Központ
2020. szeptember 30. szerda, Jeromos

A több évezredre visszatekintő erdélyi vár

Nagy-Bodó Tibor november 5, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

gyulafehervar-31

Gyulafehérvár Kolozsvártól kilencvenöt kilométerre délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő kétszázharminc méter magas fennsíkon fekszik. Neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak – Fehérvárnak – nevezték el. Gyulafehérvárt régen a románok is Bălgradnak hívták. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy egykor az erdélyi gyula székvárosa volt. Latin neve az Ompoly latin Apula nevéből való. A német Weissenburg az ősi szláv név tükörfordítása, a Karlsburg pedig újabb várának építtetőjére III. Károly magyar királyra – VI. Károly néven német-római császárra – emlékeztet. Mai román neve, Alba Iulia a magyar név fordítása, ahol a Gyula előtagot személynévként értelmezték.

gyulafehervar-30

Kelemen Albert rajza

Erdély ősi történelmi fővárosa

Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár – románul Alba Iulia, németül Karlsburg vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist. Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa.
1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

gyulafehervar-29

A tartomány legjelentősebb erőssége, avagy a ritka szép palota

A mai Gyulafehérvár két településből összenőtt 425 x 415 méteres alapterületű castruma a Római Birodalom legjelentősebb erőssége volt a tartományban.
A castrum 1,8 méter széles védőfala úgynevezett töltött fal volt: a két oldalán kváderkövekből rakott fal közét földdel és habarccsal összefogott kőtörmelékkel töltötték fel.
Mind a középkori vár, mind pedig a Bethlen Gábor által korszerűsített védrendszer a castrum falaira épült.
Írott dokumentumokból:
„…a vár keleti oldalán lévő fal felett, síkságra tekintve áll a királyoknak ritkaszép palotája… Különböző alsó és felső helyiségeiben szökőkutak, víztartó medencék és csurgók vannak, melyekben tiszta víz bugyok…”.

gyulafehervar-28

gyulafehervar-27

A székely író igazsága

Orbán Balázs szerint:
…Erdély történetét kell megírni annak, aki Gyulafehérvár történetét akarja ismertetni…”.
Igaza van a nagy írónak, mert nincs Erdély történelmének olyan fejezete, amely közvetlenül vagy közvetve ne lenne kapcsolatban a várossal.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy Gyulafehérvár története több évezredre nyúlik vissza.
A várostól mintegy négy kilométerre északkeletre, a Maros bal partján, egy az i. e. II-I. századból, a korai vaskorból származó földvár maradványait tárták fel.
Ezen a vidéken élt Erdély első név szerint ismert népe, az agathyreké, akiket a dákok győztek le.

gyulafehervar-26

gyulafehervar-25

A barbár törzsek a római kultúra emlékeit szinte teljesen eltörölték

Kiss Gábor, Az erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy néhány évszázad múlva Marcus Ulpius Traianus i. sz. 101-től 107-ig tartó hadjárataiban legyőzte és megsemmisítette a dák vezér seregét, majd Daciát provinciává szervezte.
Marcus Aurelius császársága idején a tartományt három részre osztották. Középső részét Dacia Apulensis foglalta el Apulum székhellyel, mely az Ompoly – Apula – folyóról kapta a nevét.
A rómaiak ezt a stratégiailag fontos helyet castrummal is megerősítették.
Amikor a rómaiak 271-ben kiürítették Dáciát, a helyüket felváltó gótok a várost lerombolták, a népvándorlás során pedig a barbár törzsek a római kultúra emlékeit is szinte teljesen eltörölték.

gyulafehervar-24

gyulafehervar-23

Horka fia, Gyula vezér felépíti az új várat

A VI-VII. században a szlávok jelentek meg ezen a területen, akik településüknek a Belgrád – Fehérvár – nevet adták, amely az első bolgár birodalom évszázadaiban kezdett benépesülni.
Szintén a fent említett szerző közléséből derül ki az is, hogy a magyar honfoglalás után a Pannóniából ide települt Horka fia, Gyula vezér szálláshelye lett, aki az itt talált romokon felépítette és székhelyévé tette az új várat, amit nevéről a nép Gyulafehérvárnak nevezett el.

gyulafehervar-22

gyulafehervar-21

Az Árpád-kori vár

A várról már az Árpádok korából vannak adataink. Amikor István – Vajk – fejedelem 997-ben Koppány vezért a Veszprém alatti csatában legyőzte, felnégyelt testének egy darabját Fehérvár kapujára szegeztette ki.
A hűtlenné vált Gyula ellen 1003-ban maga I. István király vezette seregét, harcra azonban nem került sor, mert Gyula megadta magát.
A király elvette tőle birtokait, őt családjával együtt Magyarországra hozta, és a Magyar Krónika szerint a tartományt Gyulafehérvárral együtt rokonára, Erdőelvi Zoltánra bízta.
És itt még megjegyezzük, hogy az erdélyi püspökséget I. István király 1009-ben alapította Gyulafehérvár székhellyel, melynek püspöki székesegyházát és palotáját is a várban építették fel.

