Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Zivatar
Ma
Zivatar
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

Struccpolitika és belső demokrácia-deficit, avagy hogyan tovább RMDSZ?

Központ január 14, 2011 Egyéb

Struccpolitika és belső
demokrácia-deficit,
avagy hogyan tovább RMDSZ?

Úgy tűnik, a Köcsög utcában a folyamatos leszálló ág és a tartósan parlamenti küszöb alatti népszerűségi index ellenére sem veszik komolyan az RMDSZ-en kívüli élet tényét. Mímelt összefogás és alibi EMEF-ülések után kézenfekvő a kérdés: folytatható-e a struccpolitika, különösen, ha mindez fokozódó belső demokráciadeficittel is párosul?

Kongresszus előtt áll az RMDSZ. Markó Béla bejelentése, mely szerint nem jelölteti magát, megindította a találgatások sorozatát. Sikerül-e megújulnia, hozhat-e szemléleti váltást is az elnökváltás? Képes-e nyitni a szövetség? Netán megpróbálja integrálni a „harmadik alternatívát”, vagy totális háborút hirdetnek? Sok múlik azon, ki lesz majd a szervezet elnöke.   
Eddig hárman jelezték: megpályázzák az elnöki tisztséget.

Kelemen Hunor a kiszemelt „trónörökösnek” számít. Markó most már nyilvánosan is állást foglalt a jelenlegi mű­ve­lődésügyi miniszter mellett, aki a szövetség második emberének számít (ügyvezető elnöki tisztségét is csupán összeférhetetlenség miatt szünetelteti). Régóta készül és készítik. Bátran kijelenthető: Kelemen a „se előre, se hátra” elnök lesz. Valószínűsíthető: vele az erdélyi magyar összefogás, akárcsak az autonómia előmozdítása inkább maradnak az eddigi mederben, azaz a kommunikációs stratégia kirakat szintjén. Mindennek ellenére a leg­esélyesebb elnökjelöltnek tűnik, hiszen az sem vitás: személye garancia az eddigi út folytatására. Maradnak az erőviszonyok és a különböző érdekcsoportosulások között nem kell újraosztani a „piacot”. A kongresszusi küldöttek kiválasztása gondos előkészülettel, és nem mellékesen hatalmas tapasztalattal történik. Ez a tény is Kelemen mellett szól. A 98%-os támogatottság emlegetése viszont rossz érzésekkel tölt el. Kísért még az egypártrendszer közelsége, és valljuk meg, a szervezet „viselkedése” is gyakran erősített rá erre. Ilyen körülmények között egy „emberöltőnyi” elnökösködés után kijelölni az utódot – nos, kinek ne jutna eszébe Kuba vagy Dél-Korea? A vetélytárs le- vagy kitiltásai pedig csak ráerősítenek minderre.

Eckstein-Kovács Péter még Markó Béla visszavonulását bejelentő nyilatkozata előtt egyértelművé tette: megpályázza az elnökséget. Látszólag az esélytelenek nyugalmával készülhet a februári kongresszusra. Alsóbb szinteken, és a még kitartó szimpatizánsok körében viszont több a drukkere. Aki szakítani szeretne az elmúlt húsz év politikájával, netán a brassói kongresszus elvei szerinti pluralitásban látja az RMDSZ megmentésének lehetőségét, az most biztos Eckstein szavazója lesz. Kérdés: a már említett küldött-kiválasztási folyamatban a Markó-vonal híveinek sikerül-e érvényesíteni a „foghatóság” elvét? Az RMDSZ „fülkeforradalma” csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben erősebb „garanciákat” látnak az elektorok az Eckstein–Băsescu–(netán Orbán)-tengelyben. Ez esetben, akár azt is elmondhatjuk: néppárti lobbi húzza be a győzelmet a szabadelvű politikusnak. Azt azért nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy – már a demokrácia látszatára sem ügyelve – több megyei szervezet is kitiltotta gyűléseiről Ecksteint. Igaz, a szólás és hozzászólás szabadságának lehetőségét nem először tiporják lábbal az RMDSZ vezetői. Az esélyekhez visszatérve, sportterminológiával élve: a játéktér erősen lejt egyik irányba, sőt már a kapuk sem egyformák. Pályára küldenek-e további versenyzőket ilyen körülmények között, illetve kiegyenlítheti-e a harcot egy esetleges meglepetésember?    

