakorlati, az identitást, a módszertani kultúrát, a nemzeti irodalmat, népi kultúrát ismertető írásokat elektronikus formában nyugaton, de a Kárpát-medence magyarsága számára is elérhetővé teszi.

Egy kis darabka az otthonból, egy kötelék a szülők, nagyszülők gyökereihez, kapaszkodó az idegenben: a közös cél mellett mindenkinek egy kicsit mást is jelent. De kétségkívül, az intenzív szervezeti élet egyik legnagyobb eredményeként mutatható fel, hogy a heti, havi egy-két találkozás mellett társra, barátra lelnek, akikkel aztán mindennapjaikat is megoszthatják.


Share Button
Ennyien olvasták: 424

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Magyar sziget a Skandináv félszigeten

Központ Egyéb

Magyar sziget a Skandináv félszigeten

Somesz

Egy kicsit északibb, egy kicsit havasabb, ahol nem a szarvasokra, hanem a jávorokra hívják fel az autósok figyelmét. Ezenfelül még pár „apró” különbség, minthogy Skandi­návia és nem Kárpát-medence, és hogy számarányában, ha messzemenően is alulmarad, a magyar–magyar kapcsolatok intenzitását tekintve viszont akár mi, erdélyi magyarok is tanulhatunk tőlük. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének egyik legaktívabb tagja az ország 18 városában 34 tagegyesületet tömörítve össze működik.


Bár a közösségi élet igazi mércéje nem az intézményesített kapcsolati forma, egyféle mutatóként szolgál, hogy van igény, de legfőképp van ember, aki ennyi szervezetet irányítson és életben tartson. Egy országos, több, kisebb szervezetet egybefonó szövetség szükségét az ’56-os forradalom után Svédországba menekült stockholmi és vidéki egyesületi vezetők fogalmazták meg, és alakították meg 1974-ben a SMOSZ jogelődjét, az Országos Bizottmányt. Majd 1976-ban hozzák létre a SMOSZ-t, a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezetét, melynek elnöki tisztségét dr. Rezsőfi Alajos és Jakabffy Ernő után, 1994 óta Bihari Szabolcs tölti be. Az egyesületi élet otthonául 1971 óta a Magyar Ház szolgál, egy közel százéves villa Stockholm Bromma nevű városrészében. Emellett 2005. július 1-jétől újabb ingatlan, a Dél-Svédország aktív szervezeti életét elősegítő Kristianstadi Magyar Ház is a közösség szolgálatában áll.

Az ’56-os forradalom utáni első nagy kivándorló generáció értelmiségei hiányát érezték az otthoni közösségi életnek, és létrehozták egy-egy település magyar szervezeteit.
Az egyik legrégebbi magyar szervezet a Lundi Magyar Kultúrfórum, de mára a fővárosba tömörült országos szövetség és a kisebb tagszervezet mellett, több település magyarja érzi szükségét a rendszeres találkozásoknak, közös programoknak. A 18 település közösségéből az Uppsalai Magyar–Svéd Egyesület a legészakibb, a Malmöi Hungaroclub és Pannónia Klub pedig a legdélibb fekvésű egyesület. Ezek mellett különálló, a SMOSZ tagszervezeteként működik a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület, a jönköpingi, eskilstunai, södertäljei, västeråsi és Kristian­stadi Magyar Egyesület, a Helsingborgi Hungária Klub, a Växjöi Magyar Klub, a Ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület, a Szent István Norrköpingi Magyar Egyesület, valamint a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör. A cél szinte mindenütt azonos: együtt megélni, megőrizni és átörökíteni a nemzeti öntudatot. Mindezt számos és a legkülönfélébb rendezvény – klubdélutánok, bálok, táncház, táborok, kultúrműsorok, előadások, közös megemlékezések – szervezésével.

A területi szerveződés mellett az egyes korosztályok külön egyesületekbe tömörülhetnek, így a legfiatalabbakat a 61. számú Gizella királyné cserkészcsapat várja, a 18 éven felüli generáció számára alakult a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT), az idősebbek igényeiknek megfelelő szórakozást pedig a Magyar Senior Klubban találnak. De külön egyesületbe tömörültek a svédországi magyar orvosok, akik a Lencse Tibor Baráti Társasággal, az árvákat támogató egyesülettel közösen nagyobb rendezvények keretében az orvostudománnyal, lélektannal, egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat szerveznek. A lelki életet mind a protestánsok, mind a katolikusok külön közösségekben gyakorolhatják. A Stockholmi Magyar Ház ad otthont a Katolikus Körnek. A svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetet pedig a marosvásárhelyi származású Molnár-Veress Pál lelkész vezeti.

Idegen környezetben egyik legnagyobb kihívás az anyanyelv ápolása,  mely főként azon fiatalok számára jelent nehézséget, akik másod-, harmadgenerációs bevándorlókként már Svédország szülöttjeként nevelkedtek. Magyarságtudatukat természetesen minden magyar közösségi részvétel erősíti, de ennek szolgálatában alakult több, kifejezetten a magyar nyelv ápolását célul kitűző egyesület, mint a stockholmi székhelyű UHU iskola és hétvégi játszóház, valamint a SMOSZ egyik ifjú tagja, a göteborgi Tavaszi Szél Családok Egyesülete. A tanulás, tanítás mellett a magyar nyelvű információátadás, az országos szövetség egyesületi életével kapcsolatos hírek átadását szolgálja a negyedévente, kétezer példányban megjelenő Híradó, melynek felelős szerkesztője Sántha Ferenc. A skandináv irodalmi élet gyümölcse az Ághegy és a Magyar Liget, melyeknek szellemi atyja, alapítója és azóta is főszerkesztője a kolozsvári származású Tar Károly. Emellett Göteborgban születik az Őrszavak című magyarságismereti tanítás-módszertani szakfolyóirat, mely a legújabb tudományos és gyakorlati, az identitást, a módszertani kultúrát, a nemzeti irodalmat, népi kultúrát ismertető írásokat elektronikus formában nyugaton, de a Kárpát-medence magyarsága számára is elérhetővé teszi.

Egy kis darabka az otthonból, egy kötelék a szülők, nagyszülők gyökereihez, kapaszkodó az idegenben: a közös cél mellett mindenkinek egy kicsit mást is jelent. De kétségkívül, az intenzív szervezeti élet egyik legnagyobb eredményeként mutatható fel, hogy a heti, havi egy-két találkozás mellett társra, barátra lelnek, akikkel aztán mindennapjaikat is megoszthatják.


Share Button
Ennyien olvasták: 424

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.