Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Tápos sztárfelfújt

Központ május 26, 2011 Egyéb

Tápos sztárfelfújt

(egy elmaradt X-Faktor koncert kapcsán)

A vízízű paradicsom, a génkezelt török alma és a fagyasztott zöldség mellett egy újabb, hasonló kategóriájú „áru” jelent meg tájainkon, a tápos sztárfelfújt. A tápszer többek között olyan hatással bír a fogyasztásra szánt termékre, hogy az hirtelen nagyra nő, szép külalakot ölt és jól eladhatóvá válik. Ez a hatékony átváltozás szinte valamennyi – állati, növényi vagy emberi – „egyedre” érvényes. A „tápos nevelést” alapos tudományos kutatások előzték meg, és megbízható, jól bevált eljárásnak tekinthetjük. A folyamat végén minden „termék” olyan egyforma lesz, mint a „tápos csirkék”. Innen származik a pejoratív jelző.

Bárki vitathatja ezeket a mesterséges „nevelési” módszereket, de be kell ismernünk azt is, hogy az emberi gyarlóság mindenkit, mindig, mindenhol a jobb és olcsóbb termékek megvásárlására fog kényszeríteni. A tavaszi piaci körsétánk alkalmával nehéz lenne a kis, nyamvadt, savanyú epret választani a nagy, szép, édes, „de török” eper ellenében. Ugyanúgy, ha a hazai „B-kategóriájú” alma és az importból származó „A-kategóriájú” alma között kell választani, kevesen nézik meg az árkülönbséget vagy a származást. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a szebb és a jobb legyen az olcsóbb. Természetesen, ehhez nagymértékben hozzájárul a hazai termelők gyenge felhozatala, amelyért egyáltalán nem hibáztatható az egyszerű fogyasztó vagy felhasználó.

A kistermelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a nagy bevásárlóközpontok és üzletláncok elterjedésével. A szigorú minőségi elvárások és a még szigorúbb anyagi megszorítások, amelyeket a kereskedők előírtak, nehéz helyzetbe hozták a termelőket, és csak a legnagyobbak tudtak a piacon maradni. Aki nem tartotta a lépést a korral, vagyis aki nem alkalmazta a legújabb „tápos” termesztési, tenyésztési és termelési módszereket, kiszorult a piacról, lekerült a bevásárlóközpontok polcairól. Létkérdéssé vált ez a „fejlődés”. Ma már így tevődik fel a kérdés: „Tápos lenni, vagy nem lenni?”.

Ennek a „fejlődési” irányzatnak megfelelően a szórakoztatóiparban is megjelentek a sztárgyárak. Rövid idő alatt eladható sztárokat kellett faragni. Régebben még hagyományos eszközökkel faragtak, például a jó alapanyaghoz, a tehetséghez hozzáadott sok tanulás és gyakorlás által. Újabban gyári módszerekkel, futószalagon, sorozatgyártással termelik a sztárokat. Nem a jó hang vagy a karizma a fontos, hanem a trendi frizura, a színpadias pózolás, a sztár-allűr, meg a multimédiás körítés. Pedig az is lehet, hogy Erdélyben nagyobb igény lenne „Vékony” testvérekre, mint a Vastagokra, talán jobban elkelne „Rendőr Renáta”, mint Tolvaj Renáta. De nem hibás Szabó Előd, hogy nem jutott be az X-Faktor döntőjébe, és Dancs Annamari sem tehet arról, hogy még mindig ő a legnagyobb erdélyi magyar sztár. A Nagy–Gáspárik duó és a Székelylend sem okolható az erdélyi magyar „showbiz” vérszegénysége miatt. A néhány kivételtől eltekintve, egyszerűen gyenge volt a hazai termés, és elárasztottak a tápos fogyasztói termékek. De ami gyorsan nőtt, gyorsan ki is pukkadt. Hol vannak már a sikolyfakasztó sztárfelfújtak?