Olosz Gergely mindenesetre jelentkezett. Igaz, bejelentése után még saját területi szervezete sem igyekezett támogatásáról biztosítani. Olosz neve többször is felmerült (így meglepetésnek éppen nem nevezhető), de különösebb visszhangokat egyszer sem kavart. Nem országosan ismert, netán elismert, karizmatikus politikusról van szó, mégis beszélnek róla. Először akkor tett szert országos médiaszereplésre, amikor kiderült: állami alkalmazottként, az Országos Urániumtársaság igazgatójaként, majd az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnökeként havi 40 ezer eurónál többet vág zsebre. Vagyonáról akkor napokig cikkeztek. Tény, hogy jelenlegi, megtekinthető bevallása szerint birtokai mellett öt háromszéki (sepsiszentgyörgyi) ház tulajdonosa, továbbá Budapest és Pécs belvárosában is rendelkezik egy-egy lakással. Második generációs RMDSZ-politikus, hiszen édesapja is a szövetség tisztségviselője volt (Kovászna megyei alprefektusként). Olosz jelenleg az RMDSZ képviselőházi vezetője, de sem ebben, sem SZKT-alelnöki minőségében nem hallat magáról túl gyakran. Azt viszont jólértesültek tudni vélik, hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes barátjának és vadásztársának számít, továbbá, hogy heti rendszerességgel egyeztet a Fidesz vezetőivel.
Eddig három jelölt, három érdek és három lehetséges út a szövetség szempontjából.
Egy Kelemen Hunor vezette RMDSZ biztos, hogy sokkal gyengébb pozícióba kerül, hiszen bármennyire is a jelenlegi elnök kiszemeltje, az tagadhatatlan, hogy nem lesz képes ugyanazzal a határozottsággal kézben tartani a gyeplőt. Ugyanakkor éppen a változás hitelességét játsszák el a jelenlegi „nagyágyúk” egységes Kelemen-tömjénezésük közepette. Nehéz lesz elhinni például azt is, hogy az eddig is marionett-figuraként tetszelgő jófiút nem a leendő politikai alelnök avagy az új főtitkár mozgatná. A Markó-vonal folytatójaként vállalni kell a kormányzattal járó népszerűtlen intézkedések súlyát is. Továbbá a Budapest irányába hangoztatott eddigi egyenlő távolságtartás öröksége nemcsak a jelenlegi magyar kormány szemében rossz pont, hanem itthon is nehezen eladható szemlélet.
Eckstein-Kovács Péter győzelme esetén is megfogalmazható néhány kérdés. Elsősorban ellenfelei vetik szemére Traian Băsescu befolyásának növekedését. Ami viszont a nyitást és a megújulást illeti, egy általa vezetett RMDSZ hitelesebb és konszenzuskészebbnek ígérkezik.
A harmadik lehetőség egyértelműen Tőkés László és a nevével fémjelzett csoportosulás „lenyúlási” kísérletének ígérkezik. Oloszt, már a Tusványosi Szabadegyetem alkalmával Toró T. Tibor „edzette” és ültette egy asztalhoz a Kárpát-medencei politikai vezetőkkel, mégpedig egy olyan napon, amikor Markó Béla és Kelemen Hunor is megfordult a táborban. Amennyiben sikeres lesz a „régi harcostársak” mozgósítása, Toró még a pártbejegyzést is megspórolhatja.


Share Button
Ennyien olvasták: 166

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.