Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Ma
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Borús
Szerda
Borús

Tápos sztárfelfújt

Központ május 26, 2011 Egyéb

Tápos sztárfelfújt

(egy elmaradt X-Faktor koncert kapcsán)

A vízízű paradicsom, a génkezelt török alma és a fagyasztott zöldség mellett egy újabb, hasonló kategóriájú „áru” jelent meg tájainkon, a tápos sztárfelfújt. A tápszer többek között olyan hatással bír a fogyasztásra szánt termékre, hogy az hirtelen nagyra nő, szép külalakot ölt és jól eladhatóvá válik. Ez a hatékony átváltozás szinte valamennyi – állati, növényi vagy emberi – „egyedre” érvényes. A „tápos nevelést” alapos tudományos kutatások előzték meg, és megbízható, jól bevált eljárásnak tekinthetjük. A folyamat végén minden „termék” olyan egyforma lesz, mint a „tápos csirkék”. Innen származik a pejoratív jelző.

Bárki vitathatja ezeket a mesterséges „nevelési” módszereket, de be kell ismernünk azt is, hogy az emberi gyarlóság mindenkit, mindig, mindenhol a jobb és olcsóbb termékek megvásárlására fog kényszeríteni. A tavaszi piaci körsétánk alkalmával nehéz lenne a kis, nyamvadt, savanyú epret választani a nagy, szép, édes, „de török” eper ellenében. Ugyanúgy, ha a hazai „B-kategóriájú” alma és az importból származó „A-kategóriájú” alma között kell választani, kevesen nézik meg az árkülönbséget vagy a származást. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a szebb és a jobb legyen az olcsóbb. Természetesen, ehhez nagymértékben hozzájárul a hazai termelők gyenge felhozatala, amelyért egyáltalán nem hibáztatható az egyszerű fogyasztó vagy felhasználó.

A kistermelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a nagy bevásárlóközpontok és üzletláncok elterjedésével. A szigorú minőségi elvárások és a még szigorúbb anyagi megszorítások, amelyeket a kereskedők előírtak, nehéz helyzetbe hozták a termelőket, és csak a legnagyobbak tudtak a piacon maradni. Aki nem tartotta a lépést a korral, vagyis aki nem alkalmazta a legújabb „tápos” termesztési, tenyésztési és termelési módszereket, kiszorult a piacról, lekerült a bevásárlóközpontok polcairól. Létkérdéssé vált ez a „fejlődés”. Ma már így tevődik fel a kérdés: „Tápos lenni, vagy nem lenni?”.

Ennek a „fejlődési” irányzatnak megfelelően a szórakoztatóiparban is megjelentek a sztárgyárak. Rövid idő alatt eladható sztárokat kellett faragni. Régebben még hagyományos eszközökkel faragtak, például a jó alapanyaghoz, a tehetséghez hozzáadott sok tanulás és gyakorlás által. Újabban gyári módszerekkel, futószalagon, sorozatgyártással termelik a sztárokat. Nem a jó hang vagy a karizma a fontos, hanem a trendi frizura, a színpadias pózolás, a sztár-allűr, meg a multimédiás körítés. Pedig az is lehet, hogy Erdélyben nagyobb igény lenne „Vékony” testvérekre, mint a Vastagokra, talán jobban elkelne „Rendőr Renáta”, mint Tolvaj Renáta. De nem hibás Szabó Előd, hogy nem jutott be az X-Faktor döntőjébe, és Dancs Annamari sem tehet arról, hogy még mindig ő a legnagyobb erdélyi magyar sztár. A Nagy–Gáspárik duó és a Székelylend sem okolható az erdélyi magyar „showbiz” vérszegénysége miatt. A néhány kivételtől eltekintve, egyszerűen gyenge volt a hazai termés, és elárasztottak a tápos fogyasztói termékek. De ami gyorsan nőtt, gyorsan ki is pukkadt. Hol vannak már a sikolyfakasztó sztárfelfújtak?


