Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső
Ma
Eső
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Vezércsel

Központ február 2, 2011 Egyéb

Vezércsel   

Az RMDSZ közelgő tisztújító kongresszusa kapcsán felvetődő leggyakoribb kérdés – legalábbis a kívül­állók körében – a következő: ha mindenáron ragaszkodnak a Markó-vonal folytatásához – márpedig ragaszkodnak, Kelemen Hunor utódként való kijelölése is ezt bizonyítja –, akkor miért nem folytatja maga, a 18 éve tisztségben levő elnök?

 

A kérdésre a megfelelő választ talán helyes, ha az utóbbi nyolc esztendő történéseiben keressük. A 2002–2010 közötti magyarországi balliberális kormányzás alatt az RMDSZ, mint ismeretes, számtalanszor elkötelezte magát a posztkommunista kormány mellett, azaz a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kabinet mellett. Hogy húsz esztendővel a rendszerváltás után miért érzik magukat ma is közelebb az utódpártokhoz (az MSZP-hez, illetve az SZDSZ-hez), annak magyarázatát a Kádár-rendszer idején kialakult kapcsolatrendszerben kell keresnünk. Ne feledjük, az RMDSZ létrehozói, hangadói elsősorban irodalmárok – írók, lapszerkesztők, egyetemi tanárok – voltak, közülük sokan ma is meghatározó szerepet játszanak az erdélyi magyar politikai életben.

A magyarországi változások, a Fidesz előrelátható győzelme már a tulajdonképpeni választások előtt elgondolkoztathatta az RMDSZ legfőbb döntéshozóit. Markóék már az EP-választások alkalmával megpróbáltak javítani az Orbán Viktorék körében igen kedvezőtlenné vált megítélésükön, minden bizonnyal ezzel magyarázható a Tőkés Lászlónak felkínált vezető hely az RMDSZ jelöltlistáján. Nem tudni, mennyire látta át Tőkés, hogy az RMDSZ eszközként használja, hogy Markóék az ő személyén keresztül próbálnak Orbán bizalmába férkőzni, de elfogadta az ajánlatot. Az egykori püspök döntésének következményeként (is) megbomlott az erdélyi magyar jobboldal egysége, olyannyira, hogy ma már az azóta EP-alelnökké választott Tőkés szívesebben ül le tárgyalni bárki RMDSZ-vezetővel, mint a természetes szövetségesének számító MPP elnökével, Szász Jenővel. A két vezető politikus közötti személyi ellentétek pillanatnyilag lehetetlenné teszik az erdélyi magyar jobboldal összefogását, ami kizárólag az RMDSZ malmára hajtja a vizet.

Markó valószínűleg rádöbbent, hogy az ő személye lehet a legfőbb akadálya annak, hogy a Fidesz partnerként elfogadja az RMDSZ-t. S mivel a román politikai porondon lassan elszigetelődnek, sőt a parlamenti bejutás is igen bizonytalanná vált, most felértékelődött a magyarországi kormányerőkkel való kapcsolattartás. Ezért döntött úgy, hogy egy sorral hátrébb lép, s előtérbe tolja az utódként kiszemelt Kelemen Hunort. Akiről messzire látszik, hogy nem több egyszerű strómannál, akit az „öregek tanácsa” a háttérből kénye-kedve szerint irányíthat. Tehát a szándék világos: Markó – és köre – úgy akar menni, hogy közben maradhasson.

Amikor a Maros megyei RMDSZ-ben éppen Kelemen támogatásáról határoztak, Budapesten Orbán Viktor az egyik ellenlábast, Olosz Gergelyt fogadta. Mit akarhatott ezzel üzenni? Szerintünk nem mást, mint azt, hogy a Fidesz nem fogadja el a Markó által kiszemelt utódot.

És itt jön be a képbe újra Tőkés László, aki jelen pillanatban élvezi mind Orbán Viktor, mind a legbefolyásosabb kormánykörök feltétlen támogatását. Az a tény, hogy nem vállalta a bejegyzendő Erdélyi Magyar Néppárt elnökségét, azt jelzi, hogy esetleg más tervei vannak. Mondjuk az RMDSZ-szel kapcsolatosan…


Share Button
Ennyien olvasták: 108

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.