Központ
2020. szeptember 22. kedd, Móric

Sikeres évet zárt a Nova Vita minifutballcsapata és a román minifutball válogatott

Czimbalmos Ferenc-Attila december 17, 2019 Sport

Románia minifutball válogatottja a 2019-es világbajnokságon


Interjú Virgil Bejenaruval, a helyi Nova Vita országos bajnok minifutballcsapat volt edzőjével, aki a román minifoci-válogatottal harmadik lett az októberben, Ausztráliában megrendezett világbajnokságon, ahol hazánk válogatottját két vásárhelyi (Mircea Ungur, Andrei Balea) és egy székelykeresztúri teremlabdarúgó (Klein László) is erősítette, akik az együttes legjobbjai közé tartoztak a Perth-ben lezajlott világjátékokon.

A Nova Vita Marosvásárhely első hivatalos minifutball-bajnoka

– Virgil, önt inkább kispályás-futballberkekből ismerik városunkban, igaz?
– Igen. Én 14 éves koromtól kezdődően minifutballozok, hajdanán a Tudor-negyedbeli, Poklos patak melletti kispályán kezdünk el játszani barátokkal, igaz akkor az egykori Elektromarosnak meg az ASA-nak is volt kispályás együttese. Így már akkor tapasztalatszerzés volt számunkra élvonalbeli nagypályás labdarúgók ellen játszani, sőt akkor a tehetségesebb, helyi minifocisták egy hétvégén 3–4 bajnokságban is játszottak.
Idővel teremlabdarúgóként tagja voltam az akkori országos bajnok FC Transilvania együttesének, majd az ott szerzett tapasztalataimat idővel felhasználtam.

– Mikor határozta el, hogy a minifutballal komolyabban is foglalkozzon?
– A volt országos bajnok City’us bukása után körvonalazódott bennem, hogy komolyabban kellene foglalkozzunk a minifutballal helyi szinten, ugyanakkor a néhai Mircea Răchită barátom is sokszor kérte, hogy a szakszövetség hozzájárulásával foglalkozzak a sportággal. Idővel a Nova Vita csapatával elindítottunk egy folyamatot Delia Mailattal közösen, aki azóta szívvel-lélekkel és főleg anyagiakkal támogatja az együttest, így sikerült jó eredményeket elérni.

– A minifutball sokmindenben különbözik a teremlabdarúgástól, nem?
– Persze. Tudnivaló, hogy a labdával való jártasság fontos a pályán, ezért is nem szabad összetéveszteni a minifutballt a teremlabdarúgással, főleg taktikai szinten. Emellett fontos érezni, hogyan ,,ragad” a labda a lábhoz: a teremlabdarúgásnál nem kell levenni a lasztit, más reflexszel kell megrúgni, nem úgy, mint a minifutballnál, ahol minden pillanatnyi reflexmozdulat számít. Ugyanakkor a minifociban hamarabb kell gondolkodni, mivel a játékon belül a csapattársak közötti kapcsolat gyorsabban működik, így taktikailag is nehezebb és szorosabb a játék.

Virgil Bejenaru – a Román minifutball válogatott vezetőedzője

– Hogyan került kapcsolatba az Academica Transilvania SK vezetőivel az első, szakszövetségbeli bajnokság szervezésével kapcsolatosan?
– Miután a ,,Liga Prieteniei” elnevezésű minifoci-tornán vettünk részt Giurgiun – amelyet az általam toborozott játékosokból álló együttessel megnyertünk – , a víkendtelepi minifutball-bajnokságok szervezőjével, Ungvári Lóri barátommal beszéltem, hogy a bajnokságot a hazai föderáció tetőzete alá iktassuk be, ami nagyon összetett folyamat lett volna. Utólag bukkantam Rareș Vârtic-re, így az Academia Transilvania SK klubon keresztül rendeztük meg az első, föderációhoz is bejegyzett Maros megyei minifoci-bajnokságot. Idővel Vârticet és R. Micleát a föderációval hoztam kapcsolatba, így ők tovább fejlesztették a projektet. Később a Nova Vitával heti három edzést tartottunk, majd a jászvásári területi bajnokságon is diadalmaskodtunk, aztán az országos döntőre a legjobb 20 csapat közé kerültünk, amelyet szintén megnyertünk. A BL- keretén belül az európai ezüstérem már csak hab volt a tortán.

A román minifoci-válogatott a világ elitjéhez tartozik

– Idővel önt a román minifoci válogatott szövetségi kapitányává választották…
– Valóban, habár a Nova Vitát a saját ,,gyermekemnek” tekintem, ezért is néha könnybe lábad a szemem, hiszen az én edzőségem alatt ért ez az alakulat kiváló eredményeket.

– Nemrég a román minifutball-válogatottal bronzérmesek lettek a vébén. Nagy a különbség Románia minifutball-válogatottja és a világ elitjei között?
– Igen. Sőt, ezt a bronzérmet mégis kudarcként könyvelték el, hiszen az előző években hatszor nyert Románia Európa-bajnoki címet, viszont az utóbbi években a minifoci nagyon elterjedt a világon és sokat fejlődtek a csapatok, a játékosok, ezért is nehéz jó eredményeket elérni világszinten. Amúgy mindenki ellen jól játszottunk a vébén, mindent kiadtak magukból a srácok a mérkőzéseken, emellett az időeltolódás, a hosszú út is befolyásolt minket. Nem beszélve arról, hogy a világbajnokságokon résztvevő elitcsapatok stábját mintegy 7-8 személy alkotja (vezetőedző, másodedző, kapusedző, erőnléti edző, csapatorvos, masszőr, sportpszichológus, technikai vezető), a játékosoknak 5000–15000 eurós fizetésük van, az alakulatok büdzséje sem elhanyagolható: például a szlovákok a vébé előtt egy kéthónapos edzőtáborban is részt vettek, nálunk erre nincs lehetőség, hiszen a játékosok zöme dolgozik…

– Mik a jövőbeli tervei a válogatott edzőjeként?
– Szeretnénk néhány nemzetközi felkészülési tornán részt venni a válogatottal, majd sikereket elérni a soron következő hivatalos mérkőzéseken, tornákon, európai- és világversenyeken. Ugyanakkor a Nova Vitának további sikereket, nem utolsó sorban mindenkinek boldog 2020-as esztendőt kívánok!

Share Button
Ennyien olvasták: 388

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.