gyulafehervar-20

gyulafehervar-19

A tatárok elfoglalják Gyulafehérvárat

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy a várra vonatkozó első okleveles emlék II. Endre király 1232. évi adománylevele, melyben a fehérvári-, csanádi-, orodi- és zarándi várakhoz tartozó földeket, melyeket fia, Béla elvett Miklós comestől, visszaadta.
Gyulafehérvárat 1241-ben a tatárok könnyen elfoglalták.
Amikor Rogerius nagyváradi kanonok 1242-ben a tatár fogságból való menekülésének nyolcadik napján Fehérvárra érkezett, ott csak a megöltek csontjait, és a paloták ledöntött falait találta.

gyulafehervar-18

gyulafehervar-17

IV. Béla királyi felmentéseket ad a letelepülőknek

A tatárok kivonulása után, 1246-ban IV. Béla király Gallus erdélyi püspök kérésére – aki szerint a pusztítások után székhelyén, Gyulafehérvárott „…senki sem, vagy csak kevesen maradtak…” – királyi felmentéseket adott a letelepülőknek, kivette őket a vajda, és a bírák joghatósága alól, és az erdélyi püspök által kirendelt uradalmi bírónak rendelte alá, szükség esetén még a királyhoz történő fellebbezést is engedélyezte.

gyulafehervar-16

gyulafehervar-15

Az egyház embereit a templomba szorítják, és az épületet felgyújtják…

Alig állították helyre a város épületeit, a vár falait, amikor a püspök Alárdi János vízaknai bírót valami ok miatt megölette, ezért fia, Gaan, a szászokkal szövetkezve 1277. február 24-én, vasárnap a népet és az egyház embereit a templomba szorították és az épületet felgyújtották.
A kalocsai érsek, János az „…iszonyú károkat tevő gonosz szászok…”-at 1278-ban kiközösítette.
A város helyreállítását 1287-ben kezdték el, és 1291-ben már be is fejezték, amikor III. Endre király országgyűlést tartott itt.
A város azonban nehezen heverte ki a pusztításokat, hiszen 1354-ben a püspök elrendelte, hogy lakói az üresen maradt telekre három éven belül házakat építsenek, mert a be nem épített területeket magának foglalja le.

gyulafehervar-14

gyulafehervar-13

Mátyás király parancsa: a várat földig kell rombolni!

Vára sem érte el a hadászat kívánt szerepét, ezért 1469-ben Miklós küküllői főesperes, erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig kell rombolni, és a sáncokat pedig be kell tölteni.
Írott dokumentumokból derül ki az is, hogy 1516-ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, romlott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal és fedéllel erősítsék meg, melynek elősegítésére kétszáz aranyforint értékű só kiutalását engedélyezte.
Fontos tudni azt, hogy amikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő is ide költözött fiával, János Zsigmonddal.

gyulafehervar-12

gyulafehervar-11

György barát nem tudja elfoglalni a várat

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még azt is megtudni, hogy amikor 1550-ben Martinuzzi György megtudta, hogy Izabella tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 20 ezer főnyi sereggel jelent meg a vár falai alatt, melynek kapuit a királyné a rendek beleegyezésével a helytartó elől bezáratta. Hiába ostromolta ekkor György barát a várat, mert elfoglalni nem tudta.
Tudomásunk van még arról is, hogy a következő év májusában György barát ismét körülzárta Gyulafehérvárt, mire Izabella levélben kért segítséget a szultántól.
A várat Martinuzzi elfoglalta és megegyezésre kényszerítette Izabellát.

gyulafehervar-10

gyulafehervar-9

Menyegzők és… elhalálozások

Itt halt meg 1559-ben Izabella királyné harmincnyolc éves korában, és itt hunyt el 1571-ben János Zsigmond fejedelem is, akinek helyére Báthori Istvánt, a későbbi lengyel királyt választották meg fejedelemnek.
Továbbá itt tartotta menyegzőjét 1595-ben Báthori Zsigmond fejedelem Mária Krisztierina osztrák hercegnővel.

gyulafehervar-5

gyulafehervar-2

gyulafehervar-4

 

gyulafehervar-8

gyulafehervar-7

(folytatása a következő lapszámunkban)

 

Az oldalt összeállította:Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek.

Share Button
Ennyien olvasták: 3999

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.