Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső
Péntek
Eső
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

Varázsoljuk virágoskertté ősi földünket, Erdélyt!

Központ június 24, 2011 Egyéb

sapiVarázsoljuk virágoskertté
ősi földünket, Erdélyt!

Közel fél évszázad kimaradás után, Romániában elsőként 2002-ben, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen indítottak újra magyar nyelvű kertészmérnöki képzést. Azóta 180 diák sajátította el a kertészet csínját-bínját, a pedagógusok pedig egy újabb szak létrehozásán dolgoznak. Dr. Kentelky Endrével, a kertészmérnöki tanszék adjunktusával a kezdeti akadályokról, a mai sikerekről és a jövőbeni tervekről beszélgettünk.

 
– Milyen nehézségekkel járt a kertészmérnöki szak elindítása?
 
– Mivel 1959-től Romániában nem volt magyar nyelvű agrártudományi képzés, így értelemszerűen hiány volt magyar szakemberekből. Volt egy olyan periódus, amikor attól féltünk, hogy éppen professzorok hiánya miatt nem tudjuk elindítani az egyetemen a kertészmérnöki szakot. De szerencsére sikerült orvosolni ezt a problémát, és az idősebb professzorok, dr. Csávossy György, dr. Jakab Sámuel, elvállalták az egyetemen való oktatást. Mögéjük zárkózott fel a fiatalabb gárda, első ízben gyakornokként, tanársegédként, végül pedig doktorandusként.

– Mit kínálnak a hallgatóknak?

– Ezt a szakot elsősorban azon személyeknek ajánljuk, akik szeretnek kertészkedni, akik felelősséget éreznek a környezetük jövőjéért, és akik számára nem mindegy, hogy milyen zöldek nőnek a kertjükben. A koronkai campus nagy előnye, hogy 27 hektáron fekszik, melynek nagy része a gyakorlati terepet képezi. Jelen pillanatban egy 3,5 hektáros arborétum kialakításán dolgozunk, de már van egy 500 négyzetméteres tavunk, ahova vízinövényeket, dísznövényeket telepítünk. 4 hektáron fekszik a gyümölcsösünk, a fóliaházakban pedig a növénytermesztés alapjait sajátíthatják el a diákok. Mondhatni minden adott ezen a 27 hektáron, hiszen nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati oktatásnak is színteret biztosítunk. Az alaptantárgyak közül megemlíteném a botanikát, talajtant, rovartant, kortant, zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, gyógynövény-, dísznövénytermesztést, kerttervezést. Az alapképzés során diákjainkat elvisszük Románia fontosabb üzemeibe, ugyanakkor Magyarországra, Franciaországba, Hollandiába küldjük őket gyakorlatozni, hogy megismerjék és megtanulják a külföldi tendenciákat is.

– Hol tudnak elhelyezkedni az itt végzett diákok?

– Büszkeséggel mondhatom, hogy az itt végzettek 70–75 százaléka a szakmában helyezkedett el, a többiek pedig továbbtanultak Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten, vagy épp Kecskeméten. Nagyrészük a szaktantárgyaknak megfelelően kapott állást, azaz vagy saját vállalkozásba kezdett, vagy csatlakoztak egy idősebb, itt végzett diák jól működő csapatához. Egyesek saját farmjukat hozták létre és azt tartják fent, mások zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Nagy népszerűségnek örvend a kerttervezés, valamint a szőlőművelés is.
Tény, hogy manapság már nem nagyon szeret az emberiség fizikai munkát végezni, viszont hosszú távon nem fogyasztható a külföldről behozott gyümölcs, zöldség, hanem hazai munkaerőre és szakemberekre is egyre nagyobb szükség és igény lesz.

– Mennyit várat magára a szak akkreditálása?

– A tervek és reményeink szerint idén megkapja a végleges akkreditációt. Természetesen működési engedélye már régóta van, viszont a román törvények értelmében mindössze három végzős évfolyam után lehet igényelni a végleges akkreditációt, úgyhogy mi most erre várunk. Feltétel volt, hogy a végzett diákok 50 százaléka plusz 1 sikeresen államvizsgázzon a bukaresti vagy a kolozsvári bizottság előtt. Az itt végzett tanulók 100 százalékban teljesítettek. Most már beszélhetünk egy stabil szakról, amit remélem a bukaresti és kolozsvári kollégák is elismernek majd.

– Terveznek-e új szakot indítani?

– Jövőre mindenképp szeretnénk a tájépítészeti szak elindítását, hiszen Romániában nincs magyar nyelvű oktatás. Most már a kuratórium is jóváhagyta a szak elindítását, úgyhogy nagy valószínűséggel a több évi próbálkozásunknak, munkánknak meglesz a gyümölcse. Azért tartom fontosnak a magyar nyelvű agrároktatás keretén belül a tájépítészeti szak elindítását, mert úgy gondolom, egy nemzet akkor nemzet, ha a földhöz és környezetéhez ragaszkodik. Abban a pillanatban, amikor megszűnik ez a kapcsolat, néppé válik. Ugyanakkor a globalizáció hosszú távon nem fenntartható. Olyan szakemberekre van szükségünk, akiknek közük van az adott táj, az adott régió, az adott nemzet kultúrájához és saját nemzeti öntudatuk keretén belül fejlesszék, építsék a tájat, ahol élnek. Az Európai Unió arra kötelez, hogy minden nagyobb városnak, településnek ne csak építésze, hanem tájépítész mérnöke legyen. Az itt végző fiatalok sokrétűen el tudnak majd helyezkedni, és nagy szerepük lesz az erdélyi tájformálásban. Szerencsére elértük azt is, hogy a Budapesten tanító kollegáink hazaköltözzenek, tehát abban az esetben, ha elindul a szak, komoly oktatói gárdánk lesz.

Share Button
Ennyien olvasták: 108

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.