 

Share Button
Ennyien olvasták: 180

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Tápos sztárfelfújt

Központ Egyéb

Tápos sztárfelfújt

(egy elmaradt X-Faktor koncert kapcsán)

A vízízű paradicsom, a génkezelt török alma és a fagyasztott zöldség mellett egy újabb, hasonló kategóriájú „áru” jelent meg tájainkon, a tápos sztárfelfújt. A tápszer többek között olyan hatással bír a fogyasztásra szánt termékre, hogy az hirtelen nagyra nő, szép külalakot ölt és jól eladhatóvá válik. Ez a hatékony átváltozás szinte valamennyi – állati, növényi vagy emberi – „egyedre” érvényes. A „tápos nevelést” alapos tudományos kutatások előzték meg, és megbízható, jól bevált eljárásnak tekinthetjük. A folyamat végén minden „termék” olyan egyforma lesz, mint a „tápos csirkék”. Innen származik a pejoratív jelző.

Bárki vitathatja ezeket a mesterséges „nevelési” módszereket, de be kell ismernünk azt is, hogy az emberi gyarlóság mindenkit, mindig, mindenhol a jobb és olcsóbb termékek megvásárlására fog kényszeríteni. A tavaszi piaci körsétánk alkalmával nehéz lenne a kis, nyamvadt, savanyú epret választani a nagy, szép, édes, „de török” eper ellenében. Ugyanúgy, ha a hazai „B-kategóriájú” alma és az importból származó „A-kategóriájú” alma között kell választani, kevesen nézik meg az árkülönbséget vagy a származást. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a szebb és a jobb legyen az olcsóbb. Természetesen, ehhez nagymértékben hozzájárul a hazai termelők gyenge felhozatala, amelyért egyáltalán nem hibáztatható az egyszerű fogyasztó vagy felhasználó.

A kistermelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a nagy bevásárlóközpontok és üzletláncok elterjedésével. A szigorú minőségi elvárások és a még szigorúbb anyagi megszorítások, amelyeket a kereskedők előírtak, nehéz helyzetbe hozták a termelőket, és csak a legnagyobbak tudtak a piacon maradni. Aki nem tartotta a lépést a korral, vagyis aki nem alkalmazta a legújabb „tápos” termesztési, tenyésztési és termelési módszereket, kiszorult a piacról, lekerült a bevásárlóközpontok polcairól. Létkérdéssé vált ez a „fejlődés”. Ma már így tevődik fel a kérdés: „Tápos lenni, vagy nem lenni?”.

Ennek a „fejlődési” irányzatnak megfelelően a szórakoztatóiparban is megjelentek a sztárgyárak. Rövid idő alatt eladható sztárokat kellett faragni. Régebben még hagyományos eszközökkel faragtak, például a jó alapanyaghoz, a tehetséghez hozzáadott sok tanulás és gyakorlás által. Újabban gyári módszerekkel, futószalagon, sorozatgyártással termelik a sztárokat. Nem a jó hang vagy a karizma a fontos, hanem a trendi frizura, a színpadias pózolás, a sztár-allűr, meg a multimédiás körítés. Pedig az is lehet, hogy Erdélyben nagyobb igény lenne „Vékony” testvérekre, mint a Vastagokra, talán jobban elkelne „Rendőr Renáta”, mint Tolvaj Renáta. De nem hibás Szabó Előd, hogy nem jutott be az X-Faktor döntőjébe, és Dancs Annamari sem tehet arról, hogy még mindig ő a legnagyobb erdélyi magyar sztár. A Nagy–Gáspárik duó és a Székelylend sem okolható az erdélyi magyar „showbiz” vérszegénysége miatt. A néhány kivételtől eltekintve, egyszerűen gyenge volt a hazai termés, és elárasztottak a tápos fogyasztói termékek. De ami gyorsan nőtt, gyorsan ki is pukkadt. Hol vannak már a sikolyfakasztó sztárfelfújtak?


 

Share Button
Ennyien olvasták: 176

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.