Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Hétfő
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

„Vásárhelyen mindig vereséget szenvedtünk!”

Központ május 19, 2011 Egyéb

„Vásárhelyen mindig vereséget szenvedtünk!”

HD25 évvel ezelőtt, pontosabban 1986. május 7-én a bukaresti Steaua világra szóló diadalként elhódította Sevillában a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a mai Champions Leaque elődjét. Az akkori, FC Barcelona elleni találkozó hőse, a Steaua jelenlegi elnöke, a szalontai szász származású Helmuth Duckadam volt. Ezzel a páratlan teljesítményével Guiness-rekordot is döntött, miután négy büntetőt hárított az említett találkozón. Exkluzív interjút adott a Központnak 2010. november 19-én, a FCM–Steaua meccs előestéjén.

– Hányszor is járt eddig ön Marosvásárhelyen?

– Több alkalommal jártam itt, igaz, még labdarúgó koromban. Először az UTA csapatával, majd az aradi Vagonul együttesével, végül a Steauával voltam Marosvásárhelyen egy-egy mérkőzés erejéig. Bevallom, nincsenek valami kellemes emlékeim a várossal kapcsolatosan, hiszen minden alkalommal vereséget szenvedtünk. Igaz, a Steauával az 1983-84-es bajnoki idényben elszenvedett 4-0-ás vereségünkkor, ha jól emlékszem, nem én, hanem Niţu védett. Nagyon jó csapata volt akkor Marosvásárhelynek, komoly veszélyt jelentett minden A-osztályos együttes számára. Kívánom, hogy a város mai első osztályos csapatának sikerüljön elkerülnie a kiesést.

– Ismert-e valakit az akkori ASA együtteséből?

– Eszembe jut, hogy amikor az UTA-val először itt jártam, nagyon fiatal voltam, csapattársaimmal, Brosovszkyval, Domideval, Corassal stb. a hajdani ASA aranycsapata ellen játszottunk. Az akkori ASA tagjai voltak Bölöni, Hajnal Gyuszi, Fazakas, Nagy Miki, Sólyom Csaba, akikkel idővel még többször játszottunk egymás ellen. A Steauánál rövid ideig csapattársam volt még Fodor Jani, a balhátvéd, s persze meg kell említenem Bölöni Lacit is, akivel sikerült elérnünk a román labdarúgás legfontosabb eredményét, a BEK elhódítását. Nekem az UTA életem „első szerelme” marad, viszont a Steauával értem el a sportpályafutásom legfontosabb eredményeit.

– Első kelet-európai együttesként sikerült elhódítsák Európa legáhítottabb kupáját, egy igazán nehéz időszakban. Mit is jelentett ön számára egy ilyen együttes tagja lenni? Mi több, a Guiness-rekordok könyvébe is bekerülni, mint labdarúgó kapus, miután 1986. május 7-én Sevillában a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjében négy, egymás utáni büntetőt sikerült hárítania.

– Pályafutásom legszebb és legsikeresebb időszakának a leggyönyörűbb és a legszerencsésebb estéje volt az akkori. Persze, minden csapattársamnak köszönettel tartozom, hisz kiváló teljesítményüknek köszönhetően juthattunk el a döntőbeli büntetőpárbajra. Az egy dolog, hogy én valóban sokat tanulmányoztam a játékosok 11-es rúgását, sőt a büntető előtti pillanatokban is figyelemmel kísértem a labdarúgók pszichikai állapotát, de bevallom, hogy 1986. május 7-én a szerencse is mellém szegődött.

– A sevillai hős szerint mi az oka annak, hogy azóta egyetlen román csapat sem közelítette meg az akkori Steaua teljesítményét?

– Egyszerű! Az akkori és a mostani csapatok között hatalmas a tudásbeli különbség. Azt hiszem, belátható időn belül egyetlen román csapat sem közelítheti meg azt a szintet.

– Mi labdarúgó pályafutásának legkellemetlenebb emléke?

– Az 1986 nyarán történt súlyos baleset a jobb kezemen, ami miatt a bukaresti Sportkórházban műtéten is átestem. Eme sérülés miatt kellett abbahagynom a sportkarrierem, ami miatt sokat szenvedtem. Ez volt az igazság, bármilyen más történet, ami az én karrierem befejezésével kapcsolatos, kitaláció.

– Nem bánja, hogy annak idején túl könnyen vált meg a legendás kesztyűitől? Jól mutatnának most a Steaua múzeumában…

– Igen, de nem úgy sikerült. Az igazság, hogy akkor szükségem volt a pénzre. Egykori csapattársammal együtt magam is meghívottja voltam a „Vasárnap a családban” című műsornak, ahová magammal vittem a kesztyűket. Feltették akkor a kérdést, hogy bizonyos összegért megválnék-e tőlük, amire én igennel válaszoltam. Licitet hirdettek ott helyben, de nem kelt el. A világhálón hirdettem meg, majd egy amerikai illetőségű sportrajongó fizetett érte akkor 3000 dollárt. Bánom, de ez az igazság.

– Ha nincs a Steauával elfoglalva, mivel tölti szabadidejét?

– Igyekszem minden szabad percem a családommal, Alexandra feleségemmel és a család kincsével, lányommal, Julienne-nel tölteni.

– Milyen az ön viszonya Gigi Becalival, hisz köztudott, hogy nem könnyű vele együtt dolgozni?

– Őszintén mondom, igazán jó viszonyban vagyok a tulajdonossal. 2004 óta ismerjük egymást. Én az egyesület arculatformálásával vagyok megbízva, ezért felelek. A pletykák nem érdekelnek…

Share Button
Ennyien olvasták: 56

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.