Központ
2020. szeptember 21. hétfő, Máté, Mirella

A hun kor egyik legjelentősebb erdélyi emlékét találták meg Marosszentgyörgyön

Nemes Gyula március 10, 2020 Társadalom

Lapunk hasábjain 2015 májusában, terjedelmes cikkben számoltunk be a Nagyernye határában – a terelőút nyomvonalán – zajló régészeti munkálatokról. Az akkor ismertetett eredmények azonban a későbbiek során sokat bővültek. Többek között az is kiderült, hogy az egyik feltárt sír egy hun harcos maradványait tartalmazza. Ezzel kapcsolatban a Maros Megyei Múzeum 2020. március 6-án Tekintet a múltból (A marosszentgyörgyi hun kori lovas arcrekonstrukciója) cím alatt nyit tárlatot a Kultúrpalota Kistermében, amelyet régészeti konferencia követ. Dr. Gál Szilárd Sándor antropológust kérdeztük a lelet jelentőségéről. 

A Maros Megyei Múzeum régészei 2014 november-decemberében végeztek régészeti diagnózist a tervezett terelőút teljes útszakaszán, amelynek alkalmával 50 méterenként ástak kutatóárkokat. Ahol leleteket észleltek, ott lehatárolták a helyet. A felmérés során hat kisebb és egy nagyobb lelőhelyre bukkantak, amelyeken 2015. május elején elkezdték a feltárási munkálatokat. A Terebics patak északi oldalának első kis teraszán neolitikumi (csiszolt kőkorszak) leletek kerültek napvilágra: kerámia, kevés csont, egy kőbalta és két felszíni ház nyoma. Egy kissé fennebb, egy következő kis teraszon további, csiszolt kőkorszakból származó objektumok bukkantak elő. Ehhez társult egy késő bronzkori temető, három biztos és egy valószínűsíthető sírral. Az feltárt sírokban két felnőtt és egy hat év körüli gyermek csontjaira találtak. A munkacsoportunkhoz tartozott Gál Szilárd Sándor antropológus is, aki már ott a helyszínen megvizsgálta és értékelte az ilyen jellegű leleteket. A bronzkor végi Kr. e. 15-13. századból (Noua kultúra) származó zsugorított (embrionális testtartású) pozícióban eltemetett testek mellé edényeket helyeztek a temetkezés során, a kor szokásához híven, amelyeket a régészek meg is találtak. A lelőhelyen továbbá a Kr. e. 11-9. századból származó kora vaskori (Gáva kultúra) leleteket is találtak: egy nagy tároló edényt, egy nagyobb tároló gödröt és több helyszínt, amelyeket akkor kutattak. Szórványosan római kori edénytöredékek is előbukkantak. Tájékoztatott akkor dr. Bereczki Sándor a régészeti ásatás vezetője. Mai lapszámunkban dr. Gál Szilárd Sándort kértük arra, hogy beszéljen a későbbiek során talált hun kori temetkezési leletről.

– Kérem, ismertesse: mivel is foglalkozik az antropológus?

-Az antropológus történeti korú emberi csontmaradványok vizsgálatával – életkor, nem, termet meghatározás –, régmúlt idők betegségeinek vizsgálatával, fogazat, életmódbetegségek (ú.n. stresszmarkerek) és egyéb elváltozások beazonosításával foglalkozik.

Hun korhoz köthető temetkezések

– A terelőút nyomvonalán néhány éve ásatásokat végeztek. Kérem, ismertesse a fontosabb lelőhelyeket és a korokat, amelyből származnak?

– 2015-ben a Koronka-Nagyernye terelőút tervezése során régészeti feltárásokra került sor. Maroszentgyörgy és Nagyernye határában fontos régészeti lelőhelyeket tártunk fel: Nagyernyén a Marosszentanna-Cerneahov kultúrkörhöz és a gepida korhoz köthető népvándorlás-kori sírok kerültek napvilágra, míg Maroszentgyörgy határában, a Tófalvi út mellett egy késő római kori falu és két hun korhoz köthető temetkezést sikerült feltárni.

– Erdély területén mennyire gyakoriak a hun kori leletek, sírok?

– Erdélyből, a Maros középső folyásának vidékéről csak kevés sír ismert ebből a korszakból, ezért a Marosszentgyörgy határában feltárt temetkezés igen nagy jelentőséggel bír.

A marosszentgyörgyi lelet a hun kor egyik legjelentősebb emléke Erdélyből

– Mit kell, mit lehet tudni a Nagyernye határában megtalált hun sírról, hun harcosról?

– A Marosszentgyörgy határában feltárt két sírból csak az elsőt lehetett megvizsgálni, mivel a második temetkezés a rablás során teljesen megsemmisült. Az 1. sz. sír észak-dél tájolású, lépcsőzetes kialakítású. A sírfolt jelentős részét a rablógödör foglalja el. Az elhunyt mellé egy részleges lócsontvázat is helyeztek – lókoponya, lábszárcsontok és paták. A ló az elhunyt jobb oldalán helyezkedett el a jobb felkarcsontok és a medence-öv vonalában. A temetkezési szokások – tájolás, lovas-temetkezés – és a sírmelléklet – bronz lemezzel fedett kupakos csontfésű, cloisonné technikával készült arany veret – alapján a sír az 5. század közepére-harmadik negyedére, vagyis a hun korba, vagy az ezt közvetlenül követő időszakra keltezhető.

Habár a sírmelléklet erős germán (gót, gepida kor temetőiben gyakran előforduló leletek) hatást mutat, a temetkezési szokások és az utólag elvégzett archeo-genetikai vizsgálatok – a felmenők anyai és apai ágon történő belső-ázsiai kimutatása – megerősítették azt a felvetésünket, hogy a marosszentgyörgyi lelet a hun kor egyik legjelentősebb emléke Erdélyből. A lovas feltehetően katona volt.

Az interdiszciplináris régészeti kutatások egyik jelentős képviselője, dr. Török Tibor szegedi genetikus végezte el a marosszentgyörgyi lelet elemzését, az arcrekonstrukciót pedig dr. Kustár Ágnes budapesti antropológus lelet koponyája alapján. A kivitelezésben köszönettel tartozunk a Magyar Turán Alapítványnak és Bíró Zsolt budapesti antropológusnak.

Érdemes megemlíteni még a részleges lócsontváz archaeo-zoológiai elemzésének eredményeit is. Kelemen Imola, a Csíki Székely Múzeum munkatársa szerint a sírból előkerült ló-csontok egy alacsony termetű, vékony csontozatú, 13 évnél idősebb, mén lótól származnak. Erős fizikai megterhelés nyomai figyelhetők meg rajta, ami fiatalon elkezdett intenzív lovaglásra utal.

Névjegy: Gál Szilárd Sándor Marosvásárhelyen született, de Székelykeresztúron nőtt fel. Tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Pályafutását a kolozsvári Régészeti Intézetnél kezdte, és 2010-től dolgozik a Maros Megyei Múzeumnál, ahol 2018-tól a Történelem osztály vezetője. Ugyanakkor a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Régészet Tanszékén Bevezetés a fizikai antropológiába címen kurzust tart I. éves hallgatóknak. Kutatási területe a fizikai antropológia, emberi csontmaradványok vizsgálata.               

Share Button
Ennyien olvasták: 1642

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.