Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Utcanevek Marosvásárhelyen

Központ február 2, 2011 Egyéb

Utcanevek Marosvásárhelyen

 

utcanevekAz utcahálózat kiépülése a város fejlődésével egyidőben következett be. Az első szekérnyomok a szomszédos falvakból egyenesen a piacra vezettek. Ezért sugárszerűen alakultak ki Marosvásárhely főbb útvonalai. Ezeknek az utcáknak eleinte találó neveket adtak, melyeknél jobbat az utókor sem kaphatott.
 

Így a XVI. század második felében városunkban volt Jeddi (1577), Koronkai (1577), Bodoni (1645), Kakasdi (1630), Meggyesfalvi (1645), Szentkirályi (1553), Szabadi (1617), Szentannai (1700) és Szentgyörgy (1553) utca, melyek az illető falvakba könnyen eljuttatták a városunkat és környékét kevésbé ismerő polgártársainkat. Ezért kellene visszaadni ezeknek az utcáknak az eredeti nevét.

A XVI–XIX. század között a város központjában és környékén számos utcát nyitottak, melyek neveit védetté kellene nyilvánítani visszamenőleg is, mert ezek a város történetében jelentős szerepet töltöttek be.

Ezek a nevek tükrözik a város sajátos jellegét, melyek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül felsorolok. Marosvásárhelyen volt: Szentmiklós (1567), Klastrom (1608), Fazekas (1613), Régi-Baromvásár (1629), Kövecses (1630), Csorgó (1638), Malom (1641), Kálvária (1660), Temető (1717), Trébely (1764), Fürdő (1776), Sáros (1792), Nagyerdő (1799), Palás-köz (1833), Román templom, Görbe, Hídvég, Belső-Kutas (1862) utca.

A XIX. század második felében és a XX. században a város növekedésével számos utcanév-adásra került sor. 1887-ben 26, 1900-ban 38, 1907-ben 23, 1910-ben 46, 1918-ban 24, 1934-ben 52, 1971-ben 13, 1976-ban 14, 1982-ben 20, majd 1989 után számos utca kapott új nevet, melyben túlsúlyba kerültek történelmi, irodalmi személyiségek nevei, attól függetlenül, hogy volt-e a városhoz valamilyen közük. Teletűzdelték a várost 43 város és fürdőhely, 20 hegység, 56 növény és virág nevével, csupán azért, hogy teljesítsék a kommunista párt homogenizáló törekvéseit.

A főhatalmi változások is jelentősen hozzájárultak az utcanevek módosításához. Így történhetett meg az, hogy város főtere a mindenkori rezsimváltás emlékeit őrzi. Volt már Nagypiac, Széchenyi tér, majd Regele Ferdinand, újból Széchenyi, később Sztálin és végül Rózsák tere.

Az idők folyamán a belügyminisztériumi leiratok alapján (1920, 1941, 1945, 1948 és 1982) megfosztották a várost hagyományápoló utcaneveitől s így a jelenlegi elnevezések Románia bármelyik városának is képezhetnék az utcanévtárát.

1989 után sem történtek átütő erejű intézkedések a helyzet megváltoztatására, pedig a város adófizető polgársága elvárná, hogy az általuk megválasztott tanács kezdeményezze az összes utcák, terek neveinek a felülvizsgálatát, beleértve az utolsó húsz év alatt hozott döntéseket is. A képviselők feladata, hogy a város hagyományait, jellegét tükröző utcanevek visszakerüljenek román és magyar nyelven az őket megillető helyekre. Ugyanakkor feladatuk, hogy a gazdag kulturális örökséggel rendelkező város jelentős személyiségeiről is nevezzenek el utcákat és tereket. Csak ebben az esetben érezhetjük magunkat itthon.


Share Button
Ennyien olvasták: 202

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.