Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Szombat
Borús

Száz év elkötelezettség a szép felfedezésében

Központ február 17, 2011 Egyéb

Száz év elkötelezettség a szép felfedezésében

 benjamin_bacsi

Varga Benjámin fotó- és festőművész szombat délelőtt megnyílt kiállítása az (eseményhez igazított) hippokratészi aforizmával is összefoglalható: ars longa, vita longa. A 100 éves művész munkáit a Képzőművészek Maros Megyei Szövetségének Szentgyörgy téri kiállítótermében mutatták be. A szép számban összegyűlt közönség nemcsak a kiállító művészetét, hanem életkorát, életerejét is ünnepelte.

 A megnyitón a művész életrajzát a tanár, újságíró Constantin Bogoşel vázolta. Varga Benjámin 1911. október 7-én született Petrozsényben. A négy osztály elvégzése után inasnak szegődött egy hivatásos, Prágát és Bécset megjárt fényképészhez, akitől a mesterségbeli tudást elsajátította. 1928-ban megismerkedett egy festőművésszel; az ismeretség meghatározta életpályáját, ugyanis ezt követően Varga is elkezdett festeni. ’34-ben független fényképész lesz, Déván fotóműhelyt nyit, majd 4 év múlva megházasodik. A II. világháborúban megjárja Oroszországot, majd innen hazatérve Farkaslakán dolgozik. 1955-ben a Román Filmipari Főigazgatósághoz kerül, filmrendező, majd a Buftea Rajz- és Bábstúdió vezetője. ’55-től két éven keresztül alkalma volt Ion Popescu Gopóval dolgozni, többek között Gopo Rövid történelem című filmjén is, amely ’57-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját. ’58-ban a vajdahunyadi kohászati kombinát alkalmazottja, majd egy év múlva nyugdíjba vonul. 1971-ben költözik Marosvásárhelyre, azóta itt él.
A következőkben Czirjék Lajos, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének alelnöke méltatta a művészt, majd Nicolae Băciuţ, a Maros Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója egyedi eseménynek nevezte a tárlatmegnyitót és azt, hogy a marosvásárhelyi művészek közül valaki ilyen tiszteletreméltó kort ér meg, majd hozzátette, Varga Benjámin munkássága a bizonyítéka annak, hogy a művészi kifejezés útjába nem állhat semmilyen korlát. A munkákat Vasile Mureşan festő, szobrász, muzeográfus méltatta. Varga fényképeit úgy értékelte, mint próbálkozásokat és sikereket a pillanat örökkévalóságának megragadására. A festmények elemzésekor központi műként értelmezte a festő holokausztról szóló munkáját, de utalt a számos festményen jelentkező életörömre. Más festményein pedig az utolsó pillanatra való ráeszmélés, az élet végességének tudata és ilyenformán Varga Benjámin művészete egy körként is értelmezhető, mely az élet teljességéről szól.
Legvégül felszólalt maga az ünnepelt, aki megköszönte a lehetőséget munkái kiállításához. Rövid beszédében megemlítette négy szenvedélyét: a fényképezést, a festészetet, méhészkedést és turizmust, majd ehhez ötödikként a balneoterápiát is hozzátette, amellyel felesége megbetegedésekor kezdett el foglalkozni. Varga Benjámin művészi hitvallása szerint minden alkotó harcos; azért harcol, hogy a szépet felfedezze, megmutassa és a rosszat legyőzze. Néhány szóban jövőbeli terveiről is beszélt: a bányászok életét bemutató festménysorozatát szeretné néhány képpel gazdagítani, a háború borzalmait szándékozik  vászonra vinni, mert szerinte a háború nem olyan, mint ahogy azt a filmekben ábrázolják. Nem méltóságteljesen omlik össze a golyózáporban az ember, hanem a háború csúnya, és az emberek ezt nem tudják. Ezt a gondolatot szeretné képeiben kifejezni.


Share Button
Ennyien olvasták: 109

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.