 

Share Button
Ennyien olvasták: 172

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Tápos sztárfelfújt

Központ Egyéb

Tápos sztárfelfújt

(egy elmaradt X-Faktor koncert kapcsán)

A vízízű paradicsom, a génkezelt török alma és a fagyasztott zöldség mellett egy újabb, hasonló kategóriájú „áru” jelent meg tájainkon, a tápos sztárfelfújt. A tápszer többek között olyan hatással bír a fogyasztásra szánt termékre, hogy az hirtelen nagyra nő, szép külalakot ölt és jól eladhatóvá válik. Ez a hatékony átváltozás szinte valamennyi – állati, növényi vagy emberi – „egyedre” érvényes. A „tápos nevelést” alapos tudományos kutatások előzték meg, és megbízható, jól bevált eljárásnak tekinthetjük. A folyamat végén minden „termék” olyan egyforma lesz, mint a „tápos csirkék”. Innen származik a pejoratív jelző.

Bárki vitathatja ezeket a mesterséges „nevelési” módszereket, de be kell ismernünk azt is, hogy az emberi gyarlóság mindenkit, mindig, mindenhol a jobb és olcsóbb termékek megvásárlására fog kényszeríteni. A tavaszi piaci körsétánk alkalmával nehéz lenne a kis, nyamvadt, savanyú epret választani a nagy, szép, édes, „de török” eper ellenében. Ugyanúgy, ha a hazai „B-kategóriájú” alma és az importból származó „A-kategóriájú” alma között kell választani, kevesen nézik meg az árkülönbséget vagy a származást. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a szebb és a jobb legyen az olcsóbb. Természetesen, ehhez nagymértékben hozzájárul a hazai termelők gyenge felhozatala, amelyért egyáltalán nem hibáztatható az egyszerű fogyasztó vagy felhasználó.

A kistermelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a nagy bevásárlóközpontok és üzletláncok elterjedésével. A szigorú minőségi elvárások és a még szigorúbb anyagi megszorítások, amelyeket a kereskedők előírtak, nehéz helyzetbe hozták a termelőket, és csak a legnagyobbak tudtak a piacon maradni. Aki nem tartotta a lépést a korral, vagyis aki nem alkalmazta a legújabb „tápos” termesztési, tenyésztési és termelési módszereket, kiszorult a piacról, lekerült a bevásárlóközpontok polcairól. Létkérdéssé vált ez a „fejlődés”. Ma már így tevődik fel a kérdés: „Tápos lenni, vagy nem lenni?”.

Ennek a „fejlődési” irányzatnak megfelelően a szórakoztatóiparban is megjelentek a sztárgyárak. Rövid idő alatt eladható sztárokat kellett faragni. Régebben még hagyományos eszközökkel faragtak, például a jó alapanyaghoz, a tehetséghez hozzáadott sok tanulás és gyakorlás által. Újabban gyári módszerekkel, futószalagon, sorozatgyártással termelik a sztárokat. Nem a jó hang vagy a karizma a fontos, hanem a trendi frizura, a színpadias pózolás, a sztár-allűr, meg a multimédiás körítés. Pedig az is lehet, hogy Erdélyben nagyobb igény lenne „Vékony” testvérekre, mint a Vastagokra, talán jobban elkelne „Rendőr Renáta”, mint Tolvaj Renáta. De nem hibás Szabó Előd, hogy nem jutott be az X-Faktor döntőjébe, és Dancs Annamari sem tehet arról, hogy még mindig ő a legnagyobb erdélyi magyar sztár. A Nagy–Gáspárik duó és a Székelylend sem okolható az erdélyi magyar „showbiz” vérszegénysége miatt. A néhány kivételtől eltekintve, egyszerűen gyenge volt a hazai termés, és elárasztottak a tápos fogyasztói termékek. De ami gyorsan nőtt, gyorsan ki is pukkadt. Hol vannak már a sikolyfakasztó sztárfelfújtak?


 

Share Button
Ennyien olvasták: 168

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.